TÉR hírek 16.: Európa elrablása, avagy hol tart az európai tudomány

 Európa elrablása 

Tiziano: Európa elrablása (kép forrása) 
A magyarban kicsit finomkodva írják le azt a mitológiai eseményt, mikor Zeusz bika képében elragadta Európét, a föníciai hercegnőt majd, Kréta szigetén magáévá tette. Az angol a címe viszont  "The rape of Europa " és az eredeti olasz is "Ratto di Europa" szókimondóbb, amiben a rape és a ratto kifejezést  nem lehet másnak fordítani, mint megerőszakolásnak. (Bővebben lásd a  rape wikipedia szócikket-) 

A grafikon forrása: https://www.stadafa.com/2023/06/is-eu-becoming-irrelevant.html
A világ három nagy gazdaságának és Oroszországnak az összes nemzeti összterméke. Ez a grafikon még egységesen láttatja az EU-t, ami mára már repedezik. Nagy ugrás van 2004-ben,  ekkor lépett be 10 ország, köztük mi is. 2020 a Brexit és a Covid éve. Az EU ekkor elvesztette  második legnagyobb gazdaságát, aminek eredményeként Kína beelőzte őt, és lemaradni látszik az USA-val szemben is. 

A világban ma  négy erőközpont dominál: Az USA, Kína, Európa és Oroszország. Oroszország erejét kizárólag katonai, atomhatalmi státuszának köszönheti. Stagnáló gazdasága mellett nemzeti jövedelmének hosszú évek óta több mint 5%-át (újabban már 6% felett) költi fegyverkezésre, miközben az EU országainak nagy része a 2%-os határt sem éri el, akárcsak Kína.  (Meg kell azonban jegyezni, hogy az EU 2%-a jelentősen nagyobb fegyverkezési kiadást eredményez, mint Oroszország 6%-a.) Az USA is alig van 3% felett. Oroszország sem gazdasági - és mint látni fogjuk- tudományos eredményei sem jogosítanák arra, hogy a nagyhatalmak közt szerepeljen, bár lehetnek titkos katonai projektjei, amik nem jelennek az alábbiakban ismertetendő statisztikában. 

A mindig is széttagolt Európa tovább repedezik, és önzővé váló gyermeke - az USA-  elpártolni látszik tőle, és ennél még sokkal rosszabb forgatókönyvek is vannak. Európa vezető nemzeteiben az állampolgároknak harmada már nem, vagy csak részben az európai kulturális hagyomány  képviselője. Mindezek mögött a több évtizede meglévő súlyos  demográfia helyzet húzódik  Egyre többet hallunk Európa problémáiról, hogy  "Európának lejárt az ideje", hogy "az öreg kontinens teljesen elvesztette versenyképességét" . Európát egyre inkább csak lesajnálni szokás. 

Rövid írásomban azt vizsgálom, hogy mekkora Európa tudományos súlya világban. Ehhez a Nature Indexet használom. A Nature Index egy olyan adatbázis, amely a tudományos intézmények  és az országok tudományos eredményeit követi nyomon,  egy itt most nem részletezett paraméterezés alapján. Az index nevét az általam is sokat idézett tudományos lapcsaládról, a Nature-ről kapta, amely ezt a tevékenységet végzi. A Nature portfolió 2014. novemberre óta figyeli a legjelentősebb természettudományos szakfolyóiratokat, eredetileg csak 64-et, ma már 210-et. Az ezekben megjelenő cikkek száma és súlya alapján készíti el rangsorait, amelyből a legutóbbit,  a 2023. dec. 31-én  lezártat  fogom használni. Összességében több mint 17 000 intézmény szerepel a Nature Indexben. Sokan bírálják módszertana alapján, de nincs jobb. 

a) A tudományos intézmények rangsora      

1. Kínai Tudományos Akadémia
2. Harvard Egyetem
3. Max Planck Társaság
4. A Kínai Tudományos Akadémia Egyeteme
5. Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem
6. Pekingi Egyetem
7. Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ
8. Nanjing Egyetem
9. Zhejiang Egyetem
10. Tsinghua Egyetem
11. Helmholtz Egyesület
12. Szun Jat-szen Egyetem
13. Shanghai Jiao Tong Egyetem
14. Massachusetts Institute of Technology
15. Stanford Egyetem
16. Fudan Egyetem
17. Szecsuán Egyetem
18. Országos Egészségügyi Intézetek
19. Tokiói Egyetem
20. Oxfordi Egyetem
21. Michigani Egyetem
22. Cambridge-i Egyetem
23. ETH Zürich
24. Yale Egyetem
25. Nankai Egyetem

Pirossal szedtem a kínai intézmények nevét, kékkel az USA intézményeit,  fehérrel az európaiakét. Az első 25-nek csaknem a fele kínai intézmény, olyanok, amiről mi európaiak szinte semmit nem tudunk. Mondhatni, ezen a listán Kína leuralja a világot. A Kínai Tudományos Akadémia mutatója több mint kétszerese a harvardinak. Ráadásul a kínai mutatók  növekednek, az amerikai és európaiak legjobb esetben stagnálnak, de inkább romlanak.   Európa 6 intézménnyel képviselteti magát a legjobb 25-ben, ebben viszont csak 3 van az EU területén. Csak 6 intézménnyel szerepel az USA is, a világ egyéb részeit csak Japán képviseli.  A technológiailag fejlett Dél-Koreát hiába keressük a legjobb 25-ben,csak 59. helyen találjuk a Szöuli Egyetemet.  Még kevésbé érdemes orosz intézmény után kutatni,  Orosz Tudományos Akadémia csak a 94. ezen a listán.  A mi régiónkat a Cseh Akadémia képviseli a legjobb helyen, ez is csak a 222.helyre elég. Magyar intézmény tehát nincs a publikált 500-ban.  Összességében ezen a listán Európa, de USA számára is elkeserítő a helyzet. 

b) Az országok rangsora

1.   Kína
2.   USA
3.   Németország
4.   Egyesült Királyság
5.   Japán
6.   Franciaország
7.   Kanada
8.   Dél-Korea
9.   India
10.   Svájc
11.   Olaszország
12.   Ausztrália
13.   Spanyolország
14.   Hollandia
15.   Svédország
16.   Dánia
17.   Izrael
18.   Szingapúr
19.   Belgium
20.   Tajvan
21.   Ausztria
22.   Oroszország
23.   Lengyelország
24.   Brazília
25.   Finnország

2022 óta ezt a listát Kína vezeti. Ez a helycsere abban az évben kisebb sokkot váltott ki az USA-ban, de  az elmúlt két évben csak nőtt a különbség. Ez a két nemzet mesze elszakadva a többiektől vezeti ezt a rangsort.   Oroszország a 25-ös lista vége felé kullog, európai kis nemzetek sora is megelőzi. Itt már nincs szégyenkezni valója az európai nemzeteknek. Magyarország a 36. ebben a rangsorban. Az olimpiai éremtáblázatokon  azért ennél jobban állunk, a Nobel-díjak tekintetében is, legalábbis tudósaink  származását  tekintve. A lista tudományterületenként is lekérhető 5 kategóriára lebontva. Három  területen (fizika, kémia, földtudományok) Kínáé az elsőség, két területen (biológia, egészségügyi tudományok) az USA-é még az első hely.  Különösen jelentős Kína lemaradása az egészségtudományok területén,  amiért alighanem a hagyományos kínai orvoslás visszahúzó hatása  hibáztatható. Érdekes hazánk esetében a tudományterületi rangsor. Míg biológiából a nagyszerű 29. helyen állunk, addig a rokonterületen, az egészségtudományokban csak a 41.-en. Hazánk rossz egészségügyi helyzetét ismerve ez nem túl szerencsés. 

c) Lakosságarányos index 

1. Svájc
2. Dánia
3. Izland
4. Szingapúr
5. Svédország
6. Norvégia
7. Hollandia
8. Finnország
9. Ciprus
10. Észtország
11. Ausztria
12. Izrael
13. Szlovénia
14. Luxemburg
15. Belgium
16. Egyesült Királyság
17. Ausztrália
18. Írország
19. Németország
20. Kanada
21. Új-Zéland
22. USA
23. Csehország
24. Franciaország
25. Spanyolország

A listából kivettem az olyan mikróállamokat mint pl. Vatikánt ,  amelyet  már néhány cikk  a kis lakosságszám miatt az egekbe repít.  (A Vatikáni tudományos teljesítménye egyébként igen magas,  mert kiváló  keresztény -és nemileg talán meglepő módon- keresztyén tudósók dolgoznak az akadémiáján, aminek előző elnöke pont egy Nobel-díjas evangélikus biológus volt. )
Ezen a listán  már egyértelmű az európai fölény. Magyarország a 34. helyen áll, nagyából tehát mindenki a lakosságarányos GDP-nek megfelelő helyen van, kívéve talán a miniállam Luxemburgot. Mi is messze megelőzzük Kínát, ami  csak az 55. helyen van,  nem is beszélve Oroszországról, ami  csak 74.   Kína  abszolút világelsőségét  főként hatalmas népességének,  az 1,4  milliárd lakosának köszönheti. Ez 2,3-szeresen  múlja  felül az Oroszország nélkül vett Európát. Hiába van tele ez a lista  azonban Európa kis népeivel, az európai nemzetek önmagukban gyengék, kevesek. Erre persze adott a válasz,  az együttműködés. CERN, ESF, COST, ESA, ESO, ITER, ELI-ALPS, ezek az európai tudományos együttműködések jutottak most eszembe, és főként csak a fizika köréből. Európa tehát nem gyenge, ha összetart. Ez az összetartás a tudományban talán még jól működik, legalábbis a "végekről" még így látszik. 

Források: 

https://www.nature.com/nature-index/research-leaders/2024
https://www.stadafa.com/2023/06/is-eu-becoming-irrelevant.html

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_with_highest_military_expenditures

TÉR hírek 15. : 1. Egy lépéssel közelebb az élet rejtélyéhez 2. Nem járunk jól a felmelegedéssel 3. Gondoljuk már újra azt a Habsburg viszonyt!

A NASA OSIRIS-REx (kép forrása) szondája 2016 szeptemberében indult a Kennedy Űrközpontból, és 2017-ben a Föld gravitációját kihasználva pályára állt a Bennu aszteroida körül. Az űrszonda 2021 márciusában hagyta el a Bennu térségét, és  2023 szeptemberében a 60 gramm kőzettörmeléket szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után visszatért a Földre. 

 

1. Egy lépéssel közelebb az élet rejtélyéhez

Mostanában a Nature-ben két cikk is foglalkozott az élet keletkezése szempontjából fontos  Bennu aszteroidával kapcsolatos kutatásokkal. A kutatók a földi  fehérjék alkotóelemeiként ismerhető 20 aminosavból 14-et azonosítottak a kisbolygón.  Azt az öt nukleobázist – citozin, guanin, adenin, timin, uracil – is megtalálták a mintákban, amelyekből a földi élőlényekben a genetikai információkat tároló és örökítő RNS és DNS összeáll.  Az, hogy ezek a vegyületek megtalálhatóak Földön kívüli objektumokban, nem újdonság,  de mind az öt nukleobázist még sosem azonosították egy űrből visszahozott mintában. Ez is alátámasztja azt, hogy a Földön annak keletkezésekor már jelent lehettek azok a vegyületek, amik az élet szempontjából fontosak. 

A Nature-t a Telex is szemlézte: 

https://telex.hu/techtud/2025/02/03/bennu-aszteroida-osiris-rex-urszonda-nasa-urkutatas

https://www.nature.com/articles/s41586-024-08495-6

https://www.nature.com/articles/s41550-024-02472-9

2. Nem járunk jól a felmelegedéssel

A globális felmelegedés számtalan katasztrofális hatását érezhetjük  már a terméshozamok csökkenésétől az egyre sósabbá váló Balatonig. A hétköznapi ember eddig azzal vigasztalódhatott, hogy legalább a fűtés révén a rezsiköltségek csökkenhetnek. Ez sem lesz azonban így, ugyanis a nyári forróság hűtésére több energiát fogunk felhasználni, mint amennyit a téli fűtéssel megspórolunk, állapították meg az ELTE és a HungaroMet kutatói. 

Vizsgálataik eredményeiből látható, hogy más most az alföldi területeken többet költünk hűtésre, mint amennyit nyerünk a fűtésen. A csökkenő rezsiköltségek a hegyvidéki területekre korlátozódnak, de a jövőben ott is megfordulhat a tendencia.  

https://masfelfok.hu/2025/01/29/ne-oruljunk-a-meleg-teleknek-amit-megsporolunk-a-futessel-azt-a-hutesre-fogjuk-kolteni/

3.  Gondoljuk már újra azt a Habsburg viszonyt! 

Tavaly nyári prágai emlékeim folytonos  újragondolásra késztetnek. Prágában ugyanis rendkívül szemléletesen érezheti az ember Habsburg monarchia egységét és kulturális virágzását. A Habsburg viszony újragondolására már több évtizedes kutatási eredmények tömkelege gyűlt össze, főként Pálffy Géza révén. Most a youtube mélyebb rétegeiben ráakadtam egy 2012-ben a Duna Worldon bemutatott filmre, ami még a bemutatásnál is régebben készülhetett, hiszen még nyilatkozik a filmben Kubinyi András (1929-2007),  a magyar későközépkorkutatás mai napig tisztelt nagy alakja is. Pálffy Géza is 2006-2007 körül kezdte el publikálni bécsi kutatásainak eredményeit, tehát a film is már legalább 17 éves. Több mint másfél évtized nem volt elég tehát arra, hogy a magyar történelmi kép megváltozzon  a 16.- 17.századot illetően, és a Habsburgokra még mindig csak a 48-as szemüvegen  keresztül tudunk nézni. 

 A film itt nézhető meg: 
https://www.youtube.com/watch?v=iPA4ossFVOo

Pálffy néhány évvel később újra összefoglalta kutatási eredményeit. Több mint másfél órás, igen komoly előadás a téma iránt mélyebben érdeklődő nagyközönségnek. Címe: 1526. Mi veszett el és mi változott meg Mohács után?
https://www.youtube.com/watch?v=Sb7B0xAxVzA

Néhány  tézis, főként Pálffytól:  
1. A Habsburgok trónra kerülésével nem szűnt meg " Szent István birodalma" (ezt a kifejezést Engel Pál használta), hanem az jogfolytonosan működött tovább Habsburg uralkodókkal, még  jelentős területi veszteségek mellett is. 

2. A Habsburgok büszkék voltak arra, hogy Magyarország királyai lehetnek. Amikor például felsorolták címeiket,  ott előkelő helyen, gyakran az osztrák hercegséget és  a cseh királyságot is megelőzve szerepeltették a magyar királyi címet. Magyarországot nem leigázott területként kezelték, amit koncként odadobnak az oszmánoknak, hanem egy olyan területként, amely kulcsfontosságú az egész keresztény Európának.

A magyar és a cseh címer a prágai Karmelita-templom mennyezetén. 

3. Annak ellenére, hogy Erdély leválásával és az oszmán hódítással " Szent István birodalma" a területének 2/3 részét elvesztette, nem lett jelentéktelen hatalom, mivel gazdasági értelemben a hódoltsági terület jelentős részében - főként a marhakereskedelemben-  megtartotta befolyásos szerepét. Ilyen az oszmán hódítás más területein nem volt. A marha, a bor, a bányatermékek kivitele továbbra is jelentős bevételi forrás maradt, aminek nagyságrendje még a csonka országban  is meghaladta az egykori Mátyás -és Jagelló-kori bevételeket. (Azt már nem kell mondanom, hogy ez a kettő lényegében azonos volt. a különbség csak annyi volt,  hogy a GDP hány százalékát használta fel a központi hatalom, és mennyit hagyott másoknak. Nyilván Mátyás sokkal többet tartott magánál mint a Jagellók.)  

4. Új helyzet volt viszont az, hogy létrejött akkor egy olyan  frontvonal a keresztény Európa és a Oszmán birodalom közt, ami példátlan volt az akkori történelemben. Az 1200 km-en frontvonal fenntartása mindkét részről iszonyatos pénzekbe került. A Habsburgoknak a jelentős magyar jövedelmeket is kétszeresen ki kellett egészíteniük, de még az oszmánok is a birodalmuk más részein megtermelt jövedelmekből kellett ide átcsoportosítaniuk. Ez példátlan volt Oszmán birodalomban is: a magyar hódoltsági területen nem tudtak annyi adót beszedni, ami az itteni csapataik fenntartására elég lett volna.

5. A magyar földön az oszmánok  a hódításaik során példátlan ellenállással találkoztak. Több nagy győzelem ( Mohács, Mezőkeresztes)  és az ország fővárosának elfoglalása sem törte meg az ellenállást,  hanem piszlicsáré kis várakért is öldöklő küzdelmet kellett folytatniuk. Más hódításaik során nem ez volt a helyzet. Varga Szabolcstól kölcsönözve: A nagy Szulejmán szultán idején pár évtized alatt Afrikában és Ázsiában egész birodalmakat kebeleztek be. Magyarországon meg eljutottak 60 km-rel arrébb,  Mohácstól Szigetvárig.  Ha így nézzük, akkor a hódoltság időszaka nem egy kudarctörténet, hanem egy hős ellenállás korszaka egy nagyobb európai együttműködésbe integrálódva. 

6. Az I. Ferdinándtól I. Lipótig tartó 180 év alatt két uralkodó is durván megsértette a magyar rendi alkotmányt. Elsőként Rudolf majd Lipót, mindkettőjük ellen a magyar arisztokrácia fel is lépett Bocskai sikeresen, Wesselényiék sikertelenül. Lipót hosszú uralkodása alatt a török kiűzésével le is zárult a Habsburg- magyar viszony "kvázi egyenrangúságának" a fejezete, amit egy újabb lázadás (Rákóczi-szabadságarc ) és egy újabb korrekció követett ( Szatmári-béke ). Ez azonban már egy másik történet. 

Akit esetleg az engem ért prágai pozitív sokk is érdekel: 
1. A Hradzsin 
https://regmult.blogspot.com/2024/10/arany-praga-magyar-szemmel-2-hradzsin.html

2. A Kisoldal
https://regmult.blogspot.com/2025/01/arany-praga-magyar-szemmel-3-kisoldal.html