1. Tudomány és politika. Mi várható Trump évei alatt?
Az amerikai elnökválasztás körül nagy hajcihő volt a Nature magazin házatáján. Ezt sokan bírálták is, mondván, egy tudományos szaklap miért foglalkozik politikával. Az előfizetőktől kapott kérdőíves válaszok után viszont a világ elsőszámú tudományos szaklapja felvállalta a témát. (A felmérés alapján a világ- tehát nem csak az USA, a Nature is angol- a lap olvasói 86-6 % arányban Trump ellen voltak. ) Trump megválasztása után a szerkesztőségi vezércikk jelent meg arról, hogy " A tudósoknak bátran és egységesen kell számon kérniük Trump elnököt" , majd további cikkek árnyalták a témát. Az aggodalmak fő iránya elsősorban Trump klímaszkepticizmusát érintik. Trump első elnöksége alatt az Egyesült Államokat kiléptette minden klímaegyezmény hatálya alól, amit Binden rögtön visszacsinált. A másik fő irány egy általános tudományellenes retorikára vonatkozik, amelynek farvizén az oltásszkeptikusnak kikiáltott Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter-várományos lehet. (Mai hír, ezt meg is kapja). Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy Trump tudományellenes retorikája a választási kampány előrehaladtával sokat finomodott, és a kormányzati szerepet betölthető Elon Musk amerikai vállalkozóval való együttműködésének haszonélvezője lehet az amerikai űrprogram is, hiszen megvalósulhatnak Musk Marsutazás-álmai (amit egyébként számos tudós bírál.)
2. Túl vagyunk a 1,5 fokon?
Miközben a tudósok egy része azt fontolgatja hogy mi lesz a világ klímapolitikájával, újabb aggasztó hírek érkeznek a Föld felmelegedéséről. Egy antarktiszi jégmagokról készült tanulmány azt állítja, hogy 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képesti 1,49 °C-ot. Ez veszélyesen közel áll a párizsi klímaegyezmény ambiciózus céljához: 1,5 °C alá korlátozni a globális hőmérsékletet. Más módszerek a globális hőmérséklet-változás kiszámítására, például a hosszú életű tengeri szivacsok arra utalnak, hogy a felmelegedés már meghaladja az 1,5 °C-ot
 |
| II. Lajos portréja (Magyar Nemzeti Múzeum) Kép forrása: wikipedia |
3. Egyre tisztábban látjuk a Mohácsi-tragédiát
Lassan célegyenesbe érkeznek a Mohács-500 program kutatásai, amik sok tekintetben átformálhatják az eddig bennünk élő képet a nagy nemzeti tragédiánkról. Miközben a régészek még mindig adósak nagy látványos eredményekkel (a csata új tömegsírjai, Földvár maradványainak megtalálása) addig a történészek újabb források felderítésével árnyalják a képet. A márévári konferencián C. Tóth Norbert (Magyar Nemzeti Levéltár) ezúttal Bátori István nádor 1526 körüli tevékenységét vizsgálva tette gazdagabbá eddigi ismereteinket. Néhány érdekesebb megállapítása, amiknek egy részéről eddig a szakma nagy része sem tudott, vagy másként tudta:
- II. Lajos szerette volna a jobbágyok ötödét is hadba szólítani, de ez nem valósult meg (mai történészeink szerint szerencsére).
- II. Lajos az "alsó részek" feladatát 1526-ban ismeretlen okból előbb Bátorira bízta (akivel közismerten rossz volt a viszonya), Tomorit csak az utolsó pillanatban veszi megint újra elő.
- II. Lajos idejében értesül arról hogy, meglepő módon új irányból érkezik Szulejmán (Szulejmán elött nem létezett Eszéki hadiút), már a Száván való átkelésüket is meg kívánta akadályozni, de a közismerten lassan mozgósítható (aratás után hadrafogható) banderiális seregek még nincsenek fegyverben. Július 1.-én még lényegében csak a király magánhadserege áll készen, és meglehetős szervezetlenség van még mindenfelé.
- A király július 20-án indul el délre, következő célja a Dráván való átkelés megakadályozása. A tábort ezért Eszékre hívja, de ő maga is lassan halad. Bátorit és a nemeseket felszólítja, hogy menjenek Eszékre, de ők nem hajlandók a király előtt menni. Végül Tolnán van a gyülekező, de mint ismert Frangepán Kristóf horvát és Szapolyai János erdélyi hadai, egy cseh és német kontingens még igen messze vannak.
- Tomori csak augusztus 17-én Bátán ér Lajos táborához
- Augusztus 21-én átkelt a török a Dráván, most már csak Mohács marad meg helyszínnek.
