2025. szeptember 9., kedd

TÉR-Hírek 21. : 1.Holdfogyatkozás - 2. Szapudi István az MTA-200-on - 3. Nyári eredmények a mohácsi csatatéren.

 1. Holdfogyatkozás  

Szeptember  7-én este dr. Ságodi Ibolya  kolléganőm felhívására sokan látogattak ki Bartinára a teljes Holdfogyatkozást nézni. Ez kisebb forgalmi torlódást is okozott Kilátó utca környékén. A hírek szerint a  szálkai dobon lévő Mausz-kápolnánál is sokan voltak kíváncsiak az eseményre. A Holdat  sajnos felhők takarták, és már én is feladtam az egészet, amikor a jelenség vége felé vékonyodtak annyit a felhők, hogy érdemes volt egy-két felvételt készíteni. 

Ez a felvétel 21:19-kor készült. A Föld árnyéka még kb. 60%-ban takarja a Holdat. Az árnyék mélyvörös színe is látható.   Nem túl szép felvétel, de legalább saját. 

21:52-kor már csak egy picit harap bele az árnyék a Holdba. A hold körül szépfényes gyűrű, ún. haló látható. 

2028. december 31 -én, szilveszter éjjelén lesz olyan teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországról is megfigyelhető lesz, jó idő esetén. 


2.  Szapudi István az  MTA-200-on

Kép : https://www.bjc.hu/programok/eloado/szapudi-quartet/
A Szapudi Quartet plakátja a Budapest Jazz Club oldaláról. Balról a második  Szapudi István professzor gitáros, "polgári életében" az University of Hawaii asztrofizikusa. 


Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő, de keserédes hangulatban lévő Magyar Tudományos Akadémia a szeptembert a fizikusoknak szenteli.  Az eseménysorozat nyitó előadását a budapesti DarkMap konferenciára hazalátogató Szapudi István (University of Hawaii) tartotta Az univerzum fejlődéstörténete címmel. Szapudi professzor a kozmológusok körében azzal vívott ki hírnevet,  hogy a különböző módszerekkel meghatározott és jelentősen különböző Hubble-állandók közt egy forgó univerzum hipotézissel sikerült az ellentmondást feloldania. A nagyközönség onnan ismerhette meg a nevét, hogy a katasztrofális (120 ezer éve a legforróbb) 2023-as évben egy grafénfóliás napernyő tervét eszelte ki, amivel a globális felmelegedés megállíttató lenne. Ez az ötlete annak idején bejárta a világsajtót.  Szapudi professzor nem csak asztrofizikusként ismert, hanem kiváló jazzgitárosként is jeleskedik.  Amikor  hazalátogat, szívesen zenél együtt társaival a Szapudi-kvartettben. 
Linkajánló: 
Az eleje középiskolás szinten is nagyon élvezetes és érthető, aztán a vége felé "szakmásodik", de neéz matematikát nem használ.

Szapudi esetére, miszerint egy fizikus nem csak a  szakmájában tud nagyot alkotni, jó példa maga báró Eötvös Loránd is, aki kiváló hegymászó is volt, és akinek tiszteletére az olasz Dolomitokban látható bal oldali csúcs is el lett nevezve. Eötvös hegymászói tevékenységéről lásd a másik blogom. 

3. Nyári eredmények a mohácsi csatatéren



Augusztus végén Székesfehérváron gyűltek össze a történészek, hogy megvitassák mint tudhatunk 499 év után. 2009 óta zajlanak az események a mohácsi csata 500. évfordulója körül. A történészek már elvégezték a munka nagy részét, amelynek keretében nagyszámú török, magyar és európai forrás felkutatása, a régi forrásoknak pedig  értő újraolvasása révén egyre pontosabb képünk van a csata körülményeiről, lefolyásáról és következményeiről, miközben rehabilitálódik a Jagelló-kor és első néhány Habsburg uralkodónk is. A régi tankönyvek ezzel kapcsolatos része lassan felejthetővé válik. Jelenleg csatában részt vevők minél teljesebb névsorának összeállítása zajlik.  Az antropológusok a csata után kivégzett keresztény hadifoglyok (1960 körül már ismert) két nagy tömegsírjának feltárásával végeztek, jelenleg az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok zajlanak. A jövőre esedékes ünnepség egyik fénypontja lehet ezeknek a  keresztény harcosnak 500 év utáni  kegyeletteljes újratemetése. 
Előrelépés történt a csata epicentrumának gondolt terület beazonosításában is.  Továbbra is vannak azonban kérdőjelek. Brodarics István kancellár, mint hiteles szemtanú leírásából tudjuk, hogy egy  Földvár nevű,  templomos falut kell keresni a csata központjának közelében. A fémkeresős bejárás révén azonosított  epicentrum közelében valóban megtalálták egy templom maradványait is, de ez a hely távol esik attól a ponttól, ahová a történészek középkori határperek és bejárások elemzése révén Földvárt gondolják. Tudjuk, hogy a csata során tízezres nagyságrendben hunytak el keresztény és török katonák, akiket nyilván a csatatéren temettek el viharos gyorsasággal, a járványveszélytől is tartva. Néhány ilyen tömegsír megtalálása perdöntő lenne, de ilyen még nem került elő. Könnyen lehet tehát, hogy az 500. évforduló is nyitott kérdések tömkelegével fog zárulni.  
Részleteket az M5 stúdió beszélgetéséből tudhatunk meg: 
https://www.youtube.com/watch?v=sxxN3Pk2Kx8&t=1s

dátum: