1. Miből és mennyiért lesz az áram?
A témát a mesterséges intelligencia óriási energiaigénye szepontjából
érintettük. Rövid ismétlés, összefoglalás, hogy a Big Five technológiai
óriásai, valamit Kína miben látja a jövőt:
-
Microsoft: hagyományos atomerőmű újraindítása (Three Miles
Island)
-
Googel: moduláris rendszerű, új típúsú atomreaktorok
-
Amazon: moduláris
rendszerű, új típúsú atomreaktorok
- Meta: geotermikus energia
-
Apple: Továbbra is egy vegyes megújúló energiamixben hisznek, ami
napelemek, szélfarmok, biogáz-üzemanyagcellák, mikro-vízerőművek és
energiatárolási technológiák összeangolt rendszerére épít.
-
Kinaiak: naperőmű, tározós-szivattyú rendszerrel egybeépítve és az atom.
Kina persze nem olyan átláthatóan fejleszt, mint a USA. Kevés a hír, hogy
hol állnak az MI-val, de hogy a szivattyús-tározókapacítások terén óriási
fejlesztések zajlanak, azt
ezek a táblázatok is bizonyítják.
A technoóriások energiafogyasztása ma is óriási. A Googel, a Microsoft
és az Apple szerverparkjai (külön-külön) nagyjából annyi energiát
használnak fel, mint az 5,4 milliós Szlovákia, tokostól-vonostól, a Meta és
az Amazon sem sokkal kevesebbet. Már eméítettük, hogy becslések
szerint, a 2035-ös évekre a megtermelt elektromos energia negyedét az MI
fogja igényelni, és egy MI szerverperk 4.5-ször annyi elektromos energiát
igényel, mint egy hasonló "hagyományos". Nyilvánvaló, hogy egy
szerverpark energiaellátása is folyamatos kell hogy legyen, a szél, a Nap
önmagában szóba sem jöhet. Ezért értékelódött fel az atom. Azt is érdemes
megjegyezni, hogy Trump klimaváltozási szkepticizmusa ellenére sem
élnek a foszilis energia várható engedélyezésével a "techóriások." Sőt, még az
ExxonMobil olajtársaság vezetője is úgy nyilatkozott, hogy Trump
megválasztása ellenére is tartják a korábban meghírdetett "zöldítő
"programjukat.
Egyre több villamos energia kell, érdemes megnézni, hogy állunk most a villamos-energiatermelés költségeivel:
Forrás: By RCraig09 - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=99427431
A fenti grafikon a Lazard alapján kategorizálja a villamosenergia-termelés költségeit
az Egyesült Államokban. Jól látható, hogy napjainkban csúcs idejű
földgázzal (Gas peaking) történő termelés és a nukleáris termelés
lett a legdrágább az USA-ban, a nukleáris ráadásul növekvő tendenciát mutat. Itt a számítások eredményét úgy kell
érteni, hogy a "kiegyenlített költségbe"
beleszámítják azt, hogy mennyibe kerül egy erőmű létesítése, és
leállása utáni leszerelése, valamint a környezet rendezése is.
Természetesen ezek nagyon nehezen becsülhetők, mert pl. ki tudja
most eldönteni, hogy egy 8-20 évig épülő atomerőmű 60 éves üzemideje
után mekkora lesz annak leszerelési költsége.
|
Mindenestre a fenti adatsor elég elgondolkodtató ránk nézve, hiszen mi a főként a kb.
10 év múlva (ha nem lesz csúszás) induló paksi 2400 MW-ban gondolkodunk, és az
ábra alapján úgy tűnik, a legdrágábbat választottuk. De azért nem eszik olyan
forrón a kását! Egyrészt, nyilván jól végiggondolt oka van annak, hogy a
technológiai óriások küzül hárman is az atomerűművel kötelezték el magukat, és itt a fő szempont a karbonsemleges stabilitás, amit lényegében csak az atom képes produkálni. Másrészt, a Lazard tanulmánya nem Európával foglalkozik, ezért érdemes volt
Európában is körbenézni. Rá is akadtam a neves német Fraunhofer Intézet
eredményeire. Nézzük ezeket:
Forrás: https://www.ise.fraunhofer.de/de/presse-und-medien/presseinformationen/2024/photovoltaik-mit-batteriespeicher-guenstiger-als-konventionelle-kraftwerke.html Bal oldalon sárgásan a különböző naperőműves rendszerek vannak, (PV: PhotoVoltaic) ezek olcsón termelnek, a narancsos színnel jelölt tárolós rendszerek természetesen kicst drágábbak. Ezt a szintén olcsó kategóriába eső szél követi (kék színnel). A biogáz (zöld) már drágábbnak tűnik, a biomassza (ez nálunk fát és szalmát jelent) egy fokkal olcsóbb. Barna és fekete szinnel a relatíve drága és környezetszennyező barna - és feketeszén jön. Ezt a földgázzal működő erőművek követik, ebben a nagyon jó hatásfokú kombinált ciklusú ( GUD) olcsó, más rendszerek már drágábbak. Végül szürkével az atomenergia következik, rendkívül széles spektrumú árbecsléssel. Érdekes, hogy ezt egyáltalán vizsgálta az intézet, hiszen Németország kivezette ezt az energiafajtát. Újabb vízerőművek építését se tervezik. Némileg megnyugtató, hogy a Fraunhofer Intézet szerint az atom akár egy olcsó energiatermelési fajta is lehet, de akár nagyon drága is, nagy tehát a bizonytlanság. Közép-Európa országai közül többen (lengyelek, szlovákok, csehek, románok) terveznek a közeljövőben atomerőművet, francia vagy amerikai építtetővel. Az EU-ban a finnek tavaly adtak át új japán építésű reaktort, a franciák most szeptemberben saját építésüt. Figyelemztető előjel, hogy a finneké 14 évet a franciáké 12 évet csúszott, és költségei az eredetileg tervezettnek a finneknél négyszeresére, a franciáknál ötszörösére rúgtak. A finnek egy VVER-1200-assal (ez épül Pakson) is szerződtek az orosz Roszatommal (akik Pakson is építenek), de az ukrán háború kitörésekor azt rögtön lemondták. A Rosszatom 3 milliárd $ -ra pereli azóta a finneket. |
Forrás: villanyautok.hu A kördiagrammról látható, hogy a hazánkban a megtermelt villamos energia 2/3-része már széndioxid- mentes. Az atom Paks-I. révén stabilan hozza a 45% körüli eredményét még úgy is, hogy nyaranta időnként, a naperőművek csúcstermelése idején, visszavetetnek a teljesítényéből. Hála az „aranyvég” (golden end) árnak (amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben), messze a legolcsóbb is. A földáz még mindig második helyen van a feltörekvő naperőművek azonban hamarosan elvehetik a 2. helyet. |
Képek forrása: MAVIR A fenti grafikán egy átlagos nyári nap energiamixét látjuk a hazai villamosenergia termelésben. Alul a paksi erőmű kék sávja húzódik az egyenletes 2000MW-os teljesítményével. Ezt a hőerőművek vékony, de stabil piros sávja követi. A gyorsan szabályozható, földgázzal menő erőműveink halványkék sávja következik ezután. A sárgával jelölt napelemek 7 óra körül indulnak be, dél körül többet termelnek mint Paks, de este 6 óra körül megszűnik a termelésük. 9-16 óra közt annyi áramot termelünk meg, hogy külföldre is jut. Az import lila sávja ilyenkor a negatív oldalon, exportként jelenik meg. De ha nálunk süt a Nap, akkor általában a szomszédainknál is, ott is túltermelés van. Az áram óránkét szabályzott ára leesik, és mivel az áram nem raktározható, még az is előfordulhat, hogy nekünk kell fizetnünk, hogy valaki átvegye tőlünk. Délután 6 óra után a helyzet akár drámai is lehet. Még mindig meleg van, az emberek hazérkezve csúcsra kapcsolják a 3,5 kW-os energiazabáló klímákat. Gázturbinás erőműveinkkel próbálunk utánamenni a megnövekedett igényeknek (kék sáv), még a vésztartalék olajos erőművet is beindítjuk (kicsiny barna folt), de így is elképesztő árakon, a normál lakossági árnak akár a 25-szöröséért vagy még drágábban vagyunk kénytelenek valahonnan áramot beszerezni. Megoldának a 9-16 óra közt megtermelt áram energiájának elraktározása tűnik. Lehetne ezt akkumulátorokkal is csinálni, de az borzasztó drága. (Most 1kWh-nyi aksikapacítás kb. 200 ezer Ft. ). Marad a szivattyús-tározós rendszer, amiről még lesz szó. |
Fotó: By Shimatonis - originally uploaded on lt.wikipedia.org by Shimatonis, Public Domain, A litvániai krounisi szivattyús-tározós rendszerű erőmű. Alul az alsó tározó, majd a műszaki épületek jönnek. A domboldalban a csővezetékek futnak a felső tározó hatalmas betonfala felé. A szivattyús-tározós rendszer lényege, hogy erős napsütéskor az olcsó árammal egy mélyebben fekvő tározóból egy magasabban lévő, hegyi tározóba vizet szivattyúznak fel. Az esti csúcsfogyasztás idején a magasabban lévő tározóból az alacsonyabban lévőbe vezetik a vizet egy vízerőművön keresztül, amely áramot termel. A litván erőmű arra jó példa, hogy nem feltétlenül kell nagy szintkülönbség a két tározó közt, persze az nem is árt. A litván 900 MW-os erőműnél ez a szintkülönbség alig 100 m csak, ígaz ilyen kis szintkülönbség esetén a magasabb tározónak elég nagynak kell lennie. A kiválló adottságú Ausztriában több mint 9000 MW-nyi ilyen erőmű van jelenleg is, néhány éven belül 16.000 MW-nyi lesz, de a környező (sokkal több heggyel rendelkező) országok többsége is (Ukrajnát és Szerbiát kívéve) már jelentős ilyen jellegű kapacítással rendlekezik. Mi egy egy 600 MW-os ilyen erőmű helyszínének a keresésénél tartunk. Eddig a Mátrában Markaz és és az Upponyi-egységben Sajóivánka környékét vizsgálták meg, Markaz tűnik befutónak. A hírek szerint talán kínaik fogjál építeni. |
2. Szabadságharcok vagy jó kompromisszumok?
Bocskai hajdúival. Zimmermann metszete 1606-ból. Forrás: Wikipedia |
Korábban a Mohács-500 kutatásokkal kapcsolatos előadásokat
ajánlottam, mert az a probléma érdekel, hogy egy intenzív történelmi
kutatássorozat, ami nagyon nagy publicitást is kap, miképp képes, vagy
képes-e egyáltalán "átprograoramozni" közgondolkodást. Most viszont
beleszaladtam a MNL Levéltári Délutánok programsorozaton
egy számomra nagyon tanulságos Pálffy Géza (HUN-REN Történelemtudományi Intézet)
előadásába, ami szembesített azzal, hogy más történelmi korszakokra is vonatkoztatató az, hogy a közgondolkodás és a történelmi tény nem feltétlenül esik egybe.
Pálffy fő kutatási területe a 16-17. századi magyar-oszmán-Habsburg viszony. Ezúttal a Bécsi-béke kapcsán mondta el kutatási eredményeit, nézeteit. A történészek közt régóta vita tárgya, hogy minek nevezzék a Bocskai mozgalmát, felkelésnek vagy szabadságharcnak. Pálffy amellett állt ki - a végén felszólaló Gebei Sándornak is ellentmondva- , hogy Bocskai mozgalma egy sok motivációjú felkelés volt, nem szabadságharc. (Pálffy szerint eleve csak két ilyen volt a magyar történelemben: 1848 és 1956). Nyilván itt nem csak a szavakon való lovaglásról van szó, hanem lényegi kérdésekről. Kimutatta, hogy Bocskait is (aki maga kérte a töröktől a híres koronáját, és nem tett tóla semmiféle nyilatkoatot) az erős kompromisszum-kereső magatartás jellemezte. Pálffy felfogásában az is lényeges, hogy a Habsburgokról nem mint idegen uralkodókról beszél, hanem mint magyar királyokról. (Érdemes II. Mátyásról szóló előadását is külön is meghallgatni. II. Mátyás megbuktatta öccsét Rudolfot, akinek "hülyeségei" nagyban hozzájárultak Bocskai felkeléséhez. A Bécsi-békét Mátyás írta alá Habsburg részről, nem a még regnáló Rudolf. ) Nem egyszer kaján kiszólásokat is tett arra a szemléletre, ami folyton szabadságarcot eröltett akkor, amikor józan kompromisszumokat kellene kötni. Az epés megjegyzésekből jutott a történelemkönyveknek is. Én is gyorsan megnéztem mi a helyzet ezekben. Az OH_TOR10A vagylagosan, midkét kifejezést használja, de inkább "felkelés" pártinak tűnik. Ezt a tankönyvet sokkal jobb volt olvasni, mint a másikat. Az OH_TOR10B verzió, ami összességében is sokkal "hagyományosabb" felfogásúnak tűnik, szabadságharcnak nevezi, de megemlíti, hogy vannak más nézetek is. A B-verzió szörnyen bonyolult ábráin egyébként már más élvonalbeli történész (pl. Horváth Richárd, a videót érdemes a 7. perc környékén megnézni) is élcelődött, igaz az a 9.-es kötet volt ettől a szerzőtől. )
Pálffy fő kutatási területe a 16-17. századi magyar-oszmán-Habsburg viszony. Ezúttal a Bécsi-béke kapcsán mondta el kutatási eredményeit, nézeteit. A történészek közt régóta vita tárgya, hogy minek nevezzék a Bocskai mozgalmát, felkelésnek vagy szabadságharcnak. Pálffy amellett állt ki - a végén felszólaló Gebei Sándornak is ellentmondva- , hogy Bocskai mozgalma egy sok motivációjú felkelés volt, nem szabadságharc. (Pálffy szerint eleve csak két ilyen volt a magyar történelemben: 1848 és 1956). Nyilván itt nem csak a szavakon való lovaglásról van szó, hanem lényegi kérdésekről. Kimutatta, hogy Bocskait is (aki maga kérte a töröktől a híres koronáját, és nem tett tóla semmiféle nyilatkoatot) az erős kompromisszum-kereső magatartás jellemezte. Pálffy felfogásában az is lényeges, hogy a Habsburgokról nem mint idegen uralkodókról beszél, hanem mint magyar királyokról. (Érdemes II. Mátyásról szóló előadását is külön is meghallgatni. II. Mátyás megbuktatta öccsét Rudolfot, akinek "hülyeségei" nagyban hozzájárultak Bocskai felkeléséhez. A Bécsi-békét Mátyás írta alá Habsburg részről, nem a még regnáló Rudolf. ) Nem egyszer kaján kiszólásokat is tett arra a szemléletre, ami folyton szabadságarcot eröltett akkor, amikor józan kompromisszumokat kellene kötni. Az epés megjegyzésekből jutott a történelemkönyveknek is. Én is gyorsan megnéztem mi a helyzet ezekben. Az OH_TOR10A vagylagosan, midkét kifejezést használja, de inkább "felkelés" pártinak tűnik. Ezt a tankönyvet sokkal jobb volt olvasni, mint a másikat. Az OH_TOR10B verzió, ami összességében is sokkal "hagyományosabb" felfogásúnak tűnik, szabadságharcnak nevezi, de megemlíti, hogy vannak más nézetek is. A B-verzió szörnyen bonyolult ábráin egyébként már más élvonalbeli történész (pl. Horváth Richárd, a videót érdemes a 7. perc környékén megnézni) is élcelődött, igaz az a 9.-es kötet volt ettől a szerzőtől. )
Pálffy Géza előadásának linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=J8PUZjHw_fo
https://www.youtube.com/watch?v=J8PUZjHw_fo