1. Nagy változás előtt a magyar tudományos élet
A magyar tudományos életben és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésében jelentős, korszakváltó átalakulások várhatók a 2026 tavaszi politikai változások és az MTA 200. tisztújító közgyűlése után. A korábbi nagyon terhelt "kormány kontra tudományos élet" viszony után a hazai tudományirányításban a kutatói szabadság megerősítése, az egyetemi és akadémiai autonómia visszaállítása, valamint a nemzetközi finanszírozási csatornák újra nyitása áll a fókuszban. Az MTA 22. elnökének megválasztották Pósfai Mihály geológust, aki 2026. június 1-jén lép hivatalba.
Pósfai Mihállyal volt szerencsém több túrán is részt vennem, pl. itt találunk képeket egy ilyenről.
A magyar tudomány új korszakának lehetőségéről David Adam neves tudományos újságíró egy Nature cikkben is foglalkozott.
A fizikusok körében valaha elvégzett legnagyobb felmérés megállapította, hogy a szakértők (és a fizika rajongói) továbbra is megosztottak a terület néhány legnagyobb kérdésében . A Physics Magazine több mint 1500 olvasójának és az Amerikai Fizikai Társaság tagjainak megkérdezésével készült közvélemény-kutatás néhány meglepő nézeteltérést tárt fel. Például „jelentős szkepticizmus mutatkozott a kozmológia standard modelljével” – az úgynevezett hideg sötét anyaggal szemben, amelyben a kozmikus történelem nagyrészt a sötét anyag vonzása és a sötét energia taszítása közötti küzdelem eredménye. Csak egyetlen téma mutatott szoros egyezést: hogyan gondolkodjunk az „ősrobbanásról”. A válaszadók nagy többsége (70%) forró, sűrű állapotként írta le, anélkül, hogy elköteleződött volna amellett, hogy az megfelel-e az idő abszolút kezdetének vagy sem.
A magyar tudomány új korszakának lehetőségéről David Adam neves tudományos újságíró egy Nature cikkben is foglalkozott.
További olvasni és hallgatni valók a témában:
https://mta.hu/kozgyules200/a-magyar-tudomanyos-akademia-uj-elnoke-115360
A közgyűlés közvetítése: https://mta.hu/kozgyules200/kozos-szolgalat-freund-tamas-115366
https://telex.hu/techtud/2026/05/05/posfai-mihaly-magyar-tudomanyos-akademia-elnoke-portre
https://mta.hu/kozgyules200/a-magyar-tudomanyos-akademia-uj-elnoke-115360
A közgyűlés közvetítése: https://mta.hu/kozgyules200/kozos-szolgalat-freund-tamas-115366
https://telex.hu/techtud/2026/05/05/posfai-mihaly-magyar-tudomanyos-akademia-elnoke-portre
2. MTA-n tárgyaltak a CERN jövőjéről
A Jövőbeli Körkörös Ütköztető (Future Circular Collider, FCC) lesz a CERN hosszú távú prioritása, rövid távon pedig a High Luminosity Large Hadron Collider (nagy fényességű nagy hadronütköztető, HL-LHC vagy HiLumi LHC) továbbra is a CERN fő projektje körülbelül 2040-ig – erről döntött az MTA-n a CERN vezetősége és tanácsa. A tanácsban hazánkat, Dr. Lengyel László (NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettes) és Prof Lévai Péter (HUN-REN Wigner FK főigazgató) képviseli. (Az NKFIH -Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal- életében is jelentős változásokat hozhat a kormányváltás.)
Az FCC egy nagyon ambiciózus újfajta gyorsító lenne, már csak geometria méreteiből (91 km kerületű az eddigi " óriás", a 27 km-es LHC-hoz képest) is következik, hogy nem lesz egyszerű a finanszírozás, ami várhatóan 15 milliárd svájci frank előteremtését igényli 1 évre lebontva. Az előzetes ütemtervek szerint a 2040-es évek végén lenne kész.
Bővebben:
https://home.cern/science/accelerators/future-circular-collider/
Bővebben:
https://home.cern/science/accelerators/future-circular-collider/
3. A fizikusok megosztottak az Univerzum természetéről
A fizikusok körében valaha elvégzett legnagyobb felmérés megállapította, hogy a szakértők (és a fizika rajongói) továbbra is megosztottak a terület néhány legnagyobb kérdésében . A Physics Magazine több mint 1500 olvasójának és az Amerikai Fizikai Társaság tagjainak megkérdezésével készült közvélemény-kutatás néhány meglepő nézeteltérést tárt fel. Például „jelentős szkepticizmus mutatkozott a kozmológia standard modelljével” – az úgynevezett hideg sötét anyaggal szemben, amelyben a kozmikus történelem nagyrészt a sötét anyag vonzása és a sötét energia taszítása közötti küzdelem eredménye. Csak egyetlen téma mutatott szoros egyezést: hogyan gondolkodjunk az „ősrobbanásról”. A válaszadók nagy többsége (70%) forró, sűrű állapotként írta le, anélkül, hogy elköteleződött volna amellett, hogy az megfelel-e az idő abszolút kezdetének vagy sem.
A témakörhöz kapcsolódóan érdemes meghallgatni a utóbbi időkben nemzetközileg is nagy visszhangot kiváltott inhomogén Einstein–de Sitter modellről (iEdS) Raffai Péterrel (ELTE) egy beszélgetést. A korábban a gravitációs hullámok kutatásában jeleskedő tudós újabban a kozmológiával is behatóan foglalkozik, jelentős eredményekkel. Az iEds-modell lényege röviden az, hogy a világegyetem nem homogén módon tágul, hanem „foltokban”, különböző régiók különböző sebességgel tágulnak, és ebből az összhatásból úgy tűnhet, mintha létezne „sötét energia”, pedig lehet, hogy nincs is rá szükség. Ezzel magyarázatot ad a modern fizika egy jelentős dilemmájára is.
