Európa elrablása
 |
| Tiziano: Európa elrablása (kép forrása) A magyarban kicsit finomkodva írják le azt a mitológiai eseményt, mikor Zeusz bika képében elragadta Európét, a föníciai hercegnőt majd, Kréta szigetén magáévá tette. Az angol a címe viszont "The rape of Europa " és az eredeti olasz is "Ratto di Europa" szókimondóbb, amiben a rape és a ratto kifejezést nem lehet másnak fordítani, mint megerőszakolásnak. (Bővebben lásd a rape wikipedia szócikket-) |
 |
| A grafikon forrása: https://www.stadafa.com/2023/06/is-eu-becoming-irrelevant.html A világ három nagy gazdaságának és Oroszországnak az összes nemzeti összterméke. Ez a grafikon még egységesen láttatja az EU-t, ami mára már repedezik. Nagy ugrás van 2004-ben, ekkor lépett be 10 ország, köztük mi is. 2020 a Brexit és a Covid éve. Az EU ekkor elvesztette második legnagyobb gazdaságát, aminek eredményeként Kína beelőzte őt, és lemaradni látszik az USA-val szemben is. |
A világban ma négy erőközpont dominál: Az USA, Kína, Európa és Oroszország. Oroszország erejét kizárólag katonai, atomhatalmi státuszának köszönheti. Stagnáló gazdasága mellett nemzeti jövedelmének hosszú évek óta több mint 5%-át (újabban már 6% felett) költi fegyverkezésre, miközben az EU országainak nagy része a 2%-os határt sem éri el, akárcsak Kína. (Meg kell azonban jegyezni, hogy az EU 2%-a jelentősen nagyobb fegyverkezési kiadást eredményez, mint Oroszország 6%-a.) Az USA is alig van 3% felett. Oroszország sem gazdasági - és mint látni fogjuk- tudományos eredményei sem jogosítanák arra, hogy a nagyhatalmak közt szerepeljen, bár lehetnek titkos katonai projektjei, amik nem jelennek az alábbiakban ismertetendő statisztikában.
A mindig is széttagolt Európa tovább repedezik, és önzővé váló gyermeke - az USA- elpártolni látszik tőle, és ennél még sokkal rosszabb forgatókönyvek is vannak. Európa vezető nemzeteiben az állampolgároknak harmada már nem, vagy csak részben az európai kulturális hagyomány képviselője. Mindezek mögött a több évtizede meglévő súlyos demográfia helyzet húzódik Egyre többet hallunk Európa problémáiról, hogy "Európának lejárt az ideje", hogy "az öreg kontinens teljesen elvesztette versenyképességét" . Európát egyre inkább csak lesajnálni szokás.
Rövid írásomban azt vizsgálom, hogy mekkora Európa tudományos súlya világban. Ehhez a Nature Indexet használom. A Nature Index egy olyan adatbázis, amely a tudományos intézmények és az országok tudományos eredményeit követi nyomon, egy itt most nem részletezett paraméterezés alapján. Az index nevét az általam is sokat idézett tudományos lapcsaládról, a Nature-ről kapta, amely ezt a tevékenységet végzi. A Nature portfolió 2014. novemberre óta figyeli a legjelentősebb természettudományos szakfolyóiratokat, eredetileg csak 64-et, ma már 210-et. Az ezekben megjelenő cikkek száma és súlya alapján készíti el rangsorait, amelyből a legutóbbit, a 2023. dec. 31-én lezártat fogom használni. Összességében több mint 17 000 intézmény szerepel a Nature Indexben. Sokan bírálják módszertana alapján, de nincs jobb.
a) A tudományos intézmények rangsora
- Kínai Tudományos Akadémia
- Harvard Egyetem
- Max Planck Társaság
- A Kínai Tudományos Akadémia Egyeteme
- Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem
- Pekingi Egyetem
- Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ
- Nanjing Egyetem
- Zhejiang Egyetem
- Tsinghua Egyetem
- Helmholtz Egyesület
- Szun Jat-szen Egyetem
- Shanghai Jiao Tong Egyetem
- Massachusetts Institute of Technology
- Stanford Egyetem
- Fudan Egyetem
- Szecsuán Egyetem
- Országos Egészségügyi Intézetek
- Tokiói Egyetem
- Oxfordi Egyetem
- Michigani Egyetem
- Cambridge-i Egyetem
- ETH Zürich
- Yale Egyetem
- Nankai Egyetem
- Kína
- USA
- Németország
- Egyesült Királyság
- Japán
- Franciaország
- Kanada
- Dél-Korea
- India
- Svájc
- Olaszország
- Ausztrália
- Spanyolország
- Hollandia
- Svédország
- Dánia
- Izrael
- Szingapúr
- Belgium
- Tajvan
- Ausztria
- Oroszország
- Lengyelország
- Brazília
- Finnország
- Svájc
- Dánia
- Izland
- Szingapúr
- Svédország
- Norvégia
- Hollandia
- Finnország
- Ciprus
- Észtország
- Ausztria
- Izrael
- Szlovénia
- Luxemburg
- Belgium
- Egyesült Királyság
- Ausztrália
- Írország
- Németország
- Kanada
- Új-Zéland
- USA
- Csehország
- Franciaország
- Spanyolország
A listából kivettem az olyan mikróállamokat mint pl. Vatikánt , amelyet már néhány cikk a kis lakosságszám miatt az egekbe repít. (A Vatikáni tudományos teljesítménye egyébként igen magas, mert kiváló keresztény -és nemileg talán meglepő módon- keresztyén tudósók dolgoznak az akadémiáján, aminek előző elnöke pont egy Nobel-díjas evangélikus biológus volt. )
Ezen a listán már egyértelmű az európai fölény. Magyarország a 34. helyen áll, nagyjából tehát mindenki a lakosságarányos GDP-nek megfelelő helyen van, kivéve talán a miniállam Luxemburgot, ai sokkal hátrább. Mi is messze megelőzzük Kínát, ami csak az 55. helyen van, nem is beszélve Oroszországról, ami csak 74. Kína abszolút világelsőségét főként hatalmas népességének, az 1,4 milliárd lakosának köszönheti. Ez 2,3-szeresen múlja felül az Oroszország nélkül vett Európát. Hiába van tele ez a lista azonban Európa kis népeivel, az európai nemzetek önmagukban gyengék, kevesek. Erre persze adott a válasz, az együttműködés. CERN, ESF, COST, ESA, ESO, ITER, ELI-ALPS, ezek az európai tudományos együttműködések jutottak most eszembe, és főként csak a fizika köréből. Európa tehát nem gyenge, ha összetart. Ez az összetartás a tudományban talán még jól működik, legalábbis a "végekről" még így látszik.
Források:
https://www.nature.com/nature-index/research-leaders/2024
https://www.stadafa.com/2023/06/is-eu-becoming-irrelevant.html
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_with_highest_military_expenditures
