2024. december 28., szombat

TÉR hírek 12.: 1. Ez történt az idén a magyar tudományban 2.Megoldhatatlan dilemmák: Növekedés és/vagy fenntarthatóság 3. Hogy lesz valaki történész?

1. Ez történt az idén a magyar tudományban 

Az idei év legfőbb hazai tudományos eredményeit a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat foglalta össze 4 részben. 
Számomra egy csillagászati és két klíma-környezeti hír volt a legtanulságosabb. 
A csillagászati hír lényege, hogy tevékeny magyar közreműködéssel talált az Európai Űrügynökség  egy közeli (2000 fényév) óriás fekete lyukat a Tejútrendszerben. Ilyent eddig csak a Tejútrendszeren kívül ismertünk.
A másik két hír aggasztó. Húsz év alatt 0,7 C fokot emelkedett a Balaton vízének átlaghőmérséklete, ami komoly ökológiai veszélyeket rejt. 
A másik, hogy most már értem, miért indult poszméh monitorozási program: Nemcsak a rovarölő szerek hatására, hanem a melegedő klíma miatt is elvesztik a poszméhek a szaglásukat, ami a beporzás szempontjából katasztrofális hatású lehet. 



A gerjeni zátony a 2018-as aszály idején. 

    2.Megoldhatatlan dilemmák: Növekedés és/vagy fenntarthatóság 

A szinte végeláthatatlan karácsonyi mosogatások, rendrakások alatt néhány podcastet, előadást hallgattam amelyek közül valósággal letaglózott kettő, amelyet a MTA TABT Veszprémi Akadémiai Bizottság által  november végi "HOPE PLANET- A cselekvés ideje " konferencián tartott Gelencsér András akadémikus (Pannon Egyetem) illetve Pogátsa Zoltán (Soproni Egyetem).  Mindketten jól ismertek a hazai médiában is, mint a "klímaküzdelem pesszimistái". Elsőként Gelencsér Andrástól mutatnék be két grafikont. Már címében is elég kifejező volt előadása:  "A kutyaharapást NE szőrével...A globális fenntarthatóság megoldásai. "
Kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=FEPEHzgzNwQ
A grafikon tartalma jól ismert, de így is mellbevágó. Az akkumulátorok térfogat- vagy tömegegységre eső energiatároló sűrűsége soha nem fogja megközelíteni a fosszilis energiákét. Így gazdasági hatékonyságuk sem  éri el azt, azaz egy állandó növekedésre épülő világrendben nem építhetünk rájuk.

Kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=FEPEHzgzNwQ
Ez a grafikon azt mutatja, hogy 1 TW elektromos energia előállításához mennyi anyag (és ezzel arányos energia) szükséges. Jól látható, hogy a  kevésbé intenzív  "zöldenergiák" elképesztően sok anyagot kívánnak, amik újabb környezeti terhelést jelentenek. Ez a grafikon is újabb érvet szolgáltat az atomenergia hasznosítása mellett. Ez mellett kiterjeszti a zöldenergiákra is az előző diánál szereplő megállapítást, miszerint egy állandó növekedésre épülő világrendet nem építhetünk ezekre sem. 
Ha a zöldenergiákra nem elég intenzív mivoltuk miatt egy  állandó növekedésre épülő világrendet nem építhetünk,  akkor mi a megoldás? - teszi fel a kérdést Gelencsér András. Válasza:  Gazdasági növekedés helyett a "nemfogysztó társadalom." Ennek megvalósítására számos programpontot említ. Ezek közül az egyik legérdekesebb a következő: "Alapjövedelem a falvak visszanépesítéséhez."  Azaz az állam biztosítson egy alapjövedelmet azoknak, akik vállalják, hogy visszaköltöznek faluba és olyan alacsony fogyasztási szintre állnak vissza, ami az 1960-as évekre volt jellemző (ez utóbbi már az én fogalmazásom), és emellett a ház körüli "ökogazdálkodással"  megtermelik a  élelmiszerük egy jelentős részét, ahogy az faluhelyen volt annakidején. Nyilván ennek a realitása nulla, pedig ésszerű. 

Gelencsér András előadásának linkje: 

Pogátsa Zoltán előadásának címe a "Nagyrégiók klímadilemmái". Pogátsa eredeti végzettsége közgazdász, egyik fő nézete szerint pedig a már látensen a klímaproblémák mozgatják a politikát is.  Az USA, Kína és az EU klímapolitikáját vizsgálja előadásában, kimutatva, hogy a tettek szintjén eddig az EU jutott legmesszebb, itt valóban csökkent széndioxid kibocsátása, de a gazdasági teljesítmény és versenyképesség is visszaesett, főként emiatt.  Kínában a zöld átallásra a szándék megvan, de a gazdasági növekedés igényéről sem tettek még le, persze rengeteg szenet égetve. Az USA  Trump alatt a zöld átállás szándékát is el fogja vetni. A végkicsengés pesszimista, jöhet a gazdasági- és klímakatasztrófa. Érdekes kiszólások is vannak a rendkívül energiapazarló öbölmenti arab országokra is. Számomra ezeknek egyértelmű a tanulsága: Aki egy kicsit is felelősséget érez a Föld iránt az nem megy "dubajozni".  

Pogátsa Zoltán előadásának linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=Xskh65-vfaY.

Véleményem szerint is a folyamatos gazdasági növekedést erőltető gazdaság helyett a "tudatos és tervezett sorvadás" programját kéne megvalósítani  amit nem csak a "zöld átállás" indukál, hanem nálunk sokkal inkább a demográfiai helyzet.  De most itt ezt a szálat elvarratlanul sorsára hagyom...


3. Hogy lesz valaki történész? 

"A történetírás a politika szolgálólánya..." - ezt a következtetést vonta le B. Szabó János történész, amikor 4 évvel ezelőtt a Ludovikán előadást tartott arról, hogy miként lett Mohács Trianon előképe.  Számomra meglepetést okozott, hogy a médiában sokat szereplő történész a Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont igazgatója lett. A 2024. őszi intézeti bemutatkozó előadása most felkerült az internetre is.  Érdemes meghallgatni.

dátum:

2024. december 7., szombat

TÉR hírek 11.: 1. Miből és mennyiért lesz az áram? 2. Szabadságharcok vagy jó kompromisszumok?

1. Miből és mennyiért lesz  az áram?
Szélturbinák Hegyeshalom osztrák oldalán.
2023-ban  1426 szélturbina 9000 GWh  villamos energiát termelt Ausztriában, ez a paksi éves termelésnek kb. 56-%-a.  Nálunk egy furcsa - de nemrégiben feloldott- szabályozás miatt 2011. óta lényegében nem épült szélturbina, így a szélenergia részesedése a hazai energiamixben elenyésző. Novembertől márciusig alig termelünk megújúló módon villamos energiát.  
A témát a mesterséges intelligencia óriási energiaigénye szepontjából érintettük. Rövid ismétlés, összefoglalás, hogy a Big Five technológiai óriásai, valamit Kína miben látja a jövőt:

  • Microsoft: hagyományos atomerőmű újraindítása (Three Miles Island)
  • Googel: moduláris rendszerű, új típúsú atomreaktorok
  • Amazon: moduláris rendszerű, új típúsú atomreaktorok
  • Meta: geotermikus energia
  • Apple: Továbbra is egy vegyes megújuló energiamixben hisznek, ami napelemek, szélfarmok, biogáz-üzemanyagcellák, mikróvízerőművek és energiatárolási technológiák összeangolt rendszerére épít. 
  • Kínaiak: naperőmű, tározós-szivattyú rendszerrel egybeépítve és az atom. Kína persze nem olyan átláthatóan fejleszt, mint a USA. Kevés a hír, hogy hol állnak az MI-val, de hogy a szivattyús-tározókapacítások terén óriási fejlesztések zajlanak, azt ezek a táblázatok is bizonyítják.
A technoóriások energiafogyasztása ma is óriási. A Googel,  a Microsoft és az Apple szerverparkjai (külön-külön)  nagyjából annyi energiát használnak fel, mint az 5,4 milliós Szlovákia, tokostól-vonostól, a Meta és az Amazon sem sokkal kevesebbet.  Már említettük, hogy  becslések szerint, a 2035-ös évekre a megtermelt elektromos energia negyedét az MI fogja igényelni, és egy MI szerverpark 4.5-ször annyi elektromos energiát igényel, mint egy hasonló "hagyományos". Nyilvánvaló, hogy egy szerverpark energiaellátása is folyamatos kell hogy legyen, a szél, a Nap önmagában szóba sem jöhet.  Ezért értékelődött fel az atom. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Trump klíma változási szkepticizmusa ellenére  sem élnek a fosszilis energia várható engedélyezésével a "techóriások." Sőt, még az ExxonMobil olajtársaság vezetője is úgy nyilatkozott, hogy Trump megválasztása ellenére is tartják a korábban meghirdetett "zöldítő "programjukat. 

Egyre több villamos energia kell,  érdemes megnézni, hogy állunk most a villamos-energiatermelés költségeivel: 

Forrás:  By RCraig09 - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=99427431

A fenti grafikon a Lazard alapján kategorizálja a villamosenergia-termelés költségeit az Egyesült Államokban. Jól látható, hogy napjainkban csúcs idejű földgázzal (Gas peaking) történő termelés és a nukleáris termelés lett a legdrágább az USA-ban, a nukleáris ráadásul növekvő tendenciát mutat.  Itt a számítások eredményét úgy kell érteni, hogy a "kiegyenlített   költségbe"  beleszámítják azt, hogy mennyibe kerül egy erőmű létesítése, és leállása utáni leszerelése, valamint a környezet rendezése is. Természetesen ezek nagyon nehezen becsülhetők, mert pl. ki tudja most eldönteni, hogy egy 8-20 évig épülő atomerőmű 60 éves üzemideje után mekkora lesz annak leszerelési költsége.

Mindenestre a fenti adatsor elég elgondolkodtató ránk nézve, hiszen mi a főként a kb. 10 év múlva (ha nem lesz csúszás) induló paksi 2400 MW-ban gondolkodunk, és az ábra alapján úgy tűnik, a legdrágábbat választottuk. De azért nem eszik olyan forrón a kását! Egyrészt, nyilván jól végiggondolt oka van annak, hogy a technológiai óriások küzül hárman is az atomerűművel kötelezték el magukat, és itt a fő szempont a karbonsemleges stabilitás, amit lényegében csak az atom képes produkálni.    Másrészt, a Lazard tanulmánya nem Európával foglalkozik, ezért érdemes volt Európában is körbenézni. Rá is akadtam a neves német Fraunhofer Intézet eredményeire. Nézzük ezeket: 

Forrás: https://www.ise.fraunhofer.de/de/presse-und-medien/presseinformationen/2024/photovoltaik-mit-batteriespeicher-guenstiger-als-konventionelle-kraftwerke.html
Bal oldalon sárgásan a különböző naperőműves rendszerek vannak, (PV: PhotoVoltaic) ezek olcsón termelnek, a narancsos színnel jelölt tárolós rendszerek természetesen kicst drágábbak. Ezt a szintén olcsó kategóriába eső szél követi (kék színnel). A biogáz (zöld) már drágábbnak tűnik, a biomassza (ez nálunk fát és szalmát jelent) egy fokkal olcsóbb.  Barna és fekete szinnel a relatíve drága és környezetszennyező barna - és feketeszén jön. Ezt a  földgázzal működő erőművek követik, ebben a nagyon jó hatásfokú kombinált ciklusú ( GUD) olcsó, más rendszerek már drágábbak. Végül szürkével az atomenergia következik, rendkívül széles spektrumú árbecsléssel. Érdekes, hogy ezt egyáltalán vizsgálta az intézet, hiszen Németország kivezette ezt az energiafajtát. Újabb vízerőművek építését se tervezik. Némileg megnyugtató, hogy a Fraunhofer Intézet szerint az atom akár egy olcsó energiatermelési fajta is lehet, de akár nagyon drága is, nagy tehát a bizonytlanság.  Közép-Európa  országai közül többen (lengyelek, szlovákok, csehek, románok) terveznek  a közeljövőben atomerőművet, francia vagy amerikai építtetővel. Az EU-ban  a finnek tavaly adtak át új japán építésű reaktort, a franciák most szeptemberben saját építésüt.  Figyelemztető előjel, hogy a finneké 14 évet a franciáké 12 évet csúszott, és költségei az eredetileg tervezettnek a finneknél négyszeresére, a franciáknál ötszörösére rúgtak. A finnek egy VVER-1200-assal (ez épül Pakson) is szerződtek az orosz Roszatommal (akik Pakson is építenek), de az ukrán háború kitörésekor azt rögtön lemondták. A Rosszatom 3 milliárd $ -ra pereli azóta a finneket.
Nézzünk egy kicsit körbe házunk táján: 
Forrás: villanyautok.hu
A kördiagrammról látható, hogy a hazánkban a megtermelt villamos energia 2/3-része már széndioxid- mentes. Az atom Paks-I. révén stabilan hozza a 45% körüli eredményét még úgy is, hogy  nyaranta időnként, a naperőművek csúcstermelése idején, visszavetetnek a teljesítényéből. Hála az „aranyvég” (golden end) árnak (amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben), messze a legolcsóbb is. A földáz még mindig második helyen van a feltörekvő naperőművek azonban hamarosan elvehetik a 2. helyet. 
Grafikonok forrása: MAVIR
A fenti grafikán egy átlagos nyári nap energiamixét látjuk a hazai villamosenergia termelésben. Alul a paksi erőmű kék sávja húzódik az egyenletes 2000MW-os teljesítményével. Ezt a hőerőművek vékony, de stabil piros sávja követi. A gyorsan szabályozható, földgázzal menő erőműveink halványkék sávja következik ezután. A sárgával jelölt napelemek 7 óra körül indulnak be, dél körül többet termelnek mint Paks, de este 6 óra körül megszűnik a termelésük. 9-16 óra közt annyi áramot termelünk meg, hogy külföldre is jut. Az import lila sávja ilyenkor a negatív oldalon, exportként jelenik meg.  De ha nálunk süt a Nap,  akkor általában a szomszédainknál is, ott is túltermelés van. Az áram óránkét szabályzott ára leesik, és mivel az áram nem raktározható,  még az is előfordulhat, hogy nekünk kell fizetnünk, hogy valaki átvegye tőlünk.  Délután 6 óra után a helyzet akár drámai is lehet. Még mindig meleg van, az emberek hazérkezve csúcsra kapcsolják a 3,5 kW-os energiazabáló klímákat. Gázturbinás erőműveinkkel próbálunk utánamenni a megnövekedett igényeknek (kék sáv), még a vésztartalék olajos erőművet is beindítjuk (kicsiny barna folt), de így is elképesztő árakon, a normál lakossági árnak akár a 25-szöröséért vagy még drágábban vagyunk kénytelenek valahonnan áramot beszerezni. Megoldának a 9-16 óra közt megtermelt áram energiájának elraktározása tűnik. Lehetne ezt akkumulátorokkal is csinálni, de az borzasztó drága.  (Most 1kWh-nyi aksikapacítás kb. 200 ezer Ft. ). Marad a szivattyús-tározós rendszer, amiről még lesz szó. 
Egy tipikus téli, némi napsütéssel járó napon is, egész nap tartós az energiaimportunk. A naperőművek alig termelnek. A drága gázturbinás erőművek csúcsra járnak, megközelítik Paks teljes termelését. Itt a szél se sokat segítene, mert a télen nagyon gyakran van olyan szutyok idő, amikor ólmos szürke napok követik egymást, se nap, se szél.  Ilyenkor a karbonsemleges energiatermelésnek az atomon kívül nem marad más alternatívája nálunk.

Fotó: By Shimatonis - originally uploaded on lt.wikipedia.org by Shimatonis, Public Domain, 
A litvániai krounisi szivattyús-tározós rendszerű erőmű. Alul az alsó tározó, majd a műszaki épületek jönnek. A domboldalban a csővezetékek futnak a felső tározó hatalmas betonfala felé. 
A szivattyús-tározós rendszer lényege, hogy erős napsütéskor az olcsó árammal egy mélyebben fekvő tározóból egy magasabban lévő, hegyi tározóba vizet szivattyúznak fel. Az esti csúcsfogyasztás idején a magasabban lévő tározóból az alacsonyabban lévőbe vezetik a vizet egy vízerőművön keresztül, amely áramot termel. A litván erőmű arra jó példa, hogy nem feltétlenül kell nagy szintkülönbség a két tározó közt, persze az nem is árt. A litván 900 MW-os erőműnél ez a szintkülönbség alig 100 m csak, ígaz ilyen kis szintkülönbség esetén a magasabb tározónak elég nagynak kell lennie. A kiválló adottságú Ausztriában több mint 9000 MW-nyi ilyen erőmű van jelenleg is, néhány éven belül 16.000 MW-nyi lesz, de a környező (sokkal több heggyel rendelkező) országok többsége is (Ukrajnát és Szerbiát kívéve)  már jelentős ilyen jellegű kapacítással rendlekezik.  Mi egy  egy 600 MW-os ilyen erőmű helyszínének a keresésénél tartunk. Eddig a Mátrában Markaz és és az Upponyi-egységben Sajóivánka környékét vizsgálták meg, Markaz tűnik befutónak. A hírek szerint talán kínaik fogjál építeni. 
 

2. Szabadságharcok vagy jó kompromisszumok? 


Bocskai hajdúival. Zimmermann metszete 1606-ból. Forrás: Wikipedia

Korábban a Mohács-500 kutatásokkal kapcsolatos előadásokat ajánlottam, mert az a probléma érdekel, hogy egy intenzív történelmi kutatássorozat, ami nagyon nagy publicitást is kap, miképp képes, vagy képes-e egyáltalán  "átprograoramozni"  közgondolkodást. Most viszont beleszaladtam a MNL Levéltári Délutánok programsorozaton egy számomra nagyon tanulságos Pálffy Géza (HUN-REN Történelemtudományi Intézet)  előadásába, ami szembesített azzal, hogy más történelmi korszakokra is vonatkoztatató az, hogy a közgondolkodás és a történelmi tény nem feltétlenül esik egybe. 
Pálffy  fő kutatási területe a 16-17. századi magyar-oszmán-Habsburg viszony. Ezúttal a Bécsi-béke kapcsán mondta el kutatási eredményeit, nézeteit. A történészek közt régóta vita tárgya, hogy minek nevezzék a Bocskai mozgalmát, felkelésnek vagy szabadságharcnak. Pálffy amellett állt ki - a végén felszólaló Gebei Sándornak is ellentmondva- , hogy Bocskai mozgalma egy sok motivációjú  felkelés volt, nem szabadságharc.  (Pálffy szerint eleve csak két ilyen volt a magyar történelemben: 1848 és 1956). Nyilván itt nem csak a szavakon való lovaglásról van szó, hanem lényegi kérdésekről. Kimutatta, hogy Bocskait is (aki maga kérte a töröktől a híres koronáját, és nem tett  róla semmiféle nyilatkozatot) az erős kompromisszum-kereső magatartás jellemezte. Pálffy felfogásában az is lényeges, hogy a Habsburgokról nem mint idegen uralkodókról beszél, hanem mint magyar királyokról. (Érdemes II. Mátyásról szóló előadását is külön is meghallgatni. II. Mátyás megbuktatta bátyját           Rudolfot, akinek "hülyeségei" nagyban hozzájárultak Bocskai felkeléséhez. A Bécsi-békét Mátyás írta alá Habsburg részről, nem a még regnáló Rudolf. )  Nem egyszer kaján kiszólásokat is tett arra a szemléletre, ami folyton szabadságarcot erőltet akkor, amikor józan kompromisszumokat kellene kötni. Az epés megjegyzésekből jutott a történelemkönyveknek is.  Én is gyorsan megnéztem mi a helyzet ezekben. Az OH_TOR10A vagylagosan, midkét kifejezést használja, de inkább "felkelés" pártinak tűnik. Ezt a tankönyvet sokkal jobb volt olvasni, mint a másikat.  Az OH_TOR10B verzió, ami összességében is sokkal "hagyományosabb" felfogásúnak tűnik, szabadságharcnak nevezi, de megemlíti, hogy vannak más nézetek is. A B-verzió szörnyen bonyolult ábráin egyébként már más élvonalbeli történész (pl. Horváth Richárd, a videót érdemes a 7. perc környékén megnézni) is élcelődött, igaz az a 9.-es kötet volt ettől a szerzőtől. )

Pálffy Géza előadásának linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=J8PUZjHw_fo


dátum:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)