1. Miért november 3-án ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját?1825. november 3 –án Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta egy évi jövedelmét egy Tudós Társaság számára, amelyből végül a Magyar Tudományos Akadémia lett. Ezt a napot 1997-től ünnepelték az Akadémián, majd egy 2003-as kormányhatározat hivatalosan a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította.
2. Mi történt azon a novemberi napon Pozsonyban?
1825. november 3-án a kis- és köznemeseket tömörítő alsótábla egy nem hivatalos tanácskozást tartott a magyar nyelv és az oktatás ügyéről. Ezen felszólalt a nagyszerű szónokként ismert Feslőbüki Nagy Pál, soproni képviselő is. Heves hangvételű felszólalásában ostorozta a főnemeseket, hogy nem tesznek semmit a haza ügyének előmozdításáért. Lánglelkű beszéde nem is maradt hatástalan, hiszen mindenki meglepetésére szót kért az akkor még teljesen ismeretlen ifjú Széchenyi István, aki főnemesként hivatalosan nem is vehetett volna részt a tanácskozáson.
3. Tudjuk-e, hogy mit mondott Széchenyi?
Állítólag Széchenyi szavai a következők voltak: „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
4. Miért fogalmaztunk úgy, hogy „állítólag” mondta ezt Széchenyi, nem jegyezték fel pontosan a szavait?
Nem. Alsóház gyűlésén nem vezettek jegyzőkönyvet. A mindenhol jelenlévő osztrák titkosrendőrség is eléggé félvállról vette a gyűlést. Felsőküki Nagy Pál beszédéről például csak annyit jegyeztek fel a titkosrendőrök, hogy az „egzaltált” volt. Nem is tudjuk pontosan, miről beszélt Nagy Pál. Széchenyi szavait is csak egy szatmári követ leveléből ismerjük. Sokan, sokféleképpen emlékeztek később erre a nagyszerű napra. Széchenyi a Naplójában csak annyit írt aznap, hogy „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.”
5. Valóban ilyen negatív volt Széchenyi felajánlásának a fogadtatása?
Ellenkezőleg. Tudjuk, hogy Széchenyi hajlamos volt a pesszimizmusra, különösen Naplójában írt magáról önostorozóan. A felajánlását nagy lelkesedés kísérte. Több, szintén jelenlévő főnemes rögvest kisebb-nagyobb összegeket ajánlott fel, és a lelkesedés a következő napokban sem csökkent. Két év múlva már 240.000 Ft jött össze, ami bőségesen elegendő volt az Akadémia indításához. Adminisztratív akadályok leküzdése után végül 1830-ban indult el hivatalosan a Magyar Tudományos Akadémia.
6. Nézzünk akkor meg egy kicsit a pénzügyeket! Mit tudunk ezekről?
Széchenyi néhány nap múlva pontosította felajánlását. Birtokainak értékét 60.000 Ft –ban állapította meg. Tudni kell, hogy messze nem ő volt a leggazdagabb földbirtokos az országban. A 60 ezer Ft mégis óriási pénz volt akkoriban, ma ez egy több milliárdos összegnek felelne meg. A felajánlást Széchenyi és kortársai is úgy értették, hogy egy ekkora értékű birtokának a hozadékát évente átutalja az akadémia céljaira. Ezt Széchenyi hosszú évtizedekig meg is tette.
7. Kik voltak még nagyobb felajánlkozók?
A legnagyobb jövedelemadományokat tekintve Sina Simon 80.000 Ft-ja, herceg Batthyány Fülöp 50.000 Ft-ja, gróf Károlyi György 40.000 Ft-ja érdemes említésre. Habsburg József nádor ugyan "csak" 10.000 Ft-tal járult hozzá az alapításhoz, de lényeges szerepe volt abban, hogy bátyjánál, a császárnál, kedvező fogadtatásra talált a kezdeményezés. Ez erdélyi Teleki József 20 ezer kötetes könyvtárát ajánlotta fel, amivel letette az akadémiai könyvtár alapjait. A szervező munkában is ő jeleskedett. Kiváló történsz is volt, így ő lett 1830-ban az akadémia első elnöke. Innen eredetezhető, hogy nálunk az Akadémia humán beállítottságú volt kezdetben: a magyar nyelv ügyéért jött létre, és első elnökei mind a humán szférából jöttek.
8. Az ismerős történelmi családnevek sorából kicsit kilóg a legnagyobb adományozó, Sina Simon neve. Róla mit tudunk?
Sina Simon egy bécsi bankár-kereskedő dúsgazdag fia volt. Ráadásul nem is magyar származású, hanem balkáni. Sina Simon adománya később jött az akadémiának, ebből épült meg a mai székház az 1860-as években. Simon apja, Sina György -eredeti nevén Georgiosz Szinasz- , szoros pénzügyi kapcsolatban volt Széchenyivel, ő finanszírozta Széchenyi gazdasági elképzeléseinek nagy részét, a Lánchídtól kezdve a gőzhajózásig. Hatalmas birtokai voltak világszerte, az övé volt itthon Simontornya és Tolna városa is. Nyaranta ide, Tolna vármegyébe küldte fiát magyar nevelőhöz, aminek eredményként Sina Simon igazi magyar hazafivá vált, aki a hatalmas Sina vagyon nagy részét egész egyszerűen eljótékonykodta. Az akadémiának adott 80 ezer Ft, csak egy csepp volt a számos jótékonykodásából. Bizony, a mai dúsgazdagok közt nem nagyon lát ilyent az ember, igaz akkor sem volt gyakori.
9. Eddigiek alapján eléggé humán jellegű az Akadémia indulása, hiszen a magyar nyelv ápolására jött létre. Mi a helyzet a reáliákkal?
A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Ekkor hozták létre- egyelőre csak papíron - az Akadémia hat osztályát: a nyelvtudományit, bölcseletit, történetit, matematikait, természettudományit és a törvénytudományit. A humán túlsúly a 19. század végéig nyomasztó volt. A változás jeleként előbb Stoczek Gyula fizikus lesz alelnök. Eötvös Loránd elnökké választása (1889-1905) átmenetileg enyhít a helyzeten. Ezt követően azonban kommunista hatalomátvételig, 1949-ig, gyakran politikai hátszelű humán tudósok töltik be az akadémia elnöki székét. A korszak 19 alelnöke közül is mindössze csak hét volt reál végzettségű, köztük a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert, aki két évig volt alelnök. (1946-48). 1949-ben változott az irányvonal. Ekkor a természettudományi osztályt két részre bontják, lesz egy fizikai-kémiai és egy biológiai-orvosi. Ez az orvosoknak kedvezett. 21 évig egy kommunistákhoz hű orvosprofesszor (mellesleg országgyűlési képviselő is) töltötte be az akadémiai elnöki tisztet. Őt egy sztálinista vonásokat is megőrzött kémikus (nem mellesleg korábban oktatásügyi miniszter is) követte. Őt már az új idők előszeleként egy híres orvosprofesszor, Szentágothai János váltotta (1976-1985), aki a rendszerváltás idején már az egykori ellenzéki párt színeiben került be (újra) az országgyűlésbe. Őt egy reformszocialista szellemiségű történész követte ( Berend T. Iván 1985-1990), majd a rendszerváltás megint történészeket hozott helyzetbe ( Kosáry Domonkos 1990-1996) , Glatz Ferenc 1996-2002) . Azóta reál vezetése van az akadémiának. (Jelenleg Freund Tamás agykutató.) Az alelnökök közt is magasabb már a reál végzettségűek aránya, az 1949-től eltelt időszak 40 alelnöke közt 31 volt reálértelmiségi.
Az akadémiai szerveződés hasonló jeleket mutat a többi, volt szocialista országban is. Az angol , az amerikai , de még a német is azonban nagyon más. Ott markánsan megkülönböztetik a science-t, ők ilyen jellegű akadémiákba is tömörülnek. A humán tudományokat nem a science-be, hanem az arts-ba, a művészetek közé sorolják. Ők a művészeti akadémiáknak lesznek tagjai is.
