TÉR hírek 10. : Tudomány és politika ;Túl vagyunk a 1,5 fokon? ; Egyre tisztábban látjuk a Mohácsi-tragédiát

1. Tudomány és politika. Mi várható Trump évei alatt?

Az amerikai elnökválasztás körül nagy hajcihő volt a Nature magazin házatáján. Ezt sokan bírálták is, mondván, egy tudományos szaklap miért foglalkozik politikával. Az előfizetőktől kapott kérdőíves válaszok után viszont a világ elsőszámú tudományos szaklapja felvállalta a témát. (A felmérés alapján  a világ- tehát nem csak az USA, a Nature is angol- a lap olvasói 86-6 % arányban Trump ellen voltak. ) Trump megválasztása után  a szerkesztőségi vezércikk jelent meg arról, hogy " A tudósoknak bátran és egységesen kell számon kérniük Trump elnököt" , majd további cikkek árnyalták a témát. Az aggodalmak fő iránya elsősorban Trump klímaszkepticizmusát érintik. Trump első elnöksége alatt az Egyesült Államokat kiléptette minden klímaegyezmény hatálya alól, amit Binden rögtön visszacsinált. A másik fő irány egy általános tudományellenes retorikára vonatkozik, amelynek farvizén az oltásszkeptikusnak kikiáltott  Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter-várományos lehet. (Mai hír, ezt meg is kapja). Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy Trump tudományellenes retorikája a választási kampány előrehaladtával sokat finomodott, és  a kormányzati szerepet betölthető Elon Musk amerikai vállalkozóval való együttműködésének haszonélvezője lehet az amerikai űrprogram is,  hiszen megvalósulhatnak Musk Marsutazás-álmai (amit egyébként számos tudós bírál.) 

További olvasnivalók a témában: 1, 2, 3 

2. Túl vagyunk a 1,5 fokon?

Miközben a tudósok egy része azt fontolgatja hogy mi lesz a  világ klímapolitikájával, újabb aggasztó hírek érkeznek a Föld felmelegedéséről. Egy antarktiszi jégmagokról készült tanulmány azt állítja, hogy 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képesti 1,49 °C-ot. Ez veszélyesen közel áll a párizsi klímaegyezmény ambiciózus céljához: 1,5 °C alá korlátozni a globális hőmérsékletet. Más módszerek a globális hőmérséklet-változás kiszámítására, például a hosszú életű tengeri szivacsok arra utalnak, hogy a felmelegedés már meghaladja az 1,5 °C-ot

II. Lajos portréja (Magyar Nemzeti Múzeum) Kép forrása: wikipedia

3. Egyre tisztábban látjuk a Mohácsi-tragédiát 

Lassan célegyenesbe érkeznek a  Mohács-500 program kutatásai, amik sok tekintetben átformálhatják az eddig bennünk élő képet a nagy nemzeti tragédiánkról.  Miközben a régészek még mindig adósak nagy látványos eredményekkel (a csata új tömegsírjai, Földvár maradványainak megtalálása) addig a történészek újabb források felderítésével árnyalják a képet. A márévári konferencián C. Tóth Norbert (Magyar Nemzeti Levéltár) ezúttal Bátori István nádor 1526 körüli tevékenységét vizsgálva tette gazdagabbá eddigi ismereteinket. Néhány érdekesebb megállapítása, amiknek egy részéről eddig a szakma nagy része sem tudott, vagy másként tudta:

- II. Lajos szerette volna a jobbágyok ötödét is hadba szólítani, de ez nem valósult meg (mai történészeink szerint szerencsére).  

- II. Lajos az "alsó részek" feladatát 1526-ban ismeretlen okból előbb Bátorira bízta (akivel közismerten rossz volt a viszonya),  Tomorit csak az utolsó pillanatban veszi megint újra elő. 

- II. Lajos idejében értesül arról hogy, meglepő módon új irányból érkezik Szulejmán (Szulejmán elött nem létezett Eszéki hadiút), már a Száván való átkelésüket is meg kívánta akadályozni, de a közismerten lassan mozgósítható (aratás után hadrafogható) banderiális seregek még nincsenek fegyverben. Július 1.-én még lényegében csak a király magánhadserege áll készen, és meglehetős szervezetlenség van még mindenfelé. 

- A király július 20-án indul el délre, következő célja a Dráván való átkelés megakadályozása. A tábort ezért Eszékre hívja, de ő maga is lassan halad. Bátorit és a nemeseket felszólítja, hogy menjenek Eszékre, de ők nem hajlandók a király előtt menni. Végül Tolnán van a gyülekező, de mint ismert Frangepán Kristóf  horvát és Szapolyai János erdélyi hadai, egy cseh és német kontingens még igen messze vannak.  Ezt azonban ne fogjuk a közönséges bénaságra, még a középkorban vagyunk, lassan mennek a hírek, pocsék a közlekedés. (Saját megjegyzés:  Mondhatni,  az volt a természetes, hogy vannak, akik nem érnek oda időben. Hunyady János sem ért oda időban Nándorfehérvárra. Szerencsére azonban a törökök bénázása, - no meg vezéri képességei miatt- bejutott a várba.)

- Tomori csak augusztus 17-én Bátán ér Lajos táborához

- Augusztus  21-én átkelt a török a Dráván, most már csak Mohács marad meg helyszínnek. 

Az előadás a linkje.

TÉR hírek 9: MI(AI) a Magyar Tudomány Ünnepén; Az MI energiaszükséglete és az atomenergia; Hogy éltek a török korban

1. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával emlékülés volt az Akadémián,  ahol a téma - nem meglepő módon- a mesterséges intelligencia (MI) várható társadalmi hatása volt. Az ülésre a magyar parlament és kormány képviselőit is vártáké. A csaknem három órás ülésen a legjobb egyetemeink és kutatóintézeteink képviselői fejtették ki rövid véleményüket a témáról, és nem csak a reáliák képviselői. Először hallhattam arról, hogy az Eu-s jogban hogyan igyekeznek szabályozni ezt a kérdést  illetve milyen hazai jogi kutatások zajlanak a témáról. Az előadássorozat az ismertetőm alatti linken érhető el. Nyilván kevés ember hallgatja végig a három órát. Szerintem a legfontosabb Cserei György (dékán, PPKE Információstechnológiai Kar) vitaindítója volt, amelyben azokat a vészharangokat kongatja meg, hogy mit lehet kezdeni egy olyan viharosan fejlődő MI-vel, amelynek teljesítménye 2015-óta 3,5 hónapként megduplázódik, és nyilván fél évtizedes nemzeti stratégiákkal ez nem követhető le.   Az ő előadása 12:15-kor kezdődik és kb. 20 perces, mindenképpen érdemes meghallgatni . 

https://www.youtube.com/watch?v=DxjcIJhgRec

2. Az MI energiaszükséglete és az atomenergia 

A Paksi Atomerőmű a Batikereszti-kilátóból. Minden jel szerint a Paks-típusú nagy teljesítményű reaktorok mellett a közeljövőben a kis teljesítményű moduláris atomerőművek is elterjedhetnek. 

Az Amazon, a Google és a Microsoft technológiai óriáscégek a közelmúltban bejelentették, hogy támogatják az atomenergiát a szén-dioxid-semlegessé válás érdekében. Az Amazon és a Google terveibe olyan cégek tartoznak, amelyek úttörő szerepet töltenek be a „kis moduláris reaktorok” tervezésében, míg a Microsoft támogatni fogja a hírhedt Three  Miles Island-i, korábban gazdasági okok miatt leállított, 835 megawattos reaktor újraindítását Pennsylvaniában. (Erről már korábban írtam.)  A mesterséges intelligenciát (MI) támogató adatközpontok energiaigénye az egekbe szökött. Bizonyos becslések szerint, a 2035-ös évekre a megtermelt elektromos energia negyedét az MI fogja igényelni, és egy MI szerverperk 4.5-ször annyi elektromos energiát igényel, mint egy hasonló "hagyományos".   A  Nature folyóiratban a fenti linken olvasható beszélgetésben azt járják körbe hogy a passzív biztonságra épülő  „kis moduláris reaktorok” milyen előnyökkel  illetve hátrányokkal rendelkeznek az olyan óriás-atomerőművekkel szemben amilyen pl. Paks-I vagy Paks-II. A  „kis moduláris reaktorok” teljesítménye nem éri el a 100 MW-t sem, (Pl. Paks-II 1000 MW lesz) biztonságuk teljes egészében passzív, embertől és berendezésektől független természetes folyamatok által meghatározott lesz. Hátrányuk azonban az alacsonyabb hatásfok, és ami ezzel összefügg, a több veszélyes nukleáris hulladék termelése. 

3. Hogy éltek a török korban

A máré-vári nyári történészkonferencia újabb előadást tett fel. Sudár Balázs (HUN-REN BTK Történelemtudományi Intézet) Oszmánok Magyarországon c. előadásában eddigi kutatásait foglalta össze. A lényegét  belefoglaltam egy Tolna megyére írt változatomba, amit a másik blogomba tettem fel.

Sudár Balázs előadása itt érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=cxjDAb4sM9M&t=446s

TÉR hírek 8.: Kilenc kérdés a Magyar Tudomány Napjáról

1.    Miért november 3-án ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját?

1825. november 3 –án Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta  egy évi jövedelmét egy Tudós Társaság számára, amelyből végül a Magyar Tudományos Akadémia lett. Ezt a napot 1997-től ünnepelték az Akadémián, majd egy 2003-as kormányhatározat hivatalosan a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította.

2.    Mi történt azon a novemberi napon Pozsonyban? 

 
1825. november 3-án a kis- és köznemeseket tömörítő alsótábla egy nem hivatalos tanácskozást tartott a magyar nyelv és az oktatás ügyéről. Ezen felszólalt a nagyszerű szónokként ismert Feslőbüki Nagy Pál, soproni képviselő is. Heves hangvételű felszólalásában ostorozta a főnemeseket, hogy nem tesznek semmit a haza ügyének előmozdításáért. Lánglelkű beszéde nem is maradt hatástalan, hiszen mindenki meglepetésére szót kért az akkor még teljesen ismeretlen ifjú Széchenyi István, aki főnemesként hivatalosan nem is vehetett volna részt a tanácskozáson.

3.    Tudjuk-e, hogy mit mondott Széchenyi? 

 
Állítólag Széchenyi szavai a következők voltak: „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”

4.    Miért fogalmaztunk úgy, hogy „állítólag” mondta ezt Széchenyi, nem jegyezték fel pontosan a szavait? 

 
Nem. Alsóház gyűlésén nem vezettek jegyzőkönyvet. A mindenhol jelenlévő osztrák titkosrendőrség is eléggé félvállról vette a gyűlést. Felsőküki Nagy Pál beszédéről például csak annyit jegyeztek fel a titkosrendőrök, hogy az „egzaltált” volt. Nem is tudjuk pontosan, miről beszélt Nagy Pál. Széchenyi szavait is csak egy szatmári követ leveléből ismerjük. Sokan, sokféleképpen emlékeztek később erre a nagyszerű napra. Széchenyi a Naplójában csak annyit írt aznap, hogy „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.” 

5.    Valóban ilyen negatív volt Széchenyi felajánlásának a fogadtatása?

 
Ellenkezőleg. Tudjuk, hogy Széchenyi hajlamos volt a pesszimizmusra, különösen Naplójában írt magáról önostorozóan.  A felajánlását nagy lelkesedés kísérte. Több, szintén jelenlévő főnemes  rögvest kisebb-nagyobb összegeket ajánlott fel, és a lelkesedés a következő napokban sem csökkent.  Két év múlva már 240.000 Ft jött össze, ami bőségesen elegendő volt az Akadémia indításához. Adminisztratív akadályok leküzdése után végül 1830-ban indult el hivatalosan a Magyar Tudományos Akadémia. 

6.    Nézzünk akkor meg egy kicsit a pénzügyeket! Mit tudunk ezekről?

 
Széchenyi néhány nap múlva pontosította felajánlását. Birtokainak értékét 60.000 Ft –ban állapította meg. Tudni kell, hogy messze nem ő volt a leggazdagabb földbirtokos az országban. A 60 ezer Ft mégis óriási pénz volt akkoriban,  ma ez egy  több milliárdos összegnek felelne meg. A felajánlást  Széchenyi és kortársai is úgy értették, hogy egy ekkora értékű birtokának a hozadékát évente átutalja az akadémia céljaira. Ezt Széchenyi hosszú évtizedekig meg is tette.

7.    Kik voltak még nagyobb felajánlkozók? 

 
A legnagyobb jövedelemadományokat tekintve Sina Simon 80.000 Ft-ja, herceg Batthyány Fülöp 50.000 Ft-ja, gróf Károlyi György 40.000 Ft-ja érdemes említésre. Habsburg József nádor ugyan "csak" 10.000 Ft-tal járult hozzá  az alapításhoz, de lényeges szerepe volt abban, hogy bátyjánál, a császárnál, kedvező fogadtatásra talált a kezdeményezés.  Ez erdélyi Teleki József  20 ezer kötetes könyvtárát ajánlotta fel, amivel letette az akadémiai könyvtár alapjait. A szervező munkában is ő jeleskedett. Kiváló történsz is volt, így ő lett 1830-ban az akadémia első elnöke. Innen eredetezhető, hogy nálunk az Akadémia humán beállítottságú volt kezdetben: a magyar nyelv ügyéért jött létre, és első elnökei mind a humán szférából jöttek.  

8.    Az ismerős történelmi családnevek sorából kicsit kilóg a legnagyobb adományozó, Sina Simon neve. Róla mit tudunk? 

 

Sina Simon egy bécsi bankár-kereskedő dúsgazdag fia volt. Ráadásul nem is magyar származású, hanem balkáni. Sina Simon adománya később jött az akadémiának, ebből épült meg a mai székház az 1860-as években. Simon apja,  Sina György -eredeti nevén Georgiosz Szinasz- ,  szoros pénzügyi kapcsolatban volt Széchenyivel, ő finanszírozta Széchenyi gazdasági elképzeléseinek nagy részét, a Lánchídtól kezdve a gőzhajózásig. Hatalmas birtokai voltak világszerte, az övé volt itthon Simontornya és Tolna városa is. Nyaranta ide, Tolna vármegyébe küldte fiát magyar nevelőhöz, aminek eredményként Sina Simon igazi magyar hazafivá vált, aki a hatalmas Sina vagyon nagy részét egész egyszerűen eljótékonykodta. Az akadémiának adott 80 ezer Ft, csak egy csepp volt a számos jótékonykodásából. Bizony, a mai dúsgazdagok közt nem nagyon lát ilyent az ember, igaz akkor sem volt gyakori.

 

9.    Eddigiek alapján eléggé humán jellegű az Akadémia indulása, hiszen a magyar nyelv ápolására jött létre. Mi a helyzet a reáliákkal? 

A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Ekkor hozták létre- egyelőre csak papíron - az Akadémia hat osztályát: a nyelvtudományit, bölcseletit, történetit, matematikait, természettudományit és a törvénytudományit.  A humán túlsúly a 19. század végéig nyomasztó volt. A változás jeleként előbb Stoczek Gyula fizikus lesz alelnök.  Eötvös Loránd elnökké választása (1889-1905) átmenetileg enyhít a helyzeten. Ezt követően azonban kommunista hatalomátvételig, 1949-ig,  gyakran politikai hátszelű humán tudósok töltik be az akadémia elnöki székét.  A korszak  19 alelnöke  közül is mindössze csak hét volt reál végzettségű, köztük a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert, aki két évig volt alelnök. (1946-48). 1949-ben változott az irányvonal. Ekkor a természettudományi osztályt két részre bontják, lesz egy fizikai-kémiai és egy biológiai-orvosi.  Ez az orvosoknak kedvezett.  21 évig egy kommunistákhoz hű orvosprofesszor (mellesleg országgyűlési képviselő is) töltötte be az akadémiai elnöki tisztet. Őt egy sztálinista vonásokat is megőrzött kémikus (nem mellesleg korábban oktatásügyi miniszter is) követte. Őt már az új idők előszeleként egy híres orvosprofesszor,  Szentágothai János váltotta (1976-1985), aki a rendszerváltás idején már az egykori  ellenzéki párt színeiben került be (újra) az országgyűlésbe. Őt egy reformszocialista szellemiségű történész követte ( Berend T. Iván 1985-1990), majd a rendszerváltás megint történészeket hozott helyzetbe ( Kosáry Domonkos 1990-1996) , Glatz Ferenc 1996-2002) . Azóta reál vezetése van az akadémiának. (Jelenleg Freund Tamás agykutató.)    Az alelnökök közt is magasabb már a reál végzettségűek aránya,  az 1949-től eltelt időszak 40 alelnöke közt 31 volt reálértelmiségi. 

Az akadémiai szerveződés hasonló jeleket mutat a többi, volt szocialista országban is. Az angol , az amerikai , de még a német is azonban nagyon más.  Ott markánsan megkülönböztetik a science-t, ők ilyen jellegű akadémiákba is tömörülnek. A humán tudományokat nem a science-be, hanem az arts-ba, a művészetek közé sorolják. Ők a művészeti akadémiáknak lesznek tagjai is.