2025. szeptember 18., csütörtök

TÉR-hírek 22. : 1.Európa felzárkózik a szuperszámítógépek terén 2.A melegedő óceánok problémája 3. Egyre kevesebb a külföldi doktorandusz az USA-ban.

1. Európa felzárkózik a szuperszámítógépek terén

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC) logója


Szeptember 5-én  Friedrich Merz német kancellár a németországi  Jülichi Kutatóközpontban új szuperszámítógépet avatott fel, amit JUPTER névre kereszteltek. Ez hivatalosan az első olyan európai gép, amely elérte az exaszintű küszöbértéket,   azaz másodpercenként több mint 1018 műveletet hajtott végre. (Ez kb. olyan, mintha egymillió modern okostelefon számítási képességeit összesítenék). Ezzel a mérföldkővel Európa belép a nagy teljesítményű számítástechnika globális bajnokságába, hiszen jelenleg ez a világ 4. legnagyobb számítógépe. A jobbára amerikai gépek uralta mezőnyben azonban - és ez az EU-ra igencsak jellemző- ez a "legzöldebb." Ez használ fel legkevesebb energiát, amit felhasznál az is  zöldenergia, a hűtési hőt sem engedik csak úgy a szabadba, hanem az egész tudományos központ fűtésére használják.  Az esemény abból a szempontból is mérföldkő, hogy a 2016-ban indított nagy európai szuperszámítógépes program  első fázisának  a végét is jelenti. (2021-2025) A program keretében 9 szuperszámítógépet telepítettek különböző EU-s országokba (Portugália, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Luxemburg, Spanyolország, Olaszország, Finnország és végül most Németország). A szuperszámítógépek terén a TOP -10-es lista tehát most így fest: USA: 4 gép EU: 4 gép, egy-egy gépe van Svájcnak és  Japánnak. (Valójában nem is olyan könnyű összehasonlítani a szuperszámítógépek teljesítényét, különböző paraméterek szerint más-más sorrend is kijöhet, de ilyenekkel most nem foglalkozunk.) Nagy kérdés, hol tart Kína, de ott titkosították ezeket a fejlesztéseket, ami önmagában nyugtalanító fejlemény.  Valószínűsíthető, hogy legalább két exaszintű géppel rendelkeznek. 
 Az EuroHPC folytatódik tovább. A második körben a németnél is nagyobb gép épül Franciaországban.  2022-ben döntés született arról, hogy mi is a második körben kapunk szuperszámítógépet. Már a neve is megvolt, LEVENTE. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFU) szervezte volna a hazai fejlesztést. Ennek a projektnek az elakadására nem találtam forrásokat, az viszont tény, hogy a KIFU 2024. decemberében megszűnt. A KIFU bonyolította a Komondor fejlesztését is, ami jelenleg a legnagyobb hazai szuperszámítógép, és a Debreceni Egyetemen dolgozik. (Hűtési hőjével az uszodát fűtik.) 2023-as átadásakor a világ 199. legnagyobb gépe volt, jelenleg is benne van  a TOP-500-ban.  A Levente a Komondornál is nagyobb lett volna. Ugyanakkor különböző hazai tudományos és kormányzati szervek a Jülichi Kutatóközponttal közös pályázattal készülnek haza szuperszámítógép fejlesztésére, és a hazai tudományos életnek is biztosított a hozzáférése (bizonyos keretek közt) a Jupiterhez.  
Végül nézzük meg, hogy áll a világ 500 legnagyobb ismert számítógépének nemzetek szerinti eloszlása:

(Tíz országnak, köztük hazánknak, valamint Izraelnek, Dániának, Izlandnak, Marokkónak, Luxemburgnak, Belgiumnak, Portugáliának, Argentínának és Vietnámnak is egy-egy ilyen Top-500-as gépe van. A lista, mint említettük nem feltétlenül megbízható, Kína a legnagyobb gépeinek a számát titkosítja.) 

A listából  jól látható, hogy ha az európai országok (Oroszországot nem ide sorolva) "nemzeti gépeinek" a számát összeadjuk az EU gépeinek a számával, akkor már 298-at kapunk,  amivel Európa abszolút világelső (kínai kérdőjellel)  Az egykori Visegrádi Együttműködés országai közül a lengyelek állnak a legjobban 7 géppel (36,5 milliós lakossággal) a cseheknek 3 gépük van (10,8 millió lakosra),  a szlovákoknak nincs még szuperszámítógépük. A szomszédok közül nagyon jól állnak a szlovének két géppel (2,2 millió lakos). Horvátoknak, románoknak, szerbeknek viszont még nincs ilyenjük. Nyilván a szuperszámítógépeknek a mesterséges intelligencia terén is kulcsszerepük van és még inkább lesz. 


2. A melegedő óceánok problémája


Készítette: NOAA MESA Project  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14645693


Az óceánokban élő általában mikroszkopikus fitoplanktonok termelik a Föld oxigénjének körülbelül egyötödét, miközben fény hatására szenet kötnek még, és más élőlényeknek is tápanyagul szolgálnak. Szerepük kulcsfontosságú. A melegedő óceánok problémája eddig sem volt ismeretlen, most ezek új adatokkal egészültek ki.  Paul Berube (MIT) mikrobiológus  csapata egy évtizeden át tartó kutatásaik során „több Prochlorococcus (ez egy nagyon elterjedt fitoplanktonok közé tartozó baktérium fajta) mintát vettek, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben”. Az összesített eredmények nagyon aggasztók. Ha a tengervíz hőmérséklete átlépi a 28℃-ot, akkor ezeknek a baktériumoknak a szaporodási képessége meredeken lecsökken. A nyílt óceán trópusi részein napjainkban is a 26–28°C jellemző. A jelenség tehát már most is fel-fel üti a fejét, a jövőben viszont jóval kiterjedtebb lehet. A Földet mi kék bolygóként emlegetjük. Ha ez így folytatódik, akkor Prochlorococcus és egyéb cianobaktériumok (ezek adják az óceánok kék színét) pusztulása miatt nem csak kevesebb oxigén és több szén lesz a légkörben, hanem még a Föld kék színe is zöldesre vált, a  jóslatok szerint akár mintegy fél évszázadon belül.  

 3. Egyre kevesebb a külföldi doktorandusz az USA-ban

Az Egyesült Államok  a II. világháború óta nagyot profitált az agyelszívásból, azaz a legtehetségesebb tudósok elcsábításából. Ennek az egyik legjobb eszköze volt, hogy sok fiatalnak tették lehetővé, hogy az USA-ban szerezzék meg a PhD címet, és ezt követően sokan az USA-ban is maradtak.  Az utóbbi időkben azonban mintegy 30%-kal csökkent ezen diákok száma, ami drámainak tekinthető. Ennek két fő oka van a Nature szerkesztői szerint. Egyrészt a szövetségi költségvetésből a tudománynak és egyetemeknek szánt költségvetést nyirbálták meg, másrészt idegenrendészeti okokból nehezítették meg a hosszabb tartózkodást az USA-ban. Ezt a lehetőséget érzékelve viszont számos ország vezetett be olyan intézkedéseket, amelynek célja pontosan külföldre vágyó diákok csábítgatása. A Nature magazin ebből a szempontból rangsorolta az egyes országokat, és a következő sorrendet állapította meg:  Kanada, Franciaország, Németország, Spanyolország, Dél-Korea, Kína és Hongkong lettek  azok  az országok, amelyek nagyon kedvező lehetőségeket kínálnak külföldi doktoranduszoknak.

dátum: