2024. december 28., szombat

TÉR hírek 12.: 1. Ez történt az idén a magyar tudományban 2.Megoldhatatlan dilemmák: Növekedés és/vagy fenntarthatóság 3. Hogy lesz valaki történész?

1. Ez történt az idén a magyar tudományban 

Az idei év legfőbb hazai tudományos eredményeit a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat foglalta össze 4 részben. 
Számomra egy csillagászati és két klíma-környezeti hír volt a legtanulságosabb. 
A csillagászati hír lényege, hogy tevékeny magyar közreműködéssel talált az Európai Űrügynökség  egy közeli (2000 fényév) óriás fekete lyukat a Tejútrendszerben. Ilyent eddig csak a Tejútrendszeren kívül ismertünk.
A másik két hír aggasztó. Húsz év alatt 0,7 C fokot emelkedett a Balaton vízének átlaghőmérséklete, ami komoly ökológiai veszélyeket rejt. 
A másik, hogy most már értem, miért indult poszméh monitorozási program: Nemcsak a rovarölő szerek hatására, hanem a melegedő klíma miatt is elvesztik a poszméhek a szaglásukat, ami a beporzás szempontjából katasztrofális hatású lehet. 



A gerjeni zátony a 2018-as aszály idején. 

    2.Megoldhatatlan dilemmák: Növekedés és/vagy fenntarthatóság 

A szinte végeláthatatlan karácsonyi mosogatások, rendrakások alatt néhány podcastet, előadást hallgattam amelyek közül valósággal letaglózott kettő, amelyet a MTA TABT Veszprémi Akadémiai Bizottság által  november végi "HOPE PLANET- A cselekvés ideje " konferencián tartott Gelencsér András akadémikus (Pannon Egyetem) illetve Pogátsa Zoltán (Soproni Egyetem).  Mindketten jól ismertek a hazai médiában is, mint a "klímaküzdelem pesszimistái". Elsőként Gelencsér Andrástól mutatnék be két grafikont. Már címében is elég kifejező volt előadása:  "A kutyaharapást NE szőrével...A globális fenntarthatóság megoldásai. "
Kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=FEPEHzgzNwQ
A grafikon tartalma jól ismert, de így is mellbevágó. Az akkumulátorok térfogat- vagy tömegegységre eső energiatároló sűrűsége soha nem fogja megközelíteni a fosszilis energiákét. Így gazdasági hatékonyságuk sem  éri el azt, azaz egy állandó növekedésre épülő világrendben nem építhetünk rájuk.

Kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=FEPEHzgzNwQ
Ez a grafikon azt mutatja, hogy 1 TW elektromos energia előállításához mennyi anyag (és ezzel arányos energia) szükséges. Jól látható, hogy a  kevésbé intenzív  "zöldenergiák" elképesztően sok anyagot kívánnak, amik újabb környezeti terhelést jelentenek. Ez a grafikon is újabb érvet szolgáltat az atomenergia hasznosítása mellett. Ez mellett kiterjeszti a zöldenergiákra is az előző diánál szereplő megállapítást, miszerint egy állandó növekedésre épülő világrendet nem építhetünk ezekre sem. 
Ha a zöldenergiákra nem elég intenzív mivoltuk miatt egy  állandó növekedésre épülő világrendet nem építhetünk,  akkor mi a megoldás? - teszi fel a kérdést Gelencsér András. Válasza:  Gazdasági növekedés helyett a "nemfogysztó társadalom." Ennek megvalósítására számos programpontot említ. Ezek közül az egyik legérdekesebb a következő: "Alapjövedelem a falvak visszanépesítéséhez."  Azaz az állam biztosítson egy alapjövedelmet azoknak, akik vállalják, hogy visszaköltöznek faluba és olyan alacsony fogyasztási szintre állnak vissza, ami az 1960-as évekre volt jellemző (ez utóbbi már az én fogalmazásom), és emellett a ház körüli "ökogazdálkodással"  megtermelik a  élelmiszerük egy jelentős részét, ahogy az faluhelyen volt annakidején. Nyilván ennek a realitása nulla, pedig ésszerű. 

Gelencsér András előadásának linkje: 

Pogátsa Zoltán előadásának címe a "Nagyrégiók klímadilemmái". Pogátsa eredeti végzettsége közgazdász, egyik fő nézete szerint pedig a már látensen a klímaproblémák mozgatják a politikát is.  Az USA, Kína és az EU klímapolitikáját vizsgálja előadásában, kimutatva, hogy a tettek szintjén eddig az EU jutott legmesszebb, itt valóban csökkent széndioxid kibocsátása, de a gazdasági teljesítmény és versenyképesség is visszaesett, főként emiatt.  Kínában a zöld átallásra a szándék megvan, de a gazdasági növekedés igényéről sem tettek még le, persze rengeteg szenet égetve. Az USA  Trump alatt a zöld átállás szándékát is el fogja vetni. A végkicsengés pesszimista, jöhet a gazdasági- és klímakatasztrófa. Érdekes kiszólások is vannak a rendkívül energiapazarló öbölmenti arab országokra is. Számomra ezeknek egyértelmű a tanulsága: Aki egy kicsit is felelősséget érez a Föld iránt az nem megy "dubajozni".  

Pogátsa Zoltán előadásának linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=Xskh65-vfaY.

Véleményem szerint is a folyamatos gazdasági növekedést erőltető gazdaság helyett a "tudatos és tervezett sorvadás" programját kéne megvalósítani  amit nem csak a "zöld átállás" indukál, hanem nálunk sokkal inkább a demográfiai helyzet.  De most itt ezt a szálat elvarratlanul sorsára hagyom...


3. Hogy lesz valaki történész? 

"A történetírás a politika szolgálólánya..." - ezt a következtetést vonta le B. Szabó János történész, amikor 4 évvel ezelőtt a Ludovikán előadást tartott arról, hogy miként lett Mohács Trianon előképe.  Számomra meglepetést okozott, hogy a médiában sokat szereplő történész a Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont igazgatója lett. A 2024. őszi intézeti bemutatkozó előadása most felkerült az internetre is.  Érdemes meghallgatni.

dátum: