1. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával emlékülés volt az Akadémián, ahol a téma - nem meglepő módon- a mesterséges intelligencia (MI) várható társadalmi hatása volt. Az ülésre a magyar parlament és kormány képviselőit is vártáké. A csaknem három órás ülésen a legjobb egyetemeink és kutatóintézeteink képviselői fejtették ki rövid véleményüket a témáról, és nem csak a reáliák képviselői. Először hallhattam arról, hogy az Eu-s jogban hogyan igyekeznek szabályozni ezt a kérdést illetve milyen hazai jogi kutatások zajlanak a témáról. Az előadássorozat az ismertetőm alatti linken érhető el. Nyilván kevés ember hallgatja végig a három órát. Szerintem a legfontosabb Cserei György (dékán, PPKE Információstechnológiai Kar) vitaindítója volt, amelyben azokat a vészharangokat kongatja meg, hogy mit lehet kezdeni egy olyan viharosan fejlődő MI-vel, amelynek teljesítménye 2015-óta 3,5 hónapként megduplázódik, és nyilván fél évtizedes nemzeti stratégiákkal ez nem követhető le. Az ő előadása 12:15-kor kezdődik és kb. 20 perces, mindenképpen érdemes meghallgatni .
https://www.youtube.com/watch?v=DxjcIJhgRec
2. Az MI energiaszükséglete és az atomenergiaAz Amazon, a Google és a Microsoft technológiai óriáscégek a közelmúltban bejelentették, hogy támogatják az atomenergiát a szén-dioxid-semlegessé válás érdekében. Az Amazon és a Google terveibe olyan cégek tartoznak, amelyek úttörő szerepet töltenek be a „kis moduláris reaktorok” tervezésében, míg a Microsoft támogatni fogja a hírhedt Three Miles Island-i, korábban gazdasági okok miatt leállított, 835 megawattos reaktor újraindítását Pennsylvaniában. (Erről már korábban írtam.) A mesterséges intelligenciát (MI) támogató adatközpontok energiaigénye az egekbe szökött. Bizonyos becslések szerint, a 2035-ös évekre a megtermelt elektromos energia negyedét az MI fogja igényelni, és egy MI szerverperk 4.5-ször annyi elektromos energiát igényel, mint egy hasonló "hagyományos". A Nature folyóiratban a fenti linken olvasható beszélgetésben azt járják körbe hogy a passzív biztonságra épülő „kis moduláris reaktorok” milyen előnyökkel illetve hátrányokkal rendelkeznek az olyan óriás-atomerőművekkel szemben amilyen pl. Paks-I vagy Paks-II. A „kis moduláris reaktorok” teljesítménye nem éri el a 100 MW-t sem, (Pl. Paks-II 1000 MW lesz) biztonságuk teljes egészében passzív, embertől és berendezésektől független természetes folyamatok által meghatározott lesz. Hátrányuk azonban az alacsonyabb hatásfok, és ami ezzel összefügg, a több veszélyes nukleáris hulladék termelése.
3. Hogy éltek a török korban
A máré-vári nyári történészkonferencia újabb előadást tett fel. Sudár Balázs (HUN-REN BTK Történelemtudományi Intézet) Oszmánok Magyarországon c. előadásában eddigi kutatásait foglalta össze. A lényegét belefoglaltam egy Tolna megyére írt változatomba, amit a másik blogomba tettem fel.
Sudár Balázs előadása itt érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=cxjDAb4sM9M&t=446s
https://www.youtube.com/watch?v=cxjDAb4sM9M&t=446s