|
|
Az év első napjaiban a Hold és a Vénusz "közelállása" tette
látványossá a koraesti eget. Vénusz a reménység égitestje volt a
régen. Ezzel a képemmel kívánok boldog új évet
olvasóimnak!
|
Felgyorsul a globális felmelegedés?
 |
| | A Kasztó 2023 augusztusában. Bogyiszló határában lévő híres tölgyfás legelőt legalább száz éve használták legeltetésre a helyiek. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban szinte elsivatagosodik nyár végére ez a korábban vizenyős Duna parti legelő. Ezt a hatást nem csak a globális felmelegedés okozza, hanem a túlszabályzás miatt felgyorsult Duna mederbevágódása is, amelynek következtében folyamatosan csökken a talajvízszint. Ez a folyamat a régről ismert pl. Homokhátságban (Duna-Tisza köze) (Lásd pl. Rakonczai János egyik cikkét.) |
|
Érdemes megnézni a fenti grafikát is, amit a Global Carbon Atlas alapján ábrázolja azt, hogy 2023-ban mely ország növelte (fekete pont) és mely ország csökkentette (zöld pont) az üvegházhatású gázok kibocsátását. Örvendetes, hogy a világ messze legnagyobb széndioxid kibocsátója, Kína 2023 óta csökkenti a kibocsátását, ami még így is messze a legnagyobb. Hasonló úton jár India is, bár az egységnyi GDP-re eső kibocsátása még így is katasztrofális itt. Az EU élenjár a csökkentésben, leszámítva a szerencsétlen északi országokat, ahol az orosz gáz kiesését nem tudják pl. naperőművekkel megoldani. A világ második kibocsájtójának számító USA-ban a Biden-kormányzat intézkedései nyomán a kibocsátás mértéke csökkenni kezdett, előzetes hírek szerint 2024-ben már ők is zöld pontot érdemelnek ki. A növekedés motorjai az afrikai és a dél-amerikai országok, Indonézia, és a háborúzó Oroszország. Nyilván élénken foglalkoztatja a világ tudósait is, hogy mit várhatunk az
USA-tól? Ha a
Googel Scholar keresőjét "megbízzuk" a 2024-ben keletkezett tudományos cikkek összegyűjtésével,
igen pesszimista cikkek tömkelegét kapjuk eredményül. Trump elnök
hivatali éveitől ne sok jót remél a tudósok társadalma klímaügyekben.
A
beiktatásra váró elnök azonban az elmúlt napokban is tudott meglepetéseket
okozni pl. Panama, Kanada és főként Grönland magának követelésével. A
gyors újságírói reakciók közt különösen érdekesnek találtam
Lisa Friedman írását a The New York Times-ban. Ebben a szerző felveti, hogy Trump Grönland iránti igénye éppen a klímaváltozás miatt bír jelentőséggel, hiszen az északi jégsapka visszaszorulásával a tengeri kereskedelem északabbra tevődik át, arról nem is beszélve, hogy a feltárulhatnak a sziget eddig rejtett ásványkincsei, főként az USA elektronikai ipara számára fontos ritkaföldfémek. Ilyen módon viszont Trump már nem tagadója a globális felmelegedésnek, hanem szinte haszonélvezője kíván lenni. Ez egyébként tipikusan a populistákra jellemző hurráoptimista álláspont, miszerint csak a "lúzerek" szoronganak a klímaváltozás-hiszti miatt, valójában ez is csak egy új helyzet, amit az erősek és tehetségesek kezelnek és megoldanak az állandó növekedést is fenntartva. (Erről lásd előző bejegyzésem.) Bizonyos politikai elméletek szerint a világszerte tapasztalható jobboldali populista előretörések hátterében is hasonló eszmék húzódnak, a klímaváltást más problémákkal, pl. demográfiai helyzettel kiegészítve.
USA Grönland iránti érdeklődése nem új. A hidegháború alatt a jégbe telepített rakétakilövő-bázist is teszteltek itt. A szovjet-orosz területek ugyanis Grönland felett elhaladva vannak a legközelebb. Nyilván az orosz rakéták is erre jönnének, itt lehetne legkönnyebben "leszedni" ezeket. Ez a rakétabázis volt (vagy inkább lett volna, mert technikai okokból pár év múlva feladták) a hírhedtté vált
Jégféreg-projekt, amiről a szigetet 600 éve birtokló Dánia sem tudott 1995-ig. Régóta van egy amerikai légibázis is a szigeten, amit újabban
Pituffik űrbázisnak kereszteltek át. A II. világháború alatt egyébként Dánia náci megszállásának idején, Henrik Kauffman Dánia washingtoni nagykövete kvázi felajánlotta Grönlandot az USA-nak, akik több katonai bázist is létesítettek itt, ennek "maradványa" Pituffik is. A támaszpontot egyébként elég jól megismerhetjük a
Googel Maps segítségével. Trump valószínűleg tehát erre a kauffamani megállapodásra, mint joglapra fog hivatkozni. 2019-ben, előző elnöksége alatt is árajánlatot tett Dániának Gröndladra. Ekkor a dán korány gúnyos választ adott. Most már nem fognak annyira gúnyolódni.
3. Nosztalgia a befagyott Balaton után
 |
| Az optimista végkicsengés érdekében tegyünk egy rövid balatoni utazást Eötvös Károllyal. A klímaváltozást azért itt sem hagyhatjuk ki. 2017 óta nem volt a Balaton befagyva, így a Baltikum kárókatonái itt bandáznak egész télen, és kizabálják a tóból a halakat. |
