1. Mennyiért fogunk tankolni?( Szemezgetés a Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentéséből )
Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség, ennek hazánk is tagja 1997 óta) minden
évben közzétett kiemelt kiadványa, a Világenergia Kilátásai (World Energy
Outlook ) a leghitelesebb globális energiaelemzési és - előrejelzési forrás.
Az idei kilátások három átfogó és egymással összefüggő témát ölelnek fel:
1. Energiabiztonság az olaj- és gázellátásban
1. Energiabiztonság az olaj- és gázellátásban
A közel-keleti konfliktus miatt nagy a valószínűsége annak, hogy rövid távon
zavarok léphetnek fel az olaj- és gázellátásban. A mai globális olaj- és
cseppfolyósított földgáz (LNG) készletek mintegy 20%-a a Hormuzi-szoroson
keresztül áramlik, amely a régió szűk keresztmetszete. Miközben azonban a
geopolitikai kockázatok továbbra is magasak, a globális tendenciák alapján a
földgáz és olaj árának enyhülése várható hosszabb távon. A lassuló
olajkereslet-növekedés miatt a szabad nyersolaj-termelési kapacitás 2030-ra
napi 8 millió hordóra emelkedik. Az új LNG-projektek hulláma pedig várhatóan
csaknem 50%-kal növeli majd a rendelkezésre álló exportkapacitást 2030-ra.
2. A tiszta energiára való átállás
Ez az elmúlt években felgyorsult, de sokkal gyorsabban kell haladniuk az éghajlati célok elérése érdekében. Minden forgatókönyvben a globális energiaigény növekedésének lassulása várható a hatékonyságnövekedés, az elektromosítás és a megújuló energiaforrások gyors elterjedése miatt. 2030-ra a világon eladott autók döntő többsége elektromos lesz, bár a töltőinfrastruktúra kiépítésének lassúsága vagy politikai irányváltások lassabb növekedéshez vezethetnek. A tiszta energia kapacitások növekedése gyakorlatilag kielégíti az energiaigény teljes növekedését 2023 és 2035 között. Mindhárom fosszilis tüzelőanyag (olaj, gáz, szén) iránti kereslet összességében várhatan még 2030 előtt csúcspontjához ér, bár a trendek a gazdasági és energetikai fejlődés különböző szakaszaiban lévő országok között nagymértékben eltérnek.
A villamosenergia-kereslet sokkal gyorsabban növekszik, mint az általános
energiaigény, köszönhetően főként az adatközpontok növekvő energiaigényének
(mesterséges intelligencia), a globális felmelegedés miatti hűtési
igénynek és az elektromos autók elterjedésének. Ez az elmúlt években felgyorsult, de sokkal gyorsabban kell haladniuk az éghajlati célok elérése érdekében. Minden forgatókönyvben a globális energiaigény növekedésének lassulása várható a hatékonyságnövekedés, az elektromosítás és a megújuló energiaforrások gyors elterjedése miatt. 2030-ra a világon eladott autók döntő többsége elektromos lesz, bár a töltőinfrastruktúra kiépítésének lassúsága vagy politikai irányváltások lassabb növekedéshez vezethetnek. A tiszta energia kapacitások növekedése gyakorlatilag kielégíti az energiaigény teljes növekedését 2023 és 2035 között. Mindhárom fosszilis tüzelőanyag (olaj, gáz, szén) iránti kereslet összességében várhatan még 2030 előtt csúcspontjához ér, bár a trendek a gazdasági és energetikai fejlődés különböző szakaszaiban lévő országok között nagymértékben eltérnek.
Van lehetőség még gyorsabb villamosenergia termelés növekedésre is: a mai napelem-gyártási kapacitás évi 1100 GW körül mozog, ami potenciálisan csaknem háromszorosára növelheti a 2023-ban meglévő kapacitást. Ugyanakkor óriásiak a területi aránytalanságok: A tiszta energiába történő beruházások aránya a feltörekvő piacokon és fejlődő gazdaságokban továbbra is a teljes energetikai beruházási összeg 15%-án ragadt, annak ellenére, hogy ezek a gazdaságok a világ népességének kétharmadát és a globális GDP egyharmadát teszik ki.
3. A bizonytalanság soha nem volt még ekkora. Ez
minden előretekintő elemzésben jelen van, de idén különösen
látható. Fő ok a politikai kiszámíthatatlanság.
2. A mesterséges intelligencia fejlődésének gyorsasága még a fejlesztőit is meglepi, ugrásszerűen nőhet a fehérgalléros munkanélküliség is
![]() |
Kép: ICPCNews , Wikipedia Jakub Pachocki 2012-ben, abban az évben, amikor a Nemzetközi Egyetemi Programozóverseny Világdöntőjében a lengyel csapat tagjaként aranyérmet, egyéni összesített versenyben ezüstérmet kapott, valamint megnyerte a Google programozói versenyét is. |
Egy 33 éves lengyel fiatalember, Jakub Pachocki lett 2024-ben az Open AI tudományos igazgatója, ő vezeti a diákság körében is népszerű Chat GPT fejlesztését. Véleménye szerint a mesterséges általános intelligencia (AGI) – az emberi szintű kognitív képesség – felé való haladás a vártnál is gyorsabb. 2013-ban, amikor az USA-ban megkezdte a doktori képzést, úgy gondolta, hogy a Go nevű játékban a számítógép még évtizedekig nem veri meg az embert. 2016-ban azonban ez megtörtént. és ez számára akkora sokkot jelentett, hogy csatlakozott az Open AI csapatához is. MI fejlesztőként szinte naponta rácsodálkozik arra, hogy "gyermekük" milyen elképesztő ütemben fejlődik. Úgy gondolja, hogy végső soron a MI-modellek nemsokára eredeti tudományos eredményeket is fognak produkálni. Azt viszont már az idei évre várja, hogy az MI értékes szoftvereket fog előállítani, szinte automatikusan.
Egy másik vezető AI-fejlesztő cég ( Anthropic) vezérigazgatója, Dario Amodei (volt Open AI-os) nagy hatású riportot adott egy amerikai magazinnak (Axios), amit felkapott a világháló, itthon a 444-en landolt először. Dario Amodei csaknem egy évtizeddel idősebb Pachockinál, így némi életbölcsességgel más távlatokban is látja az MI hatását. Szerinte a mesterséges intelligencia az Egyesült Államokban a következő öt éven belül a kezdő fehérgalléros állások felét felszámolhatja, így a munkanélküliségi ráta a mostani 4 százalék körüliről 10-20 százalékra ugorhat. „A rák gyógyítható, a gazdaság évi 10 százalékkal nő, a költségvetés egyensúlyba kerül – és az emberek 20 százalékának nincs munkája” - összegzi a Amodei optimista-pesszimista jóslatát a közeljövőre.
Az iskolai tapasztalataim szerint azonban a ChatGPT ingyenes változata (diákjaink ezt használják) még mindig csak 3-4-esre tudja a fizikát, és nem kellő elmélyültségű alkalmazása még mindig csak középszerű ppt-k és kiselőadások hátteréül szolgálhat.
Ehhez a témához kapcsolódik, hogy a mesterséges intelligencia az emberi agy és a számítógépek összekapcsolásának terén is megdöbbentő eredményeket ér el. Christian Herff csapata a Maastrichti Egyetemen (Hollandia) megoldotta, hogy egy agy-számítógép interfész (BCI) segítségével egy súlyos
beszédfogyatékossággal élő férfi kifejezően beszéljen, akár
énekeljen is. A készülék mesterséges intelligenciát használ a férfi elektromos
agyi aktivitásának dekódolására, és egy ilyen
aktivitást követően 10 milliszekundumon belül hangosan kimondja az illető kigondolt szavait egy
szintetikus hangon. A hang követi a hangszínváltozásokat, amikor kérdéseket tesz fel,
hangsúlyozza a nyomatékos szavakat, és lehetővé teszi az illető számára, hogy három
hangmagasságban dúdoljon egy hangsort.
https://www.axios.com/2025/05/28/ai-jobs-white-collar-unemployment-anthropic
3. MTA-200, öröm és üröm
Nemrégiben ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumát. Az
ünneplésbe azonban sok üröm is vegyült, mert a politikusok és az MTA harca
felerősödött. Ez arra inspirálta az Akadémia elnökét és köztestületi
és stratégiai igazgatóját, hogy jól átgondolt írásban védje meg az Akadémia
becsületét. A lenti hivatkozásban elérhető cikkből csak egyetlen egy részt
emelnék ki:
"2023-ban Csehországban az egy főre jutó KFI (tudományos kutatási és
fejlesztési)- ráfordítás két és félszerese a hazainak, a lengyel
másfélszerese, a Szlovákiában 30%-kal magasabb, Ausztriában hétszeres.
(HU: 64,3 €/fő, CZ: 150,2 €/fő, PL: 103,9 €/fő, SK: 83,6 €/fő, AT: 449,8
€/fő. Forrás: Eurostat, GBARD, 2023.) Ennek ellenére még ma is egy ligában
vagyunk V4-es versenytársainkkal, amiért a magyarországi kutatóhelyek és
kutatóik minden elismerést megérdemelnek (2023-ban Magyarország 10,
Csehország 11, Lengyelország 19 millió eurót nyert az ERC -Európai
Kutatási Tanács pályázataiból. )"
https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademiarol-targyilagosan-114454