2025. február 4., kedd

TÉR hírek 15. : 1. Egy lépéssel közelebb az élet rejtélyéhez 2. Nem járunk jól a felmelegedéssel 3. Gondoljuk már újra azt a Habsburg viszonyt!

A NASA OSIRIS-REx (kép forrása) szondája 2016 szeptemberében indult a Kennedy Űrközpontból, és 2017-ben a Föld gravitációját kihasználva pályára állt a Bennu aszteroida körül. Az űrszonda 2021 márciusában hagyta el a Bennu térségét, és  2023 szeptemberében a 60 gramm kőzettörmeléket szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után visszatért a Földre. 

 

1. Egy lépéssel közelebb az élet rejtélyéhez

Mostanában a Nature-ben két cikk is foglalkozott az élet keletkezése szempontjából fontos  Bennu aszteroidával kapcsolatos kutatásokkal. A kutatók a földi  fehérjék alkotóelemeiként ismerhető 20 aminosavból 14-et azonosítottak a kisbolygón.  Azt az öt nukleobázist – citozin, guanin, adenin, timin, uracil – is megtalálták a mintákban, amelyekből a földi élőlényekben a genetikai információkat tároló és örökítő RNS és DNS összeáll.  Az, hogy ezek a vegyületek megtalálhatóak Földön kívüli objektumokban, nem újdonság,  de mind az öt nukleobázist még sosem azonosították egy űrből visszahozott mintában. Ez is alátámasztja azt, hogy a Földön annak keletkezésekor már jelent lehettek azok a vegyületek, amik az élet szempontjából fontosak. 

A Nature-t a Telex is szemlézte: 

2. Nem járunk jól a felmelegedéssel

A globális felmelegedés számtalan katasztrofális hatását érezhetjük  már a terméshozamok csökkenésétől az egyre sósabbá váló Balatonig. A hétköznapi ember eddig azzal vigasztalódhatott, hogy legalább a fűtés révén a rezsiköltségek csökkenhetnek. Ez sem lesz azonban így, ugyanis a nyári forróság hűtésére több energiát fogunk felhasználni, mint amennyit a téli fűtéssel megspórolunk, állapították meg az ELTE és a HungaroMet kutatói. 

Vizsgálataik eredményeiből látható, hogy más most az alföldi területeken többet költünk hűtésre, mint amennyit nyerünk a fűtésen. A csökkenő rezsiköltségek a hegyvidéki területekre korlátozódnak, de a jövőben ott is megfordulhat a tendencia.  


3.  Gondoljuk már újra azt a Habsburg viszonyt! 


Tavaly nyári prágai emlékeim folytonos  újragondolásra késztetnek. Prágában ugyanis rendkívül szemléletesen érezheti az ember Habsburg monarchia egységét és kulturális virágzását. A Habsburg viszony újragondolására már több évtizedes kutatási eredmények tömkelege gyűlt össze, főként Pálffy Géza révén. Most a youtube mélyebb rétegeiben ráakadtam egy 2012-ben a Duna Worldon bemutatott filmre, ami még a bemutatásnál is régebben készülhetett, hiszen még nyilatkozik a filmben Kubinyi András (1929-2007),  a magyar későközépkorkutatás mai napig tisztelt nagy alakja is. Pálffy Géza is 2006-2007 körül kezdte el publikálni bécsi kutatásainak eredményeit, tehát a film is már legalább 17 éves. Több mint másfél évtized nem volt elég tehát arra, hogy a magyar történelmi kép megváltozzon  a 16.- 17.századot illetően, és a Habsburgokra még mindig csak a 48-as szemüvegen  keresztül tudunk nézni. 
 A film itt nézhető meg: 
https://www.youtube.com/watch?v=iPA4ossFVOo

Pálffy néhány évvel később újra összefoglalta kutatási eredményeit. Több mint másfél órás, igen komoly előadás a téma iránt mélyebben érdeklődő nagyközönségnek. Címe: 1526. Mi veszett el és mi változott meg Mohács után?
https://www.youtube.com/watch?v=Sb7B0xAxVzA

Néhány  tézis, főként Pálffytól:  
1. A Habsburgok trónra kerülésével nem szűnt meg " Szent István birodalma" (ezt a kifejezést Engel Pál használta), hanem az jogfolytonosan működött tovább Habsburg uralkodókkal, még  jelentős területi veszteségek mellett is. 
2. A Habsburgok büszkék voltak arra, hogy Magyarország királyai lehetnek. Amikor például felsorolták címeiket,  ott előkelő helyen, gyakran az osztrák hercegséget és  a cseh királyságot is megelőzve szerepeltették a magyar királyi címet. Magyarországot nem leigázott területként kezelték, amit koncként odadobnak az oszmánoknak, hanem egy olyan területként, amely kulcsfontosságú az egész keresztény Európának.

A magyar és a cseh címer a prágai Karmelita-templom mennyezetén. 


3. Annak ellenére, hogy Erdély leválásával és az oszmán hódítással " Szent István birodalma" a területének 2/3 részét elvesztette, nem lett jelentéktelen hatalom, mivel gazdasági értelemben a hódoltsági terület jelentős részében - főként a marhakereskedelemben-  megtartotta befolyásos szerepét. Ilyen az oszmán hódítás más területein nem volt. A marha, a bor, a bányatermékek kivitele továbbra is jelentős bevételi forrás maradt, aminek nagyságrendje még a csonka országban  is meghaladta az egykori Mátyás -és Jagelló-kori bevételeket. (Azt már nem kell mondanom, hogy ez a kettő lényegében azonos volt. a különbség csak annyi volt,  hogy a GDP hány százalékát használta fel a központi hatalom, és mennyit hagyott másoknak. Nyilván Mátyás sokkal többet tartott magánál mint a Jagellók.)  
4. Új helyzet volt viszont az, hogy létrejött akkor egy olyan  frontvonal a keresztény Európa és a Oszmán birodalom közt, ami példátlan volt az akkori történelemben. Az 1200 km-en frontvonal fenntartása mindkét részről iszonyatos pénzekbe került. A Habsburgoknak a jelentős magyar jövedelmeket is kétszeresen ki kellett egészíteniük, de még az oszmánok is a birodalmuk más részein megtermelt jövedelmekből kellett ide átcsoportosítaniuk. Ez példátlan volt Oszmán birodalomban is: a magyar hódoltsági területen nem tudtak annyi adót beszedni, ami az itteni csapataik fenntartására elég lett volna.
5. A magyar földön az oszmánok  a hódításaik során példátlan ellenállással találkoztak. Több nagy győzelem ( Mohács, Mezőkeresztes)  és az ország fővárosának elfoglalása sem törte meg az ellenállást,  hanem piszlicsáré kis várakért is öldöklő küzdelmet kellett folytatniuk. Más hódításaik során nem ez volt a helyzet. Varga Szabolcstól kölcsönözve: A nagy Szulejmán szultán idején pár évtized alatt Afrikában és Ázsiában egész birodalmakat kebeleztek be. Magyarországon meg eljutottak 60 km-rel arrébb,  Mohácstól Szigetvárig.  Ha így nézzük, akkor a hódoltság időszaka nem egy kudarctörténet, hanem egy hős ellenállás korszaka egy nagyobb európai együttműködésbe integrálódva. 
6. Az I. Ferdinándtól I. Lipótig tartó 180 év alatt két uralkodó is durván megsértette a magyar rendi alkotmányt. Elsőként Rudolf majd Lipót, mindkettőjük ellen a magyar arisztokrácia fel is lépett Bocskai sikeresen, Wesselényiék sikertelenül. Lipót hosszú uralkodása alatt a török kiűzésével le is zárult a Habsburg- magyar viszony "kvázi egyenrangúságának" a fejezete, amit egy újabb lázadás (Rákóczi-szabadságarc ) és egy újabb korrekció követett ( Szatmári-béke ). Ez azonban már egy másik történet. 

Akit esetleg az engem ért prágai pozitív sokk is érdekel: 
1. A Hradzsin 
https://regmult.blogspot.com/2024/10/arany-praga-magyar-szemmel-2-hradzsin.html

dátum: