TÉR hírek 20.: Mennyiért fogunk tankolni? - Az MI (AI) és a fehérgalléros munkanélküliség - Öröm és üröm az Akadémián

Kép:  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4420307
A Siemens elektromos autója 1885-ből. Lényegében ez a trolibusz előfutára volt, és szellemes és maradandó - ám korlátozott-  ötletet adott a villanyos autóhajtásra. 
Sokak számára a jövő energetikai problémái olyan egyszerű kérdésekké redukálhatók, hogy mennyiért fogok tankolni, mennyibe kerül a villany és a gáz? A World Energy Outlook erre is ad támpontot, de azért jóval tágabb horizontot is nyit. 

 

1. Mennyiért fogunk tankolni?( Szemezgetés a Nemzetközi Energiaügynökség  éves jelentéséből )

Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség, ennek hazánk is tagja 1997 óta) minden évben közzétett kiemelt kiadványa, a Világenergia Kilátásai (World Energy Outlook ) a leghitelesebb globális energiaelemzési és - előrejelzési forrás. Az idei kilátások három átfogó és egymással összefüggő témát ölelnek fel:
1. Energiabiztonság az olaj- és gázellátásban

A közel-keleti konfliktus miatt nagy a valószínűsége annak, hogy rövid távon zavarok léphetnek fel az olaj- és gázellátásban. A mai globális olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) készletek mintegy 20%-a a Hormuzi-szoroson keresztül áramlik, amely a régió szűk keresztmetszete. Miközben azonban a geopolitikai kockázatok továbbra is magasak, a globális tendenciák alapján a földgáz és olaj árának enyhülése várható hosszabb távon.  A lassuló olajkereslet-növekedés miatt a szabad nyersolaj-termelési kapacitás 2030-ra napi 8 millió hordóra emelkedik. Az új LNG-projektek hulláma pedig várhatóan csaknem 50%-kal növeli majd a rendelkezésre álló exportkapacitást 2030-ra.

2. A  tiszta energiára való átállás
Ez  az elmúlt években  felgyorsult, de sokkal gyorsabban kell haladniuk az éghajlati célok elérése érdekében. Minden forgatókönyvben a globális energiaigény növekedésének lassulása várható a hatékonyságnövekedés, az elektromosítás és a megújuló energiaforrások gyors elterjedése miatt.  2030-ra a világon eladott autók döntő többsége elektromos lesz, bár a töltőinfrastruktúra kiépítésének lassúsága vagy politikai irányváltások lassabb növekedéshez vezethetnek. A tiszta energia kapacitások növekedése gyakorlatilag kielégíti az energiaigény teljes növekedését 2023 és 2035 között. Mindhárom fosszilis tüzelőanyag (olaj, gáz, szén) iránti kereslet összességében  várhatan még 2030 előtt csúcspontjához ér, bár a trendek a gazdasági és energetikai fejlődés különböző szakaszaiban lévő országok között nagymértékben eltérnek.

A villamosenergia-kereslet sokkal gyorsabban növekszik, mint az általános energiaigény, köszönhetően főként az adatközpontok növekvő energiaigényének (mesterséges intelligencia), a globális felmelegedés miatti  hűtési igénynek és az elektromos autók elterjedésének. 
Van lehetőség még gyorsabb villamosenergia termelés növekedésre is: a mai napelem-gyártási kapacitás évi 1100 GW körül mozog, ami potenciálisan csaknem háromszorosára növelheti a 2023-ban meglévő  kapacitást. Ugyanakkor óriásiak a területi aránytalanságok: A tiszta energiába történő beruházások aránya a feltörekvő piacokon és fejlődő gazdaságokban továbbra is a teljes energetikai beruházási  összeg 15%-án ragadt, annak ellenére, hogy ezek a gazdaságok a világ népességének kétharmadát és a globális GDP egyharmadát teszik ki.

3. A  bizonytalanság soha nem volt még ekkora. Ez minden  előretekintő elemzésben jelen van, de idén különösen látható. Fő ok a politikai kiszámíthatatlanság. 

https://www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2024

2. A mesterséges intelligencia fejlődésének gyorsasága még a fejlesztőit is meglepi, ugrásszerűen nőhet a fehérgalléros munkanélküliség is

Kép: ICPCNews , Wikipedia
 Jakub Pachocki 2012-ben, abban az évben, amikor a Nemzetközi Egyetemi Programozóverseny Világdöntőjében a lengyel csapat tagjaként aranyérmet, egyéni összesített versenyben ezüstérmet kapott, valamint megnyerte a Google programozói versenyét is. 

Egy 33 éves lengyel fiatalember, Jakub Pachocki lett 2024-ben az Open AI tudományos igazgatója, ő vezeti a diákság körében is népszerű Chat GPT fejlesztését.  Véleménye szerint a mesterséges általános intelligencia (AGI) – az emberi szintű kognitív képesség – felé való haladás a vártnál is gyorsabb. 2013-ban, amikor az USA-ban megkezdte a doktori képzést, úgy gondolta, hogy a Go nevű játékban a számítógép még évtizedekig nem veri meg az embert. 2016-ban azonban ez megtörtént. és ez számára akkora sokkot  jelentett, hogy csatlakozott az Open AI csapatához is. MI fejlesztőként szinte naponta rácsodálkozik arra, hogy "gyermekük" milyen elképesztő ütemben fejlődik. Úgy gondolja, hogy végső soron a MI-modellek nemsokára eredeti tudományos eredményeket is fognak produkálni. Azt viszont már az idei évre várja, hogy az MI értékes szoftvereket fog előállítani, szinte automatikusan.
Egy másik vezető  AI-fejlesztő cég ( Anthropic)  vezérigazgatója, Dario Amodei (volt Open AI-os) nagy hatású riportot adott egy amerikai magazinnak (Axios), amit felkapott a világháló, itthon a 444-en landolt először. Dario Amodei csaknem egy évtizeddel idősebb Pachockinál, így némi életbölcsességgel más távlatokban is látja az MI hatását. Szerinte a mesterséges intelligencia az Egyesült Államokban a következő öt éven belül a kezdő fehérgalléros állások felét felszámolhatja, így a munkanélküliségi ráta a mostani 4 százalék körüliről 10-20 százalékra ugorhat. „A rák gyógyítható, a gazdaság évi 10 százalékkal nő, a költségvetés egyensúlyba kerül – és az emberek 20 százalékának nincs munkája” - összegzi a Amodei optimista-pesszimista jóslatát a közeljövőre. 
Az iskolai tapasztalataim szerint azonban a ChatGPT ingyenes változata (diákjaink ezt használják) még mindig csak 3-4-esre tudja a fizikát, és nem kellő elmélyültségű alkalmazása még mindig csak középszerű ppt-k és kiselőadások hátteréül szolgálhat. 

Ehhez a témához kapcsolódik, hogy a mesterséges intelligencia az emberi agy és a számítógépek összekapcsolásának terén is megdöbbentő eredményeket ér el.   Christian Herff  csapata a Maastrichti Egyetemen (Hollandia) megoldotta, hogy egy agy-számítógép interfész (BCI) segítségével  egy súlyos beszédfogyatékossággal élő férfi kifejezően beszéljen, akár énekeljen is. A készülék mesterséges intelligenciát használ a férfi elektromos agyi aktivitásának dekódolására,  és egy  ilyen aktivitást követően 10 milliszekundumon belül hangosan kimondja az illető kigondolt szavait egy szintetikus hangon. A hang követi  a hangszínváltozásokat, amikor kérdéseket tesz fel, hangsúlyozza a nyomatékos szavakat, és lehetővé teszi az illető számára, hogy három hangmagasságban dúdoljon egy hangsort. 

https://www.axios.com/2025/05/28/ai-jobs-white-collar-unemployment-anthropic

https://www.nature.com/articles/d41586-025-01485-2?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=fa2340136b-nature-briefing-daily-20250513&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-fa2340136b-51760676

https://www.nature.com/articles/s41586-025-09127-3.epdf?sharing_token=KkSkzTukPvKjkRzUrUvsh9RgN0jAjWel9jnR3ZoTv0P7mY20kZ5JN2rj9vUPsrlu71gnlC28Fh3zbXAs5CZgu9z7qyyVHmqYLNNbUjmvo-2qBBHG1NP4h_ALOgq13cMUXkSFhOmGpOUSc4r3HQ8b7mS9S7LaUGV3Jiaj_i-VRcY%3D

3. MTA-200, öröm és üröm

Nemrégiben ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumát. Az ünneplésbe azonban sok üröm is vegyült, mert a politikusok és az MTA harca felerősödött.  Ez arra inspirálta az Akadémia elnökét és köztestületi és stratégiai igazgatóját, hogy jól átgondolt írásban védje meg az Akadémia becsületét. A lenti hivatkozásban elérhető cikkből csak egyetlen egy részt emelnék ki: "2023-ban Csehországban az egy főre jutó KFI (tudományos kutatási és fejlesztési)- ráfordítás két és félszerese a hazainak, a lengyel másfélszerese, a Szlovákiában 30%-kal magasabb, Ausztriában hétszeres. (HU: 64,3 €/fő, CZ: 150,2 €/fő, PL: 103,9 €/fő, SK: 83,6 €/fő, AT: 449,8 €/fő. Forrás: Eurostat, GBARD, 2023.) Ennek ellenére még ma is egy ligában vagyunk V4-es versenytársainkkal, amiért a magyarországi kutatóhelyek és kutatóik minden elismerést megérdemelnek (2023-ban Magyarország 10, Csehország 11, Lengyelország 19 millió eurót nyert az ERC -Európai Kutatási Tanács pályázataiból. )"

https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademiarol-targyilagosan-114454

TÉR hírek 19.: 1. Aranycsináló fizikusok 2.Minél gazdagabb valaki, annál inkább föléli a Földet 3. Történész a Hunyadi-filmről

1. Aranycsináló fizikusok

Joseph Wright: Az alkimista ( A kép forrása: Wikipedia)
A képen festő az alkimistát ábrázolja, aki megpróbálja előállítani a nehezen megtalálható bölcsek kövét,  amely a közönséges fémet arannyá változtathatja, ehelyett azonban – legnagyobb meglepetésére – foszforra bukkan. A "bölcsek kövét" végül Rutherford találta meg 1919-ben a mesterséges magátalakítás formájában, amikor nitrogén magokat alfarészeskékkel sugárzott be, és eközben néhány nitrogén atommag oxigénné alakult át. Azt persze mondani sem kell, hogy ez a módszer milyen kiábrándító egy alkimista számára.
A kép forrása és további érdekességek a képről.

Ma már tehát tudjuk, hogy ólomból vagy higanyból aranyat csinálni úgy lehet, ha megfelelő magreakciót hozunk létre. Egy ilyen magreakció persze nem megy egyszerűen végbe.

A CERN Nagy Hadronütköztetőjében  (LHC) két ólomion-nyaláb szalad egymással szembe, csaknem fénysebességgel. Frontális ütközésnél az anyag olyan új állapotai jönnek létre, mint pl. a kvark-gluon-plazma (QGP) Vannak viszont olyan nyalábrészek, amelyben  két ólomion-nyaláb nem frontálisan ütközik, hanem úgy, hogy csak  súrolják egymást. Ekkor az egyik ólomion körüli intenzív elektromágneses mező egy olyan "energialöketet" hozhat létre, amely egy közeledő másik ólommagot három proton kilökésére készteti –  így egy ólommag körülbelül 1 mikroszekundumig élő arany maggá alakulhat át. Bobby Acharya (King's College, London)  és csapata kiszámolta, hogy 2015 és 2018 között az LHC-ben történt ütközések során 86 milliárd aranyatom keletkezett. Első hallásra ez soknak tűnhet, valójában ez körülbelül a grammnak csak 29 billiomod része. A CERN kutatói tréfásan meg is jegyezték, hogy nem tervezik, hogy mellékállásként foglalkozzanak az aranygyártással. A felfedezésnek inkább az a jelentősége, hogy tovább árnyalja egy bonyolult ütközés elméletét. 

https://www.nature.com/articles/d41586-025-01484-3

2.Minél gazdagabb valaki, annál inkább  föléli a Földet

A világ leggazdagabb 10%-ának alsó jövedelmi küszöbértéke  évi (nettó) 42,980 € ( ez nagyjából havi 1,4 millió Ft-nak felel meg), Egy ilyen jövedelmi kategóriába eső emberek 6,5-szer nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, mint az átlagember. A leggazdagabb 0,1% – akik éves jövedelme meghaladja az 537 770 € (ez havi 18,2 milló Ft-nak felel meg) – 76-szor nagyobb mértékben járulnak hozzá. Az alábbi megállapításokat a The Guardian írta le Nature Climate Change egy kutatására hivatkozva. (A cikk csak előfizetéssel érhető el.)  Ennek  a ténynek messzeható  következményeivel nem foglalkozunk a továbbiakban.

 https://www.theguardian.com/environment/2025/may/07/two-thirds-of-global-heating-caused-by-richest-study-suggests?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=2b3330b363-nature-briefing-daily-20250509&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-2b3330b363-51760676

3. Történész a Hunyadi-filmről

Hunyadi-filmsorozat immár a Netflixen indult el világhódító útjára. Ausztriában vetett is némi hullámokat. Sokan értetlenkednek azon, hogy annak ellenére, hogy az ORF (legnagyobb állami média Ausztriában) anyagilag is támogatta a filmet, a sorozatban szereplő osztrák történelmi személyiségek ábrázolása is - finom szólva- egysíkú. A korszak legnagyobb hazai szakértője, Pálosfalvi Tamás újra megszólalt a filmről, korábbi véleményét (" Egy minden ízében fiktív történet, amelynek szereplői ismerős neveket viselnek, és ismerős helyeken járnak.") tovább árnyalta. Ezúttal a film történelmi hitelességéről, szellemiségéről minden eddiginél élesebb kritikát fogalmazott meg, aminek tömör lényegét a beidézett interjút készítő újságíró is hatásosan ki is kiemelte.

Az interjú itt olvasható: https://ot.hu/ot/a-hunyadi-cicik-nelkul-1952-ben-is-keszulhetett-volna-interju-palosfalvi-tamassal/

4. Arany Prága magyar szemmel 

Befejeztem Prága történeti-művészettörténeti bemutatását. A 4. utolsó részben az Óvárost jártam végig még tvaly nyáron készült felvételeimmel. A bejegyzés itt olvasható:

https://regmult.blogspot.com/2025/05/arany-praga-magyar-szemmel-4-az-ovaros.html

TÉR 18. 1. A tudomány különleges funkciói 2. Az elmúlt időszak néhány történész vitája

 1. A tudomány különleges funkciói

Kép: Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2597212
Max Planck (1858-1947),  a német fizika egyik fejedelme

A világ egésze elég nyomasztó hely lett az utóbbi időkben.  Mondhatjuk, hogy volt azért ennél rosszabb is. Például az 1930-as évek végén Németország ennél sokkal nyomasztóbb lehetett. A tömegek persze ünnepelték Hitler sikereit, Anschluss, Szudétavidék, meg egyebek, Chamberlain is boldogan lobogtatta az "örök béke szerződését"  a hestoni reptéren Münchenből jövet.  Mégis ekkortájt fiatal német fizikusok egy csoportja - akik tapasztalhatták, hogy egykori zsidó származású társaik, barátaik fokozatosan el-el tünedeztek mellőlük- , érezték, hogy talán még sincs ennyi ok az ünneplésre, és a fizika fejedelméhez, a nagy öreghez, Max Planckhoz fordultak, hogy mégis mi a teendő? Ekkor mondta Planck legendássá vált mondását,  miszerint foglalkozzanak  csak a tudománnyal, mert az a túlélés szigete. Neki sikerült is túlélnie, de  fiának, Erwinnek - aki részt vett a soványka német ellenállási mozgalomban - nem, hiába írt könyörgő levelet a Führernek, Himmlernek, Göringnek,  hogy legyenek szívesek fia akasztását börtönbüntetésre  mérsékelni.

Mindez némi áttétellel arról jutott eszembe, hogy annak ellenére, hogy minap ismét véget ért egy "gázai béke", de mégis van ereje palesztin és izraeli tudósoknak, hogy folytassák az együttműködést.

Kép:  Ministry of Information official photographer - This photograph D 2239 comes from the collections of the Imperial War Museums., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1053695
Neville Chamberlain a hestoni repülőtéren 1938. szeptember 30-án, Münchenből jövet. 

Tamir Sheafer, a Jeruzsálemi Héber Egyetem rektora például kinyilvánította, hogy az egyetem palesztin származású diákjai továbbra is teljes jogú tagjai az egyetemnek, ők semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem szenvedhetnek a továbbiakban sem. A Héber Egyetemen hallgatóink 20%-a arab–palesztin, köztük több ezer a kelet-jeruzsálemi diák.

Izrael, a palesztin területek és a szomszédos országok tudósai továbbra is megtartják hagyományos összejöveteleiket. Januárban például 60 palesztin, jordán és izraeli szakértő találkozott Athénban, hogy megvitassák a térség vízügyi és egyéb környezeti problémáinak megoldását. A konfliktusok súlya azonban nehezíti a régió tudományos közösségét: például Izraelben a tudósok és egyetemek formális és informális bojkottokkal küzdenek, míg a gázai kutatók az intézményeik nagymértékű lerombolásával néznek szembe. „Remélem, hogy a tűzszünetet követően, és amikor a dolgok lecsillapodnak, az együttműködések a Közel-Keleten ismét növekvő pályára állnak” – mondja Roee Ozeri izraeli kvantumfizikus. "Általában úgy gondolom, hogy a tudomány nagyszerű híd az emberek és a nemzetek között." A tudománynak tehát önmagán túlmutató jelentősége is lehet,  lehet híd a különböző ellenséges népek és nézetek közt, lehet egy elembertelenedett környezetben a túlélés szigete is, amelyik tovább viszi az emberiség nemesebb  eszményeit. 

 2. Az elmúlt időszak néhány  történész vitája

Minap megkeresett két lelkes 11.-es diák, akik egyi történelmi hírem kapcsán beszélgettek velem. Megbeszéltük, hogy összeszedem azokat a történelmi vitákat, amelyekről értesültem az utóbbi időkben.

a) A Szent István-vita

Berend Nóra a cambridge-i St Catharine's College munkatársa és az európai történelem professzora a nagyhírű egyetem Történelemtudományi Karán. Tavaly jelent meg itthon nagy vihart kiváltó könyve angol nyelven, a szintén tekintélyes Oxford University Press kiadásába, melynek címe magyarul: I. István, Magyarország első keresztény királya- A középkori mítosztól a modern legendáig. Ez a könyv hosszas és éles hangú vitasorozatot indított el, amelyik a politikai napi- és hetilapok szintjéig szivárgott le. Ismertetőmben én eddig a szintig nem süllyedek, megelégedek a szakma nyilvános vitájának ismertetésével. A közel 60 ezer Ft-ért megszerezhető könyv (ez egy angol nyelvű szakkönyvnél átlagos ár) nyilván kevesekhez jut el, én is megelégszem annak a szerzőnő általi ismertetésével, ami a bejegyzés alatti [1] hivatkozásban meghallgatható.

A probléma gyökerei régről ismertek: ez a források kérdése. István korából alig pár tucatnyi oklevél ismert,  ezek is mind kései átiratok. Nyilván  nagyon nehezen dönthető el, hogy  a kései átiratok mennyire interpoláltak (vagyis betoldásokkal terheltek),és mennyiben  integer (teljes) kortárs források. Berend professzornő a jelek szerint erősen szkeptikus.  Ezt a szkepticizmusát jeles középkorászunk, Klaniczay Gábor még erényként említette egy korábbi művének  ismertetésekor:  

"Befejezésként egy szó a kritikai érzékenységről: több példát említettem, ahol látható, Berend Nóra minden felvetődő kérdést, minden bevett értékelést, minden megoldandó problémát józan kritikai mérlegeléssel közelít meg, üdítően félredobva a magyar történettudományban szokásos túlzott tekintélytiszteletet, bátran és élesen vetve fel újszerű értékeléseket,... "  Új könyvében pedig  a professzornő ennél is tovább lép, és ezt már Klaniczay Gábor is helyenként túlzásnak érzi, de állításait nem kísérli meg cáfolni.  Borbás Barna történész végzettségű újságíró így foglalja össze a könyv lényegét: " István király nagy államszervező mivolta bizonyíthatatlan, nem ő írta az Intelmeket, nem az övé a Szent Jobb, Koppánnyal vívott harca kitaláció. Sőt: Berend Nóra arról tájékoztatja a nyugati közvéleményt, hogy lényegében a „Szent István-mítosz” egésze „levegőre épült”.[2] A könyv öt fejezetében azt igyekszik kimutatni, hogy első királyunk életműve már középkor óta nagy  mértékben mitizált. Berend egyébként már évek óta azt kutatja - és nem csak a magyar történelemben, -  hogy a középkori mitikus hagyományok miként burjánzanak tovább egészen a modern korig. Ilyen szempontból István elött vizsgálta a spanyol El Cid históriáját, de műveiben Kelet-Közép-Európa más népei is visszaköszönnek.

Az idézett öt fejezet, és egy mondatos lényegük a következő. 

1. Szent István uralkodása.(„Az egész építmény levegőre épült. Az állam- és egyházszervező munkát nem ő kezdte el, és nem ő fejezte be. A neki tulajdonított törvények erősen interpoláltak. )
2. A kitalált  Koppány  (Koppány és István küzdelme későbbi kitaláció, amelynek nincsenek forrása a 13-14. század előtt. Ezt részletesebben is tárgyalja a [1]-ben ismertetett videójában. Kitér Thoroczkay Gábor ellenérveire, amit a történész a Válasz Online felültén is kifejtett. 

 3. Az 1983-ban bemutatott rockopera, az István, a király (Szokatlanul hosszú fejezet a mítosz modernkori tovább élésének illusztrálására, a Kádár- Nagy Imre kérdésig bezáróan.)

4. A Szent Jobb históriája ( A Szent Jobbként tisztelt ereklye már a középkorban hamisítvány volt, az újkorban Raguzában előkerült Szent Jobbra ez még inkább igaz.)
5. A Szent Korona története. (Ez a leginkább konszenzusos fejezet, mert ma nincs olyan történész, aki elfogadná azt, hogy a korona Szent Istváné lett volna.) 

A vita tudományos igénnyel főként a Válasz Online felületén zajlott. [2],[3] [4] Itt az újságíró kritikájára Berend Nóra válasza után  Thoroczkay Gábor történész (ELTE) szállt szembe leginkább Berend nézeteivel. Az M5 csatorna is rendezett egy vitaestet, amelyen Thoroczkay mellett Kálnoki-Gyöngyössy Márton (NKE), Rácz Piroska  HUN-REN BTK Régészeti Intézet, valamint Horváth Attila (ELTE ÁJK) vett részt. A résztvevők közt konszenzus volt abban, hogy a Berend-könyv állításai túlzók, Szent István állam- és egyházszervező nagysága megkérdőjelezhetetlen, a törvényei eredetiek, és a Koppány-történet sem későbbi kitaláció. Ezzel szemben áll némileg Klaniczay Gábor, aki már korábban elismerően szólt cambridge-i professzornő kritikai szemléletéről. Őt éppen  a személyeskedésig fajuló méltatlan fogadtatás lepett meg, ami a tudományos igényű művel szemben értelmezhetetlen: "Van ugyan a könyv kitartóan kritikus szemléletében, olykor fölényes hangvételében olyasmi, ami bánthatja és bosszanthatja a Szent Istvánról, Koppányról, a Szent Jobbról, a Szent Koronáról másként, nagyobb tisztelettel, lelkesedéssel gondolkodókat. De tudniuk kell, hogy a történész szakmában sokan vannak azok is, akiket meg épp az bosszant, hogy régi – általuk tévesnek, meghaladottnak tartott – tanok ideológiai hátszéllel eluralkodnak a nyilvánosságban, nem tűrve a kritikát, a mítoszok mítosznak nevezését. Az indulatok érthetők, de nem segítenek a kérdések tisztázásában: inkább folytatni kell az érvekkel alátámasztott vitát." [6]

Zárszóként szerintem ideillik Zsoldos Attila akadémikus (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) idézete: "

"Bele kell törődni abba, hogy a korai magyar történelemmel kapcsolatban sokkal több értelmes kérdés tehető fel, mint ahány megnyugtató válasz adható ezekre."

[1] Beszélgetés Berend Nórával: https://www.youtube.com/watch?v=gxvs5wVbRJ8

Vita a Válaszonline felületén: 

[2] https://www.valaszonline.hu/2024/10/11/berend-nora-szent-istvan-stephen-i-konyv-kritika/
[3] https://www.valaszonline.hu/2024/10/18/szent-istvan-stephen-i-konyv-berend-nora-valasz/

[4] https://www.valaszonline.hu/2024/10/22/szent-istvan-berend-nora-konyv-thoroczkay-vita/

Klaniczay Gábor ismertetője: 

[5] https://www.academia.edu/128487543/49_Szemben%C3%A9zni_a_t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_m%C3%ADtoszokkal_Nora_Berend_Stephen_I_the_First_Christian_King_of_Hungary_From_Medieval_Myth_to_Modern_Legend_

[6] Az M5 vitaműsora: https://www.youtube.com/watch?v=GH6KAVE5W8s

Ha már szóba hoztam Zsoldos Attilát, akkor érdemes meghallgatni 2016-os -os előadását:
https://www.youtube.com/watch?v=rI6ZTiBtQpI

b) A Mohács-vita

1. 2018-ban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) konzorciuma egy MTA pályázat keretében Fodor Pál (BTK TTI) és Pap Norbert (PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet) vezetésével három éves közös munkába kezdett. Valójában a két fél egészen a személyeskedő hangvételű vitákig jutott el.  BTK TTI  honlapja még elérhető, itt a vitatkozó cikkek linkje is megtalálható.  Ez mellett persze eredmények is születtek, amiket az alábbiakban itt is megemlítünk, arról nem is beszélve, hogy a viták az esetek nagy részében hasznosak a tudományban. 

2. Semjén Zsolt 2021-ben megbízta Hargitai Jánost (KDNP) miniszteri biztosként azzal, hogy "ellátja a mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat". Hargitai évtizedek óta a mohácsi térség országgyűlési képviselője, eredeti végzettsége történelemtanár volt. 

3.. A mai Mohácsi Nemzeti Emlékhely a 450. évfordulón, 1976-ban létesült, két nagy tömegsír közelében. A két nagy tömegsír pontos helyét még 1960-ban (és még 4 kisebb helyét is)  Szűcs József (1927-2021)  amatőr helytörténész mutatta meg Papp László pécsi régésznek. (Szűcs József egyszerű munkásember volt, aki kis korától járta a helyszínt, gyűjtögette amit talált,  ismert minden traktorost, akik egy idő után rendszeresen jelezték is, ha valami érdekeset szántottak ki a földből. ) Ezeknek a tömegsíroknak a tudományos igényű feltárása jelenleg a Mohács-kutatás egyetlen régészeti eredménye.   Mai álláspont szerint  (lásd pl. Varga Szabolcs BTK TTI) összefoglalóját) az emlékhely területén ismét feltárt két tömegsírban lekaszabolt keresztény hadifoglyok holtestei hevernek.  Ezek újratemetése lesz minden bizonnyal a 2026-os ünnepség fénypontja. 

4. 2021. március 15-én  Bertók Gábor régész (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) , Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és  Varga Szabolcs történész (BTK TTI) a mohácsi csata kutatásában végzett munkájáért a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült. Bertók a csatatértkutatást szervezte meg amatőr fémkeresősökkel,  statisztikus módszerek alkalmazásával. Ő is a Majstól keletre eső területet nevezte meg "epicentrumnak". Négyesi a csatamező magányos kutatója  évtizedek óta,  talán ő épített leginkább Szűcs Józsi bácsi kutatási eredményeire is. A csatahelyszínt  ő is a Bertók-féle kutatási eredmények közelébe tette. Varga Szabolcs a Történettudományi Intézet és a többi kutatóközpont közti egyfajta kapocsnak fogható fel, nem konfrontálódott a vitákban, Pécsen végzett, személyesen kötődik a Dél-Dunántúlhoz is, különösen Magyaregregyhez és a Máré-várhoz. Alapvető szerepe van az új történelmi szemléletváltásban is.   

5. A történelemtudomány új eredményei húsbavágók. A Jagelló-korszak felértékelése  elkerülhetetlenné vált.  Ezt a korában Kulcsár Péter( 1934-2013)  Kubinyi András (1929-2007) és mások által elkezdett folyamatot C. Tóth Norbert, Pálosfalvi Tamás, Neumann Tibor (MOL-BTK TTI) fogalmazta meg legmarkánsabban. A csata történelmi környezetbe való beágyazását főként B. Szabó János végezte el számos cikkben, könyvben, előadásban. Szép lassan átszivárognak ezek az eredmények a széles közvéleménybe is. Lassan  a tankönyvekben,  Szántai Lajos (Nemzeti Művelődési Intézet) és hasonló, gyakran téveszmék sokaságát hirdető népszerű amatőrök előadásaiban is megjelennek pl. a B. Szabóra való hivatkozások. B. Szabó "megdicsőülésének" jele, hogy a nemrégiben a Magyarságkutató Intézet vezető történészévé nevezték ki.  A "bűnös Szapolyai", a "tehetségtelen II. Lajos", a "magára maradt magyarság" "a Jagellók-alatt széthulló ország" helyett a török túlerő és civilizációs fölény,  a csata nyerhetetlenségének az irányába tolódik el az újabb értelmezés. Kérdés, hogy a közvéleményben és a tankönyvekben eljutunk-e valaha oda, hogy a Jagelló kor átértékelése után Hunyadi  Mátyást is valósabb perspektívában (lásd C.Tóth Norbert beszélgetését)  kezdjük látni? 

 

6. A csata lefolyását és következményét jól összefoglalja Kovács Olivér egy rövid cikkében, bár néhány mondatán  el lehet vitatkozni. Leírásában megdőlni   látszik pl. az, hogy az emlékhely két tömegsírjában a magyar tábor halottait földelték el. Mint említettük,  itt a csata után két nappal később kivégzett hadifoglyok nyugszanak.  Másik vitatható állítása a csata elodázására vonatkozik. Szakértők (pl. Varga Szabolcs) szerint ekkor sereget nem lehetett volna már Tolnáról sem szervezetten hátravonni, és újra mozgósítani, főleg azért, mert a hadtáp a Dunán követte a csapatokat, és az nem tudott volna árral szemben  rendezetten haladni. 

7. A legfőbb probléma továbbra is az, hogy hol feküdt az a Földvár nevű település, ami Brodarics kancellár, mint hiteles szemtanú csataleírása óta a küzdelem "epicentrumának" számít. Mint láttuk,  egyre inkább kezd kialakulni az a konszenzus, hogy  a csata "magja" Majs falutól keleti irányban lévő síkon játszódott. (Bertók, Négyesi ). Földvár helyét Végh András (PPKE)is  lokalizálta, ez kb. itt van, (és nem ott, ahol a Googel Maps térképen jelöli.) Ő Jagelló-kori forrásdömpingben fellelhető határbejárások kritikai vizsgálatát végezte el. Ez alapján Földvárt ő mai horvát határ közelébe helyezi. Egészen más Pap Norbert (PTE) és csapatának véleménye, akik továbbra is "ellene mennek a szakmának" és  Földvárt a mai Mohácsi Nemzeti Emlékhely közelébe teszik, és Bertók és Négyesi nézeteit is hevesen bírálják. Legutóbb egy angol nyelvű könyvet is megjelentettek a saját álláspontjuk  megerősítésére, amelyet Németh Balázs fegyvertörténész szedett ízekre ebben a videóban.

7. "Kézzelfogható" eredmények viszont még nem születtek. Földvár régészeti feltárással történt hitelesítésével,  újabb tömegsírok megtalálásával még adós a szakma.  Ha a hátralévő  évben ezek az eredmények nem születnek meg, akkor ezt nagy kudarcként fogja megélni a közvélemény, benne én is. 

c) Habsburg-vita

A vitát Varga Sazbolcs (HUN-REN Történelemtudományi Intézet)  2024. augusztus 29-ei beszéde váltotta ki, amit a Mohács Nemzeti Emlékhelyen mondott a csata 498. évfordulóján. Tehát lényegében a Mohács-vita egy önálló mutánsáról beszélhetünk. A vita nem is történészek közt zajlott, inkább közéleti vitaként tekinthetünk rá, amelyben az értelmiség egy része szembesülhetett azzal, hogy nem egészen azt a felfogást követi a Habsburgokról, mint ami mögé a szakma nagy része kezd felsorakozni. A Habsburg-kérdés régóta aktuális, a vitától függetlenül én is összefoglaltam már a szakma eredményeit a témában. 

Ezek itt olvashatók.

A vita lezárása és annak előzményeiről itt olvashatunk.

 https://www.valaszonline.hu/2025/02/05/sudar-balazs-mohacs-habsburgok-tortenelmi-szerep-vita/

d) A Hunyadi-film 

Az utóbbi időkben készült történelmi filmek általában nem sikerültek túl jól. Az Aranybulla filmként értelmezhetetlen volt, a másik Rákay Philiphez köthető filmet, a Most vagy soha! címűt a közönség és a szakma is rosszul fogadta, a Hadik meg szinte érdektelenségbe fulladt. Ezek után nagy várakozással tekintett mindenki az új szuperprodukcióra, a Hunyadi-sorozatra. A filmet a közönség jól fogadta, az kifejezetten sikeresnek tűnik.  A film nálam már az elején komoly hitelességi problémákba futott, amikor Zsigmond királynak - IV. Károly császár német anyanyelvű, műveltségéről elhíresült  sok nyelven beszélő  gyermekének- tolmácsokra volt szüksége Bécsben, egyébként sem voltam elragadtatva Zsigmond ábrázolásától sem. A filmet a szakma megértéssel fogadta. Ennek hátterében talán az állhat, hogy már Bán Mór köteteinél megtörtént a hitelesség vizsgálata, ami után nem lehettek túlzó remények. Másrészt, ez a sorozat nem akar direkt ideológiát lenyomni a néző torkán. Természetesen a hitelességgel itt is sok gond van. A lényegéről Pálosfalvi Tamás, (HUN-REN Történelemtudományi Intézet) a korszak jelenleg elsőszámú szakértője így nyilatkozott:  A sorozat mindenesetre működik, ha annak nézzük, aminek az alkotók vélhetően szánták: a magyar Trónok harcának. Egy minden ízében fiktív történetnek, amelynek szereplői ismerős neveket viselnek, és ismerős helyeken járnak.

Ezek alapján még hiú ábránd itthon az, hogy egy történelmi filmnek történész szakértője legyen. Az hogy ez működik, arra azért van példa. Umberto Eco maga is a középkori kultúrában jártas professzor volt, amikor megírta a Rózsa neve című középkori krimit. Amikor ebből film is készült, akkor film szakértőjének pluszba még felkérték a híres francia középkorászt Jacques Le Goffot. Ez a film mai is kiemelkedően jól értékelt, sokkal jobb mutatókkal rendelkezik, mint az utóbbi idők bármelyik magyar történelmi filmje. 

TÉR HÍREK 17. 1. Pocsék a hangulat az amerikai tudósok körében 2 . A valaha mért legnagyobb energiájú neutrínót észlelték

A kép forrása:  https://www.eso.org/public/images/eso0708a/,
CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=75389943
A SN 1987A szupernova felvillanása a a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban. A belőle jövő fény a Földet 1987. február 24-én érte el, de a mag összeroppanása során kibocsátott neutrínókat már február 23-án észlelték. Ezt a pillanatot tekinthetjük a neutrínócsillagászat születésének. 

1. Pocsék a hangulat az amerikai tudósok körében

Hosszú idő után jelentkezek ismét.  Mi  történt ezalatt a tudomány világában? (Természetesen tudomány világára csak a Nature hírlevelek szűk ablakán keresztül látok rá.)   Első helyen kell említeni, hogy az amerikai új elnökség körül kialakult "zavar" még mindig nem csillapodott le, és ekkor még finoman fogalmaztam.  Doktori programokat függesztettek föl, megnyirbálják a szövetségi tudományos költségvetést,  a  ökológiai és  klímakutató intézetek, kutatócsoportok  szűntek meg,  fontos ökológiai kiadványok megjelenése hiúsult meg, nemzetközi programok bizonytalanodnak el a beutazási nehézségek miatt, egyetemi elnökök mondtak le, és még hosszasan sorolhatnánk. Szinte már az "agyrém" kategória határait súrolja, hogy egy kiszivárgott levél szerint az az Országos Egészségügyi Intézethez  benyújtott pályázatokban kerülni kell az mRNS kifejezést, mivel  az új egészségügyi miniszternek nincs bizalma ehhez az új eljáráshoz.  (Emlékeztető,  ez volt az a technológia,  amiért Karikó Katalin Nobel díjat kapott.) Ehhez kapcsolódó hír az is, hogy több más mellett jelentősen csökkentik a  COVID-program finanszírozása is.  Ilyen körülmények közt nem meglepő,  hogy a Nature közvélemény-kutatásában részt vevő 1600 amerikai tudós háromnegyede azt mondta, hogy azt fontolgatják, hogy elhagyják az Egyesült Államokat az új kormányzat tudományt érintő lépései miatt. Európa és Kanada, Ausztrália számít az új  célterületnek.   A tendencia különösen szembetűnő a pályakezdő kutatók körében.  Arról nincsenek információk, hogy ezeknek az áttelepüléseknek mennyi a realitása, jól tudjuk, hogy Európa sincs túl rózsás helyzetben. 

https://www.nature.com/articles/d41586-025-00938-y?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=06ad1f325c-nature-briefing-daily-20250327&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-06ad1f325c-51760676

https://www.nature.com/articles/d41586-025-00954-y

 Persze a tudományos élet zajlik, de minden kicsit mintha opálos fényt kapna mostanában.  Az elmúlt időszakból három hírt emelek ki, amelyek közül kettőt később fogok tárgyalni. 1. Megjelent  egy komoly tudósítás  sötét energia gyengülésével kapcsolatosan. 2. Az anyag-antianyag vizsgálatban a CERN-ben értek el áttörést. Ezeket később veszem górcső alá. Részletesebben az egyik európai neutrínó együttműködésről szenzációs eredményéről  írok:

2. A legnagyobb energiájú neutrínót észlelték

 Az asztrofizikusok a valaha volt legnagyobb energiájú neutrínót figyelték meg. A részecskét – amely valószínűleg egy távoli galaxisból származott – a Földközi-tenger fenekéhez rögzített köbkilométeres neutrínó teleszkóp (KM3NeT) észlelte. A KM3NeT detektálja a nagy energiájú, elektromosan töltött részecskék, például müonok által kibocsátott fényt. A müonok akkor keletkezhetnek, amikor nagy energiájú neutrínók csapódnak be a Föld légkörébe. 2023 elején egy müont észlelt, amely körülbelül 120 PeV energiával rendelkezett. (Összehasonlításul, a CERN-ben TeV nagyságrendű, tehát 10 ezerszer -100 ezrszer kisebb energiájú részecséket tudnak csak előállítani. ) A részecske energiája, és közel vízszintes pályája alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg a korábban látottaknál több mint 20-szor nagyobb energiájú neutrínó állította elő.

Az eredmény azért is figyelemreméltó, mert a KM3NeT együttműködés még nincs is teljesen kész. Ez jelenleg a világ egyik legnagyobb neutrinókutató hálózata, amelyben 21 ország, 69 intézménye képviselteti magát, főként Európából. Oroszországot 2022-ben kizárták. A jövőben még további eredmények sokasága várható ettől a három Földközi-tengeri mérőhellyel rendelkező együttműködéstől.   

https://www.nature.com/articles/d41586-025-00444-1?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=1bafe94a87-nature-briefing-daily-20250213&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-1bafe94a87-51760676

https://de.wikipedia.org/wiki/KM3NeT

Hogy miért fontos a neutrino kutatás, azt már a 2000-es években egyszer összegyűjtöttem, most ezt a cikket másolom ide. Az utolsó rész Válas György egy tudománynépszerűsítő cikke alapján íródott. Ő fizikus végzettségű  volt, 2007-ben hunyt el. A maga korában egy nagyon jó tudományos újságíró volt, aki figyelte a híreket, és honlapján összegyűjtötte ezeket. 

A neutrinó

A neutrinó létezésének ötletét Pauli vezette be a bétabomlás magyarázatához 1930-ban. A neutrinó, amelynek három fajtája van, rendkívüli áthatolóképességű részecske, az anyaggal alig lép reakcióba. Éppen ezért sokáig,1956-ig nem is sikerült kimutatni. Ekkor Reines  és Cowani egy atomreaktor mellett végre nyakon csípték a titokzatos részecske hatását. Korábban  Szalay Sándor és Csikai Gyula ködkamrában is bizonyítékot talált létezésére, de a vasfüggöny mögötti eredményük nem keltett feltűnést.  Az elmúlt évtizedek alatt azonban a neutrínó titokzatosságából mit sem veszített, és ma is komoly fejtörést okoz a kísérleti és elméleti részecskefizikusoknak egyaránt.

---

Pauli

1930: Pauli feltételezi azt, hogy a béta-bomlás úgy magyarázható, ha a magban van még egy "láthatatlan" részecske, ami a bomláskor energiát és impulzust visz magával. Ennek a részecskének Fermi a neutrinó nevet adja. Pauli elképzeléséhez az alapot a bétabomlás energia-eloszlása adta, ez ugyanis folytonosnak bizonyult. Ez azt jelenti, hogy a kilépő elektron energiája széles sávban mozog. Az energia- és impulzus-megmaradás tétele viszont ezt nem engedi meg. Ebben helyzetben Bohr már arra is hajlott, hogy az energia- és impulzus-megmaradás tételét az atomfizikában ne vegye mindig kötelező érvényűnek, és egy statisztikus értelmezésen törtre a fejét. Pauli magyarázata szerint viszont a bomláskor az elektron és a neutrinó esetről esetre változó arányban osztozik a kezdeti és a végső mag energiakülönbségén. Ez okozza a folytonos energia -eloszlást. Paulinak az az elképzelése viszont, hogy a neutrinó a mag alkotórésze lenne, tévesnek bizonyult. A neutrinó (pontosabban az antineutrinó) a neutron bomlásából keletkezik.

---

Szalay és Csikai

1954: Szalay Sándor Debrecenben készíti el Csikai Gyulával a világhírűvé vált ködkamra felvételét, amellyel a neutrinó létére lehetett következtetni. A neutrinó kimutatását a hiányzó impulzus árulja el a felvételen. A fehér nyíl irányába távozik a nyomot nem hagyó neutrinó. A mérést nagyon megnehezítette, hogy a héliumizotóp rendkívül ritka és nagyon bomlékony. Az előállítását és a mérést egyszerre kellett elvégezni.

---

A Reines -Cowan kísérlet

Reines -Cowan a neutrinó létezését először a hanfordi reaktor melletti kísérletükkel mutatták ki, majd 1956-ban Savannah River Laboratóriumban (Dél-Karolinában) a kísérlet javított változatát is elvégezték. Ennek vázlata látható az ábrán. A reaktornál négyzetcentiméterenként és másodpercenként ezer milliárd antineutrinó repült a céltárgy felé. Óránként csak három eseményt figyeltek meg, ami mutatja, hogy a neutrinó mennyire gyenge kölcsönhatású. A kísérlethez két 400 literes tartályba vizet tettek, a vízben pedig kadmiumkloridot oldottak fel. A rektorból kilépő antineutrinó az alsó tartály egy protonjával ütközik. Ez egy neutront és egy pozitront hoz létre. A pozitron hamarosan elektronnal találkozik, és két gamma foton formájában szétsugárzódnak. Ezt jelzi az első detektor. A keletkezett neutront néhány ms után a vízhez kevert kadmium elnyeli. Az ekkor keletkező gamma fotonokat jelzi a második detektor. A felső tartály a kozmikus sugárzás kiszűrésére van, ha a felső detektor jelez, akkora az alsó automatikusan kikapcsol. (antikoincidencia- kapcsolás) Az elvégzett kísérlet az előzetes várakozásoknak megfelelő folyamatokat produkálta, az oszcilloszkóp ernyőjén számos, a fenti eseménysornak megfelelő jelet tudtak kimutatni. Frederic Reines (1918-1998), aki a Kaliforniai Egyetemről ment nyugdíjába 1988-ban, a fenti kísérletéért 1995-ben Nobel-díjat kapott. (Copwan ezt már nem élte meg)A díjat megosztva kapta Martin Perl-lel, aki a hetvenes évek közepén a tau részecskét fedezte fel.

---

A rejtélyes neutrínó

A leptonok családja, tömege (GeV/c2) és töltése

A felvételen a Berkeley Egyetem neutrínó detektorát látjuk, amelyik a kanadai Sudburyben található, egy mély bányában. A többi híres neutrondetektor is ilyen "egzotikus" helyen van pl. Hawaii partjai előtt 4km mélyen a tengerben, a Bajkál-tóban 1km mélyen, vagy a Gran Sasso hegy alatt átmenő autópálya alagútban, vagy új tervek szerint a Déli Sark jegében. A helyszín megválasztása nem véletlen. A neutrínó rendkívüli áthatolóképességű, az anyaggal alig lép kölcsönhatásba, tehát a föld mélyéig is könnyedén eljut. Ebben a mélységekben azonban a kozmikus sugárzás többi összetevője már elég jól kiszűrhető. A neutrínó közvetlen detektálása ennek ellenére nem egyszerű feladat. Hiába van jelen mindenhol óriási mennyiségben. Egy köbcentiméternyi térben egymillió is található belőlük. Ezeknek a neutrínó kísérleteknek a fő célja kozmoszból érkező neutrínók kutatása. Az "SN 1987A" szupernóva kitörés idején sikerült észlelni először ilyen neutrínókat földalatti detektorokban, ami új korszakot nyitott: a neutrínó-asztronómia korszakát. Reines és Cowen az elektronhoz kapcsolódó neutrínót fedezte fel. Gyorsítás kísérletek nyomán fel kellett tételezni, hogy az elektronhoz kapcsolódó neutrínó-antineutrínó páron kívül, a müonhoz is kapcsolódik egy neutrínó-antineutrínó pár. Ezt 1961-ben sikerült kísérletileg kimutatni Brookhavenben. Addigra azonban már 1957-ben felvetette Bruno Pontecorvo olasz születésű fizikus, hogy az elektronneutrínó és müonneutrínó nem is teljesen különböző részecskék, hanem egyetlen részecske egymásba kölcsönösen átalakulni képes állapotai. Ez a kölcsönös átalakulás elképzelése szerint oszcilláció-jellegű, vagyis egy adott neutrínó haladása során szinuszhullám-szerűen hol az egyik, hol a másik állapotban van jelen, a szinuszhullám csúcsai között pedig kevert állapotban. Ez azonban csak úgy lehetett elméletileg lehetséges, ha a két állapot nyugalmi tömege különbözik egymástól, ami egyben azt is jelentette, hogy legalább az egyik állapotnak zérustól különböző nyugalmi tömege kell legyen. A képet tovább bonyolította, hogy 1974-ben felfedezték a tau-részecskét ( Martin Perl Stanfordban), így fel kellett tételezni, hogy ahhoz is tartozik egy harmadik neutrínó-antineutrínó pár. Gyorsítós kísérletekben a neutrínót általában mindig a látható részecskenyomokból meghatározható energia-, impulzus- és impulzusnyomaték hiány alapján azonosítják. Közvetlenül csak nagyon nehezen, óriási berendezésekkel detektálhatók, mivel csupán a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt, a gyenge kölcsönhatás valószínűsége pedig a kölcsönhatás rövid hatótávolsága miatt olyan csekély, hogy a neutrínó gyakorlatilag kölcsönhatás nélkül hatol át a Föld teljes tömegén is. A neutrínó közvetlen detektálását célzó első kísérlet az 1960-as évek második felében lefolytatott Davis-kísérlet volt. Ennek során azokat az antineutrínókat próbálták meg detektálni, amelyek a Napban lejátszódó termonukleáris reakcióciklus során keletkeznek. A cél az elméleti számítások igazolása volt. Az akkor óriásinak számító berendezésben kálium atommag fogott be antineutrínót, és ennek során radioaktív argon atom keletkezett. Az argon nagyon rossz oldhatósága folytán rendkívül csekély mennyiség, napi néhány atom keletkezése esetén is kihajtható a detektor fő tömegét adó folyadékból, és jellegzetes radioaktív bomlásával detektálható. A berendezés, amelyet vastag földréteg védett a zavaró sugárzásoktól, így kizárólag az elektron-antineutrínókat detektálta, azokat is csak egy meghatározott energiasávban, épp abban, amelyben a Napból érkező antineutrínókat várták. A kísérlet gyors csalódást okozott, mert csak fele annyi antineutrinót észleltek, mint amennyit a Napra vonatkozó számítások alapján vártak. Az egyik lehetőséget az eltérés magyarázatára épp a neutrinóoszcilláció feltételezése adta: ha az elektronneutrinó és a müonneutrinó kölcsönösen átalakulhat egymásba, akkor kellően hosszú út után (márpedig a Nap-Föld távolság kellően hosszú út) az eredetileg elektron-antineutrinónak indult részecskék körülbelül a fele van már csak elektron-antineutrinó állapotban, a másik fele müon-antineutrinó állapotban. Ezt az elképzelést akkor azért vetették el, mert a mérési idő növelésével, a statiszika növekedésével, a mérési pontosság ebből eredő növekedésével kiderült, hogy nem is a fele hanem csak a harmada mérhető az elméletileg várt elektron-antineutrinó mennyiségnek. Így a neutrinóoszcillációhoz, mint a Davis-kísérlet magyarázatához csak akkor lehetett visszatérni, amikor a tau-részecske felfedezésével már három neutrinó-antineutrinó pár szerepelt az elméletben. 1998-ban legalább az egyik neutrinó zérustól különböző nyugalmi tömegére bizonyítékot szolgáltatott a Super-Kamiokande berendezés Japánban, Kamioka városa közelében, egy hegy gyomrában. A detektor a Cserenkov-detektorosak csoportjába tartozik. 1996. április 1-je óta működik. A 22500 köbméteres, ultratiszta vízzel telt rozsdamentes acél tartályt 11146 nagy felületű fotoelektronsokszorozó figyeli, egyenként mintegy 0,5 m katódátmérővel, összesen mintegy 4000 m2 katódfelülettel. Ezt a detektort 600m földréteg mellett egy 4,7 m vastag külső Cserenkov-detektor védi a kívülről jövő sugárzás zavaró hatásától, a külső árnyékoló detektorban további 1885 kifelé néző fotoelektronsokszorozó figyeli a fő detektorba kívülről behatoló, valamint az azt elhagyó részecskéket. A Super-Kamiokande berendezés hármas célt szolgál: az esetleges protonbomlások megfigyelését, a Napból származó elektron-antineutrinók vizsgálatát, és a kozmikus sugárzás hatására a földi légkör legfelső rétegében keletkező neutrinók vizsgálatát. Protonbomlási eseményt eddig nem találtak, a Napból eredő antineutrinók vizsgálatához még nem gyűlt össze elegendő számú esemény. Az itt leírt eredmény a légkör tetején keletkező neutrinók vizsgálatából származik. Az atmoszféra tetejére érve, és az ottani atommagok nukleonjaival ütközve a nagy energiás kozmikus sugárzási részecskék részecske-kölcsönhatások sorozatát, részecskék záporát idézik elő. Az ezek során egyebek mellett keletkező töltött pi-mezonok jelentős része elbomlik, még mielőtt újabb kölcsönhatásba lépne, a pion bomlásából keletkező müon maga is elbomlik. A pozitív pion pozitív müonra és müon-antineutrinóra, a keletkezett pozitív müon pozitronra, müon-antineutrinóra és elektronneutrinóra bomlik. Hasonlóan, a negatív pionból két lépésben elektron, két müonneutrínó és elektron-antineutrinó keletkezik. A keletkező müonneutrinók és -antineutrinók száma tehát kétszerese az elektronneutrinók és -antineutrinók számának. A légkörben, majd a földben minden más részecske kölcsönhatások és esetleges bomlások sorozatában elnyelődik, csak a neutrinók juthatnak el a detektorig, azok viszont minden irányból, tehát a Föld túloldaláról is. A keletkezett neutrinók bizonyos (meglehetősen kicsiny) valószínűséggel kölcsönhatásba lépnek egy kvarkkal a detektor közelében, ennek során az elektronneutrinóból elektron, a müonneutrinóból müon keletkezik, amely néhány méteres utat tesz meg a detektor vizében. Mivel ezek a részecskék a vákuumbeli fénysebességhez közeli sebességgel haladnak, gyorsabbak, mint a fény sebessége a vízben, ezért Cserenkov-sugárzást keltenek. A vizsgálatokhoz azokat az eseményeket választották ki, amelyekben egyetlen elektron vagy müon keletkezett, és az esemény teljes egészében a detektor belsejében játszódott le, vagyis a külső árnyékoló detektor nem adott jelet. Naponta átlagosan 5,5 ilyen esemény észlelhető. A Cserenkov-sugárzást keltő részecske energiája meghatározható a fényinenzitásból, a fajtája meg abból, hogy a müon egyenes úton halad, így éles gyűrűt ad, az elektron sokszorosan szóródik útja során, így a fénygyűrűje elmosódottabb. Ahhoz, hogy a tauneutrinók tau részecskét keltsenek a vizsgált eseményekben kevés az energia, így tauneutrinót még nem észlelt a detektor. A detektor működésének első 535 napján észlelt 4353 esemény alapján megállapították, hogy a müonesemények erős irány- és energiafüggést mutatnak, amíg az elektroneseményekben ilyen függés nem észlelhető. A müonesemények effajta függése azt jelenti, hogy a detektorba bizonyos szögekben, tehát a Föld tömegén áthaladva más-más irányokból érkező müonneutrinók között többet sikerült észlelni. Ez valószínűleg azért van, mert valóban több müonneutrinó érkezik bizonyos irányokból. Alulról mintegy fele annyi müonesemény észlelhető, mint felüliről. Erre számos elméleti magyarázatot végigpróbáltak, de csak egyetlen egy lehetőség felel meg a kísérletileg észlelt szögfüggésnek: az, hogy a müonneutrinók valamilyen (nem elektron-) neutrínóval oszcillálnak a Föld tömegén átvezető hosszú úton. Az oszcillációkban a müonneutrínó párja nem lehet elektronneutrínó, mert az elektronneutrínók száma nem mutat szögfüggést. Az elektronneutrió oszcillációja számára tehát túl rövid a Föld tömegén átvezető néhány ezer kilométeres, legfeljebb 13000 km körüli út. ( A Davis-kísérletben szereplő 150 millió kilométeres Nap-Föld távolság viszont már feltehetőleg elég.) Amivel a müonneutrinó oszcillál, az vagy a tauneutrinó, vagy egy egyesek által feltételezett úgynevezett steril neutrinó, amely semmilyen kölcsönhatásban nem vesz részt, még a gyenge kölcsönhatásban sem. A két lehetőség között dönteni lehet majd az észlelt semleges pionok számának szögfüggéséből. A tauneutrinó, a müonneutrinó és az elektronneutrinó ugyanis azonos valószínűséggel kelt semleges piont, amely nagyon rövid úthosszon, a milliméter töredék részén elbomlik két gamma-fotonra, így a Cserenkov-detektorban jellegzetes átfedő kettős fénygyűrűt hoz létre. Az ilyen kettős gyűrűk eddigi száma (200) és szögeloszlása inkább a tauneutrinót valószínűsíti a müonneutrínó oszcillációs párjaként, de az eddigi eredmény az ilyen események kis száma miatt még nem meggyőző. A neutrinók tehát oszcillálnak, átalakulnak egymásba. Ez pedig a legújabb részecskefizikai elméletek szerint csak akkor lehetséges, ha eltér a tömegük. Ha tehát valamelyikük nyugalmi tömege zérus is, a másik még biztosan tömeggel rendelkezik! A kísérleti eredmény kvantitatív elemzése szerint az észlelt oszcilláció akkor lehetséges, ha a müonneutrinó és oszcillációs párja között a tömegkülönbség 0,07+-0,04 eV, vagyis a két neutrinó közül legalább az egyiknek a nyugalmi tömege legalább ennyi. Ez az elektrontömegnek körülbelül tízmilliomod része. Mivel azonban a neutrinók száma az Univerzumban mintegy 50 milliárdszorosa az elektronok számának, még ilyen kis nyugalmi tömeg mellett is számottevő a neutrinók össztömegére jutó rész a Világegyetem össztömegéből. Ha a későbbiekben az derülne ki, hogy a neutriótömeg jóval nagyobb a most észlelt tömegkülönbségnél, mondjuk, elektronvolt nagyságrendű, az azt jelentené, hogy a neutrinók össztömege domináns részét tenné ki a Világegyetem össztömegének. Ez magyararázhatná talán a hiányzó sötét anyag problémáját is, ahogy azt már a hetvenes években felvetette az orosz Zeldovics, valamint ifj.Szalay Sándor és Marx György. Az utóbbi ismertető Válas György internetes cikke nyomán készült.

Rövid kiegészítés a neutrínó kutatás aktuális állásáról:  Ma már tudjuk, hogy a tömege kisebb , mint 0,12eV , tehát a sötét anyag problémát nem oldja meg, nem teszi ki az Univerzum domináns résztét.