TÉR hírek 27.: Visszatekintés 2025-re: 1. Az év három legjelentősebb csillagászati eseménye 2. A tudománypolitika új vonásai az Egyesült Államokban 3. A Monarchia 4.legnagyobb városa

2025 nagyon "turbolens" év volt. Az elkövetkező egy-két cikkben összegyűjtöm az általam legfontosabbnak gondolt tudományos híreket 2025-ből. Hangsúlyozom, hogy ezek nagyon szubjektív listák. Először a csillagászattal és a tudománypolitikával kezdem. 

I. Csillagászat 

 1.Az elmúlt év legörvendetesebb csillagászati eseménye: A  Vera C. Rubin Obszervatórium átadása 2025 nyarán

kép: By Rubin Observatory/NSF/AURA/B. Quint - https://noirlab.edu/public/images/iotw2207a/, CC BY 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=128254763

A Vera C. Rubin Obszervatórium a modern csillagászat egyik legambiciózusabb földi megfigyelőközpontja. Chilében, az Andokban található 2700 méteres Cerro Pachón hegyen épült az Atacama-sivatag peremén, ahol a száraz levegő és a kiváló légköri viszonyok ideálisak a csillagászati megfigyelésekhez. Az obszervatórium nevét Vera Rubin (1928-2016) amerikai csillagászról kapta, akinek munkássága alapvetően hozzájárult a sötét anyag felfedezéséhez. 

kép: By LSST Project Office - http://www.lsst.org/gallery/telescope-rendering-2013, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=42054166
Az obszervatórium központi műszere a Simonyi Survey Telescope, amelyet kifejezetten egy nagyszabású égboltfelmérő program, az LSST projekt számára terveztek. A távcső 8,4 méter átmérőjű főtükörrel rendelkezik, amely méretét tekintve a legnagyobb ilyen típusú amit valaha is építettek. A hozzá kapcsolódó, 3,2 gigapixeles digitális kamera a valaha épített legnagyobb csillagászati kamera (ezt a Stanfordi Lineáris Gyorsító-  a SLAC munkatársa építették) , és egyetlen felvétellel az égbolt rendkívül nagy területét ( mintegy 40 Holdnak megfelelőt)  képes rögzíteni. Ennek köszönhetően az obszervatórium néhány naponta újra és újra lefényképezi a teljes déli égboltot.
Névadója Charles Simonyi és neje, akiknek alapítványa 20 millió $-ral támogatta a projektet.  (Bill Gates "csak" 10 millió $-t adott) Simonyi a híres műegyetemi fizikaprofesszor, Simonyi Károly fia.  A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Ekkor már programozott egy szovjet Ural II. típusú számítógépet. Érettségije után -akkori szóhasználattal -  disszidált Dánián keresztül az USA-ba,   ahol a Microsoftnál (mint a Word és az Excel atyja) csinált  óriási karriert. A Forbes listáján jelenleg a világ 453. leggazdagabb embere.

Az LLST  program tíz éven keresztül folyamatosan gyűjt adatokat, amelyek együtt egy részletes, időben változó képet adnak az Univerzumról. A megfigyelések lehetővé teszik a sötét anyag és a sötét energia természetének pontosabb megismerését, a szupernóvák és más rövid életű kozmikus jelenségek nyomon követését, valamint a Tejútrendszer szerkezetének és fejlődésének feltérképezését. A program különösen fontos szerepet játszik a Naprendszer kis égitesteinek, köztük a Föld közelébe kerülő aszteroidáknak a felfedezésében és pályájuk meghatározásában.

Az obszervatórium működése során rendkívüli mennyiségű adat keletkezik: egyetlen éjszaka alatt több tíz terabájtnyi felvétel készül, és a teljes program végére az összegyűjtött adatmennyiség eléri a több tíz petabájtot. Ezek feldolgozása és elemzése csak fejlett automatizált rendszerek, és mesterséges intelligencián alapuló módszerek segítségével lehetséges. Az adatok jelentős része nyilvánosan hozzáférhetővé válik, ami új távlatokat nyit a nemzetközi kutatások, valamint az oktatás és az ismeretterjesztés számára.

https://rubinobservatory.org/

https://en.wikipedia.org/wiki/Vera_C._Rubin_Observatory

 2. Az év csillagászati eseménye a médiában: a 3I/ATLAS üstökös 

Néhány reakció a magyar vloggerektől és egyéb hírforrásoktól. 

A 2025 nyarán feltűnt  3I/ATLAS körüli vita jól példázza, hogyan válik egy alapvetően rutinszerű csillagászati felfedezésből szélesebb nyilvánosságot megmozgató jelenség, sőt hoax. A tudomány számára 3I/ATLAS elsődleges jelentősége abban áll, hogy ez mindössze a harmadikként felfedezett intersztelláris, tehát bizonyosan nem a Naprendszerből  származó égitest, amelyet közvetlenül megfigyelhetünk a Napunk közelében. Az  adatok alapján a 3I/ATLAS viselkedése alapvetően összhangban van egy természetes eredetű, illékony anyagokban gazdag üstökösével, még akkor is, ha bizonyos részletei eltérnek a Naprendszerben megszokott példáktól. 

Kép: International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA/Shadow the Scientist, CC BY 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=174444353
Az üstökös a Gemini Obszervatórium felvételén 

A viták jelentős részét Avi Loeb, - aki a tekintélyes Harvard Egyetem asztrofizika professzora- hozzáállása generálta. 2017-től kezdődően Loeb egyre több olyan zavaros kijelentés tett, amelyek az UFO-hívőknek hivatkozási alapul szolgálhattak. Loeb szerint a 3I/ATLAS több olyan tulajdonságot mutat, amelyek önmagukban ugyan magyarázhatók ismert fizikai folyamatokkal, de együtt olyan mintázatot alkotnak, amely indokolttá teszik mesterséges eredetét is. Az erős kritika hatására érvelése finomodott, de addigra az UFO-hívők és szenzációhajhászok rákaptak a témára, és sorra jelentek meg a "híradások" a Naprendszerbe látogató  "mesterséges objektumról. "

Ma már Loeb érvelése nem arra épül, hogy az objektum bizonyítottan mesterséges eredetű, hanem arra, hogy a tudománynak elvi szinten nyitva kell hagynia ezt a lehetőséget mindaddig, amíg az összes releváns adatot nem elemezték. A csillagászati közösség ezzel szemben úgy látja, hogy a 3I/ATLAS az üstökösfizika ismert kereteihez illeszkedik. Összességében a 3I/ATLAS esete nem annyira az "idegen technológia kérdéséről" szól, mint inkább arról, hogyan működik a tudomány.  Avi Loeb álláspontja módszertanilag ugyan megengedhető, hiszen elvi nyitottságra ösztönöz, ugyanakkor tudományosan tapasztalatilag   nem alátámasztott. A tudományos közösség ítélete ezért  határozott: amíg nem jelenik meg olyan megfigyelés, amely egyértelműen túlmutat a természetes magyarázatokon, a 3I/ATLAS-t nem rendkívüli technológiai jelenségként, hanem egy különösen értékes, de természetes kozmikus látogatóként kell értelmezni.

3. Egy hír, ami kevés médiavisszhangot kapott, pedig még nagy jelentősége lehet: A mesterséges intelligencia életjeleket talált az ősi sziklákban

Az, hogy van-e, vagy volt-e élet a Földön kívül, talán az egyik legizgalmasabb kérdés a csillagászatban és  biológiában. 2025 legvégén  Robert Hazen. (Carnegie Institution for Science)  csapata egy mesterséges intelligencián fejlesztett egy modellt, amely több mint 90%-os pontossággal képes megkülönböztetni a biológiai és nem biológiai eredetű szerves molekulákat,  és más, akár 3,3 milliárd éves életre utaló kémiai jeleket is kimutatott a kőzetekben. „Nagyjából megdupláztuk azt a kort, amelyben szerves molekulák segítségével azonosítani tudjuk az élet jeleit” – mondja Anirudh Prabhu adatkutató és a tanulmány társszerzője. Most a program azzal folytatódik, hogy a nagyszámú, marsi eredetű meteoritdarab átvizsgálását végzik el ennek segítségével, és ki tudja, talán még az is kiderül, hogy volt élet a Marson. 

https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.2514534122

 

II. A tudománypolitika új vonásai az Egyesült Államokban 

 A Nature magazinnál az Egyesült Államok új elnökének tudományos intézkedései  lettek "az  év eseményei". Nem szívesen foglalkozok vele, de aligha határozza meg más jobban a tudomány sorsát, mint ezeknek az intézkedéseknek a sora.  Az elnök tudománypolitikai intézkedéseit és szándékait nézzük át (úgy ahogy tehetségemből és időmből tellett), kitérve arra is, hogy mik azok, amiket nem sikerült elérnie, mik azok amiket igen, mik azok amik még nem dőltek el.

 Klímaváltozás és környezetvédelem

• Mint ismert, az elnök klímaszkeptikus, a klímaváltozást gyakran nevezi „átverésnek” (con job), „csalásnak” (scam) vagy „hoaxnak” . 2026 januárjában az elnök elindította az USA kilépési folyamatát az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) és az Intergovernmental Panel on Climate Change-ből (IPCC) valamint legalább 66 másik nemzetközi tudományos szervezetből.  Korábban, Trump első ciklusában a Párizsi Megállapodásból is kilépett már az USA, de Biden alatt visszalépett, most újra kilépésen van a sor.  
• A  klímaküzdelem jogi alapjának visszavonását is tervbe vette az elnök.  Az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) 2026 elején megkezdte a 2009-es „veszélyességi megállapítás” (endangerment finding) visszavonását, amely a klímavédelmi szabályozások jogi és tudományos alapköve volt. Az eljárás elindult, most egy rövid nyilvános véleményezési időszak vette kezdetét.
• A kormányzati weboldalakról szisztematikusan eltávolították a „klímaváltozás”,„dekarbonizáció” és „üvegházhatású gázok” kifejezéseket, valamint törölték az ehhez kapcsolódó tudományos adatbázisokat.
• Több száz klímakutatót eltávolítását kezdeményezte az elnök köre  a Nemzeti Klímaértékelés (National Climate Assessment) készítéséből, ami egy jogilag kötelező amerikai kormányzati jelentés.
• Az elnök köre  a  Nemzeti Atmoszférakutató Központot (NCAR) költségvetését és szerepét illetően csökkentési igénnyel lépett fel, sőt 2025 decemberében a szervezet feloszlatását is bejelentették. Jelenleg a kongresszusi előkészítés vitái zajlanak.  Ez a szerv kulcsfontosságú a klíma- és időjáráskutatásban.
• Jelentős költségvetési megszorításokat terveznek be a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) klímakutatási részlegénél. (A NOAA látja el a meteorológiai előrejelzések feladatát is.) A teljes testületből 1300 tudóst bocsájtottak el (ez az összlétszám kb.10%-a) , legnagyobb arányban a klímakutatók közül. A Védelmi Minisztériummal való együttműködésben is felbomlott a korábbi együttműködés, a NOAA nem kapja meg a továbbiakban a Védelmi Minisztérium műholdképeit. 
• Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) július 29-én közzétette „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának az Egyesült Államok éghajlatára gyakorolt ​​hatásának kritikai áttekintése” című jelentését.. A jelentést Chris Wright energiaügyi miniszter, a palagázipar korábbi vezetője rendelte meg márciusban. A jelentést a tudományos közösség túlnyomó többsége élesen elítélte, sőt az  Aggódó Tudósok Uniója (UCS) és a Környezetvédelmi Alap (Environmental Defense Fund) augusztusban pert indított az Energiaügyi Minisztérium (DOE) és az EPA egésze ellen. Részletek innen.

A klímaküzdelem aktuális helyzetéről szóltam előző bejegyzésemben is.

2. Tudományos tanácsadó testületek leépítése

• Egy 2025-ös elnöki rendelet értelmében a szövetségi ügynökségeknek (például NASA, CDC-ez a közegészségügy szerve) felére kell csökkenteniük a külső tudományos tanácsadó testületeik számát. Számos ügynökségnél, így az EPA-nál is, független tudósokat távolítottak el a tanácsadó testületekből, helyükre gyakran iparági lobbistákat neveztek ki.

3. Költségvetési megvonások 

• Több mint 7.800 kutatási támogatás megszűnt vagy befagyasztódott. Minden ötödik, azaz mintegy 25.000 alkalmazottat (ezek csak egy része tudós) elbocsátottak az állami fenntartású tudományos intézetekből. Különösen súlyosan érintette ez a humán tudományok területét.  Összességében a megszorítások 32 milliárd dollár "megspórolását" , az összköltségvetés 35%-át irányozták elő. 
• Az elnök 2026-os költségvetési terve jelentős vágásokat javasolt a tudományos alapintézmények köz ist: a National Science Foundation (NSF, a természettudomány és a mérnöki tudományok) költségvetését 57%-kal, a NASA tudományos részlegéét pedig 47%-kal csökkentette volna, de végül ez a javaslata a kongreszuson nem ment át, és  vélhetően 2026-ra alig csökkentették ennek a két kulcsfontosságú intézetnek a költségvetését. 
• Az orvosi kutatásokat tömörítő  National Institutes of Health (NIH) is jelentős csökkentési előirányzatokkal nézett szembe, de egyes intézkedések  jogi eljárás alá kerültek. Amikor több mint 1 milliárd dollárnyi NIH-ösztöndíjat tiltottak le, az szintén bírósági pereket eredményezett, végül a bíróság érvénytelennek minősítette az eljárások nagy részét.
• Az elnök tervbe vette az elit egyetemek támogatásának megnyirbálását is.  A Harvard Egyetemtől pl. 2,2 milliárd $-t, a (költségvetésük harmadának) visszatartását indítványozta. Más egyetemektől is jelentős elvonást kezdeményezett, még olyan területeken is, mint a szegény tanulók ösztöndíjrendszere. Jelenleg a szenátus ellenállásán és jogi pereken a folyamat megfeneklett, a küzdelem még tart.   

4. Tudományterületek betiltása 

• Leállították a nemi identitással (LMBTQ+), valamint a „woke”-nak minősített társadalmi kérdésekkel kapcsolatos tudományos projektek finanszírozását.
• Oltásellenesség előretörésének veszélyét hordozza az, hogy az egészségügyi minisztérium (HHS) élére az elnök az oltáskritikus Robert F. Kennedy Jr.-t nevezte ki, aki felülvizsgálatot rendelt el az oltások és az autizmus közötti (tudományosan egyébként már cáfolt) összefüggésről. A HHS a többek közt  Karikó Katalin által  Nobel-díjassá vált mRNS kutatásokat is betiltotta (a Covid-vakcinák ürügyén), de a Honvédelmi Minisztérium átvette az ilyen jellegű kutatások finanszírozását.  

5. Idegenrendészeti intézkedések hatása 

• Az idegenrendészeti intézkedések eredményeként néhány fejlődő világból származó, hosszabb ideje az USA-ban dolgozó tudóst kiutasítottak az országból. Ennél jelentősen nagyobb problémákat okoztak az idegenrendészeti intézkedések a doktori képzésekben. Egyrészt az erre szánt költségvetést nyirbálták meg, másrészt  megnehezítették  főként a fejlődő országokból a hosszabb tartózkodást az USA-ban. Ezt a fejleményt érzékelve viszont számos ország vezetett be olyan intézkedéseket, amelynek célja pontosan a külföldre vágyó diákok csábítgatása. A Nature magazin ebből a szempontból rangsorolta az egyes országokat, és a következő sorrendet állapította meg:  Kanada, Franciaország, Németország, Spanyolország, Dél-Korea, Kína és Hongkong lettek  azok  az országok, amelyek nagyon kedvező lehetőségeket kínálnak külföldi doktoranduszoknak az USA helyett. 

6. Az új tudományfinanszírozás rendszer  nyertesei

• Az új tudományfinanszírozási rendszer nyertese a  mesterséges intelligencia (AI) és az új innovációs technológiák, pl. a kvantumszámítógépek. (Ezek eredményeiről a blogomban is rendszeresen beszámoltam.)  2025 végén az elnök aláírt egy végrehajtási utasítást, amely egységesíti és gyorsítja a tudományos kutatást AI-technológiák érdekében, és többek között az ezekkel kapcsolatos energetikai- és infrastrukturális problémák megoldását is szolgálja. Ez a kezdeményezés kormányzati, egyetemi és ipari szereplők együttműködését ösztönzi, és a fő feladata, hogy az USA-t a vezető szerepét ezen a területen megerősítse. Ez a  program a hangzatos "Genesis Mission" nevet kapta.
  Nem véletlen tehát hogy az legnagyobb technológia csoportok  közül szinte mindegyik anyagilag is támogatta az elnök  kampányát és beiktatását,  Sam Altamantól  Zuckerbergen keresztül Simonyiig. 
  [Itt egy (nem teljes) lista ezen cégekről és személyekről: Altman(Open AI), Brockman (Open AI),  Zuckerberg (Meta), Musk (X, stb.), Bezons (Amazon, stb.) , Cook (Apple), Google, AMD, Adobe, Microsoft, NVIDIA stb. A támogatás összege általában 1-4 millió $ körül mozgott, ami azért inkább szimbolikus összeg, figyelembe véve a nevezett emberek és cégek vagyonát. Kiemelkedik Musk, aki csaknem 300 milliót adott (ami azért vagyonának kevesebb, mint 1%-a.)] 
       
• Az űrkutatás bizonyos, "látványos" területei is a nyertesek közé sorolhatók, miközben pl. a NASA kutatási programjainak jó részét az elnök haszontalannak tartja (pl. kozmológiai kutatások, tudományos szondák). Kitüntetett területek a  hosszú távú emberes űrutazás és az űrbázisok kiépítése felé (pl. a Holdon)  mutatnak, amelyek végső soron valamiféle "űrkolonizácó"  lehetőségét teremtik meg jövőben.      

https://www.nature.com/immersive/d41586-026-00088-9/index.html

 III. Kulturális ajánlat: Az egykori Monarchia 4. legnagyobb városa 

A XIX. sz.  másodi felében egy ma már egyedülállónak számító történelmi kísérlet zajlott Kelet-Közép-Európában. Egy hatalmas, Krakkótól Raguzáig (Dubrovnik), Bolzentől Lembergig (Lviv) terjedő ország erőteljes fejlődése zajlott, ami ismét a történelem nyertesei közé repítette Magyarországot is. Ez a hatalmas ország azonban mégsem Kelet-Közép-Európa népeinek olvasztótégelye lett, hanem inkább kisebb  népeinek börtöne. Az egykori hatalmas ország nyugati fele ma Európa legfejlettebb régója (Bolzen), a keleti fele pedig rendszeresen orosz drónoktól szenved (Lviv). Egykor negyedik legnagyobb városa ma egy elég élhetőnek tűnő olasz kisváros, ami történetesen Krasznahorkai László egyik gyakori tartózkodási helye is, élénk kulturális élettel, nyüzsgő kávéházakkal. A városról a beszámolóm itt található. 

TÉR hírek 26.: Visszatekintés 2025-re: Válságban a klímaküzdelem?

1. Válságban a klímaküzdelem?

A fenti videóban XIV. Leó pápa köszönti a konferencia részvevőit. Néhány zanzásított gondolat a beszédéből a https://www.vaticannews.va alapján: " A teremtett világ kiált hozzánk az árvizeken, aszályon, viharokon és a hőségen keresztül. Minden harmadik ember rendkívül kiszolgáltatott helyzetben él az éghajlatváltozás miatt. Számukra a klímaváltozás nem távoli fenyegetés, ha pedig figyelmen kívül hagyjuk őket, akkor saját közös emberségünket tagadjuk meg. Még van idő, hogy a globális felmelegedést 1,5°C alatt tartsuk, de az időablak lassan bezárul. Az Isten által teremtett világ őrzőiként az a feladatunk, hogy gyorsan cselekedjünk, hittel és próféciával, hogy megvédjük azt az ajándékot, amelyet ránk bízott."

Novemberben ért végét a brazíliai Belémben a COP-30 klímakonferencia. A Belémből érkező hírek aggodalomra adtak okot. Egyrészt, az egyik elsőszámú szennyező, az USA, részt sem vett a konferencián Trump elnök  elveinek megfelelően. Ennek ellenére az USA egy kb. száz fős népes delegációval vett részt a tanácskozáson Kalifornia kormányzójának vezetésével, de főként csak azt demonstrálták, hogy nem mindenki ért egyet a trumpi politikával. Másrészt, a konferencián erőre kaptak az olyan országok, mint Szaúd-Arábia és Oroszország, akiknek „farvizén” számos más olajtermelésben és a fosszilis energiatermelésben érintett ország álláspontja előretört. A populizmus, mint politikai szemlélet és eszme előretörése az eddig a klímaküzdelem élharcosainál, a nyugat-európai országokban is érezhető. Európa versenyképességi hanyatlásában ugyanis számottevő tényező az, hogy ez a térség az egyetlen, ami komolyan vette a klímaharcot. Eddig, de például autóiparának a leépülése mutatja, hogy ennek ára is van, így a populista pártok körében komoly fegyver lett a klímaszkepticizmus. Így az uniós vezetők lemondtak az éghajlati ügyekben való karakteres kiállásról. Az érintett diplomaták szerint az Európai Uniót már nem lehet rávenni arra, hogy olyan elszántsággal foglalkozzon klímaügyekkel, mint amikor még a szakpolitika kiszolgálta az EU geopolitikai érdekeit. Ebből Kína profitál, ami ugyan óriási beruházások tucatját hajtja végre a zöld energiatermelés terén, de amíg hatalmas szénvagyona olcsón rendelkezésre áll, addig nem mond le róla. 

A klímatudósokat tömörítő Climate Action Tracker (CAT) konzorcium továbbra is azt prognosztizálja, hogy a világ 2100-ra több mint 2,6 °C-os felmelegedés felé halad. CAT egyébként némileg rontott is előrejelzésén, mert korábban még 2,4 °C-ot jósolt.

A klímakonferencia végeztével két fontos hír is feltűnt a világálón:  

1. Bill Gates bejelentette, hogy alapítványai többé nem támogatják a klímaküzdelmet, hanem csakis kizárólag a szegénység elleni harcra megy el vagyona. Mit ismeretes, Bill Gates az elkövetkező években 2040-ig vagyonának 99%-át alapítványain keresztül eladományozza, és csak 1%-ot hagy lányaira. Eddig vagyonának kb. 25%-tól "szabadult meg", fele a klímaharcra fordítódott. Gates vagyona egyébként kb. fele a teljes magyar GDP-nek.

2. Kristún Frostadóttir izlandi miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősíti Izland az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerének (AMOC, én még annak idején Golf-áramlatnak tanultam) lehetséges összeomlását, s ezzel megnyitotta az utat a kormány előtt, hogy stratégiát dolgozzon ki a legrosszabb esetekre.

Az AMOC a trópusok hőjét vezeti Európa felé. Ez a hő nemcsak Izlandot fűti, hanem Európát is, nélküle visszatérne hozzánk a kis jégkorszak. A globális felmelegedés lehet ennek is az oka, paradox módon, ugyanis a sarki jég elolvadása megváltoztatja az Atlanti-óceán vízének sűrűségét. Így Európa lokálisan lehűl, míg  a trópusok tovább melegednek, mert a hőjük nem tud északabbra áramlani. Hogy ez mikor következik be, kérdéses, mert a modellek nagyon bizonytalanok.  

TÉR hírek 25. : Rendhagyó humán különszám, némi fizikus részekkel

1. A "Máré-vári kör" történészei Szekszárdon

Varga Szabolcs történész(ELTE HTK) éveken keresztül a Kelet-Mecsekben lévő Máré-várba szervezte meg nyárvégi történészkonferenciáját, amelyre az új történészgeneráció legjelesebb tagjait hívta. Ezért neveztem el "Máré-vári körnek" ezt a csoportot. A Wosinszky Múzeum a "Nekünk Mohács kell" előadássorozatában ebből a körből több jeles képviselőt is előadásra invitál. 

Az első előadó Varga Szabolcs "hozta a formáját", azaz megint új előadással rukkolt elő, ami tele volt  filozofikusan mély meglátásokkal,  mindez rendkívül "friss" történelemszemlélettel előadva.

Neumann Tibor (ELTE HTK) a második előadó a precíz forráskutatás és forráselemzés iskolapéldáját mutatta be, egyben cáfolta a Jagelló-kori hitvány magyar nemességről kialakított közvélekedést. 

A sorozat harmadik előadója C.Tóth Norbert (MNL) november 26-án értékeli újra a Jagelló-kort. 

2. A Nobel-díjak hete

Október a Nobel-díjak kihirdetésének a hete. Szakmám szerint a fizikai díjakkal kéne foglalkoznom, röviden ezt meg is teszem. Az idei díjat három amerikai kutató kapta (John Clarke, Michel Devoret és John Martinis) „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben” indoklással. Erről a munkáról korrekt ismertető olvasható a Qubiten. Ezt csak két dologgal egészíteném ki: 1. Nyilvánvalónak tűnik a Nobel- bizottság azon szándéka, hogy a kvantumszámítógépekig vezető fejlődés áttöréseit jutalmazza. 2. A fizikusok egy nem elhanyagolható csapata azonban úgy vélekedik, hogy ezek az 1984-85-ből származó eredmények nem annyira jelentősek, inkább csak egy folyamat érdekes részlépései, de egyáltalán nem a "nagy áttörések" közé tartozik "a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás" felfedezése, amit alátámaszt az is, hogy a bizottság által idézett egyik cikknek alig néhány százas volt eddig a hivatkozási indexe. (Erről és sok más érdekességről is lásd ezt a beszélgetést,  Cserti Józseffel és Széchenyi Gáborral.)

Készítette: Déri Miklós - Déri Miklós: Arcok, CC BY-SA 4.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=142722800

Az idei Nobel-díjasok közt ismét köszönthetünk magyart, nevezetesen Krasznahorkai László írót.  Ezzel fel van adva a lecke a magyartanároknak, hogy miként lehet a jövőben Krasznahorkait tanítani a középiskolában (ha beleveszik egyáltalán a tantervbe, bár a kortárs íróknál van némi szabadsága a kollégáknak), mivel az utóbbi időkben írt regényei minden központozástól mentes, bekezdés nélküli végtelen mondatok, amiknek megértése komoly szellemi erőpróba, és az egyre kevesebbet, egyre felszínesebb írásműveket olvasó emberek nagy részének teljesíthetetlen szellemi kihívás, mint egy másodrendű lineáris parciális differenciálegyenlet megoldása. Korai művei sem voltak sokkal egyszerűbbek. Ennek illusztrálására álljon alább egy kulcsmondat az egyik korai fő művéből, a Sátántangóból, amelyik a mű elején köszönt be, majd a vége felé, annak ciklikus szerkezetének megfelelően ismét visszaköszön. Szerintem önállóan is életképes, hisz olyan mint egy jó vers, mély gondolatok, mély érzelmekkel, "költői szárnyalással", és mire az ember a végére ér és felfogja, elhatalmasodik rajta is az apokaliptikus reménytelenség, ami vagy mély szánalmat ébreszt a "telep" hétköznapi, esendő "hősei" iránt, vagy ami még rosszabb, rájön, hogy ő is csak egy a "telepi hős" , hiába gondolta, hogy sorsa nem lehet azonos a "társadalom legalján" vegetálóékkal. Szóval Futaki, a regény egyik főhőse, felébred egy isten háta mögötti "telepen", amit Krasznahorkai vélhetően egy becsődölt TSZ majorság "élményéből" alkotott meg, ami mű 1986-as megírásakor tömeges jelenség volt, de a regényben ez jóval általánosabb értelmezést kap. A "telepen" hozzá hasonló szerencsétlen alakok élik kilátástalan életüket, miközben valamiféle "megváltóban" reménykednek, aki segít nekik elköltözni innen. (Effajta "telepek" a mi vidékünkön is ismerősek lehetnek.) Futaki elméjében az ébredés után zavaros, gondolatok és balsejtelmek kavarognak, előrevetítve ő és az egész "telep" sorsát:

 
"Szomorúan nézte a baljós eget, a sáskajárásos nyár kiégett maradványait, és hirtelen ugyanazon az akácgallyon látta átvonulni a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mintha csak megérezte volna, hogy az örökkévalóság mozdulatlan gömbjében bohóckodik az idő egésze, a zűrzavar hepehupáin át ördögi egyenest csalva, és megteremtve a magasságot, a tébolyt szükségszerűséggé hamisítja… és látta önmagát, a bölcső és koporsó fakeresztjén, amint kínlódva rándul egyet, hogy végül – rangjelzések és kitüntetések nélkül – lecsupaszítva a halottmosók kezére adja egy szárazon pattogó ítélet, a dolgos bőrnyúzók röhejébe, ahol aztán irgalmatlanul látnia kell az emberi dolgok mértékét, anélkül hogy akár csak egyetlen ösvény is visszavezesse, mert akkor már azt is tudni fogja, hogy olyan partiba keveredett a hamiskártyásokkal, amely már jó előre le van játszva, s amelynek végén utolsó fegyverétől is megfosztják, a reménytől, hogy egyszer még hazatalál."

 
Az egész mű fenn van a Digitális Irodalmi Akadémián:
https://konyvtar.dia.hu/xhtml/krasznahorkai_laszlo/Krasznahorkai_Laszlo-Satantango.xhtml
Krasznahorkai nemzetközi elismertségéhez nagyban hozzájárult barátjának, Tarr Béla filmrendezőnek a munkássága, aki a Sátántangóból egy több mint hét órás filmet készített, amit egyben szokás végignézni. A film fenn volt a youtube-on is, de néhány napja a jogainak a tulajdonosa, a francia Luxbox Films töröltette. Úgyhogy kénytelenek vagyunk beérni vagy 20 rövidebb részlettel.

A Sátántangó DVD kiadásán szereplő kép.
Kép forrása: Magyar Hírlap

3.Miért lettem szomorú a Barokk freskófestészet Magyarországon II. kötetének olvasása után?

A Pázmány Egyetemen szerveződő művészettörténeti kutatócsoport Jernyei Kiss János vezetésével már több mint másfél évtizede kutatja hazánk barokk falképeit. Most végre kölcsönözve hozzájutottam egy példányhoz a sorozat 2. kötetéből, amelyik a Dél-Dunántúl (Zala, Somogy, Baranya, Tolna) emlékanyagát tárgyalja. A kötet külleme is impozáns: kb. 4 kg, 600 oldal, tele nagyalakú, csodás felvételekkel. Szigorú tudományosság, precíz elemzések, imponáló tudásanyag, gazdag történelmi háttér. Néhány éve egy pécsi könyvesbolt kínálatában már láttam egy lefóliázott példányt, azóta vágytam rá, hogy kézbe vehessem és belelapozhassak egy kötetbe. Most a kötet végigtanulmányozása után a kezdeti lelkesedés után nem múló szomorúság vett erőt rajtam. Ennek a több forrásból táplálkozó szomorúságnak fogom a vélt okait leírni:

1. Tolna szegényessége  emlékanyagban

A magyar barokk freskófestészet (is) iszonyatos területi aszimmetriát mutat. Ezt jól mutatja az összesen 4 kötetes sorozat területi tagolása is. (A kötetek nagyjából azonos terjedelműek) I. kötet: Fejér, Veszprém, Komárom, II.kötet: Zala, Somogy, Tolna, Baranya. III. kötet: Vas, Győr-Sopron, IV: kötet: Az ország többi része a fővárossal. Magyarul Vas és Győr-Sopronban önmagában több emlék van, mint a Dunántúlon kívüli egész Magyarországon a fővárost is beleértve. A II. köteten belül is nagy az aránytalanság: Míg Zala 30 templommal, Somogy is 12-vel rendelkezik, addig Tolna és Baranya 4 illetve 3 emlékkel szerénykedik ezen a listán. Nem kell hozzá nagy ész, hogy rájöjjünk, hogy lényegében a Bécstől mért távolság reciproknégyzetével arányos ez az emléksűrűség.


2. Gyenge helyi közösségek a múltban (is).

A szatmári béke után Tolna megye 6-8 ezres lakossággal indult neki a hatalmas történelmi lemaradásának. A II. József idején itt élő 140 ezer ember már mutatja, hogy a népesedési tempó döbbenetes volt,  az át- és betelepítéseknek köszönhetően. De a helyi közösségek nem lettek elég erősek. Európa nyugati felén ekkora már a katolikus és protestáns közösségek régóta saját kezükbe vették sorsunk irányításának nagy részét, például a templomépítést is. Nálunk a katolikus templomok sorsa főként a gazdag kegyúrtól függött, ő döntötte el, hová mit épít, mikor festeti azt ki. A helyi közösségek gyengesége ilyen nagyszabású programokat nem tudott finanszírozni. (Ez alól a protestáns közösségek és templomaik a kivételek, de ezek más, jóval szerényebb kategóriát képviseltek.) A helyi közösségek gyengesége pedig a velünk élő múlt, amelynek meghaladására a kiegyezést követően tettünk ugyan biztató lépéseket, (a Osztrák-Magyar Monarchia alatt megerősödő helyi közösségek erejére szép példa a monumentális bátaszéki templom) de a ez a fejlődés is megrekedt.

3. A Dél-Dunántúl újkori leszakadásának kezdete

A barokk festészet helyi, szerény és kevéske emlékének nézegetése elgondolkodtatott, hogy miként is lett a jóléti mutatókban a Dél-Dunántúl - ami a középkorban még az "ország aranya" volt-, az EU egyik legfejletlenebb régiója.(A 242 európai régióból csak  bolgárokat, görögöket, két magyart és egy románt sikerül megelőzni napjainkra. A rangsort lásd itt.) Ez egyben nagyon kedvezőtlen népességfogyási és elvándorlási adatokkal is párosul.)  Pedig ez nem volt mindig így! A középkor végén Tolna még népsűrűségben és gazdagságban az a Magyar Szentkorona Országainak a legelején volt, közvetlenül a Buda környéki centrum után. 

https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4698/1/648023.pdf#page=348.08
Magyarország népsűrűsége a 15. sz. legvégén. A középkori adatok alapján a népsűrűség szorosan összefügg egy terület gazdagságával. A középkor végén Tolna-Baranya az egész Kárpát-medence leggazdagabb területei közé tartozott. a térképen fekete pöttyel jelöltem a jelentősebb centrumokat. 

térkép. https://tti.abtk.hu/terkepek/terkepek/1790-nepessegszam-nepsuruseg
Magyarország népsűrűsége és a vármegyék népessége 1790 körül. Az ország legfejlettebb területeinek a súlypontja az északnyugati-nyugati területre helyeződött át.  

Mint a fenti térképekről is látható, ez a 18. században már nem folytatódott ez a vezető szerep, de legalább az átlagot elérte (sőt kis mértékben meg is haladta) vármegyénk. Az oszmán hódoltság másfél évszázada teljesen átrendezte az ország gazdasági és etnikai súlypontjait. A Dél-Dunántúl, és benne Tolna-Baranya Péccsel  egyetemben már nem nyerte vissza soha középkori rangját, és a Trianon utáni  perifériára kerülés, majd  a mecseki szén- és uránbányák szükségszerű bezárását követően (ami Pécsnek, a régiós centrumnak a népességsorvadását is felgyorsította) megszűnt a pénz idepumpálása, és régiónk a leszakadó vidékek közé került, lemaradása a hazai centrumhoz képest folyamatos.  

4. A kulturális centrum hiánya

Ha megnézzük azt, hogy kik azok a barokk mesterek, akik a Dél-Dunántúlon alkottak, akkor alig egy-két alkotói műhelyt találunk, azok is mind távol. Sopronban telepedett le az a Stephan Dorfmeister, aki a legtöbb alkotást jegyzi. Rengeteg magyaros témát is megfestett, élete vége felé már néha Istvánnak is írta nevét. Tisztes színvonalon alkotott, nagyságát akkor érezzük igazán, ha összehasonlítjuk műveit az ő műhelyét átvevő fiáéval. Ő jegyzi a dunántúli freskóknak kb. a 60%-át. Veszprémben telepedett le Franz Xaver Bucher, aki az elkészített művek számában és tehetségben is a sorban a második volt. Aztán nagy űr következik. Az osztrák barokk legnagyobb mestere Franz Anton Maulbertsch a mi vidékünkön nem alkotott. A veszprémi püspök sümegi templomának a kifestése után a mester távozását követően még egy darabig együtt maradt műhelyének néhány tagja, akik közül Johannes Pöckel neve emelkedik ki. Néhány templom (köztük Simontornya) kifestése után a műhely szétszéledt. Voltak festők, akik úgy alkottak Magyarországon, hogy bécsi lakhelyüket fel sem adták. ( Pl. Johann Ignaz Cimbal aki Zalában dolgozott három helyen.) Ezzel nagyjából kész a lista.  Pécsen nem alakult ki olyan barokk műhely, ami egyenrangú lett volna a veszprémivel vagy a győrivel és sopronival. A kisstilű belterjesség akkor válik nyilvánvalóvá, ha a dél-dunántúli barokkot összehasonlítjuk győrivel, vagy a sopronival, ne adj' isten, a cseh emlékekkel, hogy az osztrák tartományokat ne is említsük. Míg Csehországban a barokk természetes "művészeti anyanyelv" lett, addig ennek a stílusnak a hódoltság utáni Dél-Dunántúlon  egy szegényes, idegen akcentusa alakult ki. Ettől persze még ugyanúgy szerethető, sőt a kissé naiv, vidékies báj egyéni hangot is ad neki. 
A centrumok hiánya már a középkori virágzás alatt is érezhető volt, mivel a Dél-Dunántúlnak csak  egyetlen centruma volt, Pécs. A középkorban a vidék fejlettségének  a sok mezőváros volt a motorja, de az ezek sorából a Jagelló-kor végén már kiemelkedő Tolna is legfeljebb népességszám és kereskedelmi szempontból volt jelentős, semmikép sem kulturálisan. A 18.században  újratelepülő vidéken megint csak Pécs lesz kiemelkedő, de a középkori jelentőségét már soha nem nyeri vissza. (A középkori Magyarországon a 6-7. legnagyobb város volt népességszámát tekintve, a 18.sz.-ban és ma ugyanezen a területen csak a 14-15. legnépesebb város.) Pécs háttérbe szorulása pl. Szegedhez, de különösen Debrecenhez képest ma is szembetűnő, és régiónk egésze szempontjából roppant sajnálatos.  

5. Érzéketlenség a múlt emlékei iránt

Ami kevés emlékünk maradt, annak az elherdálása folyamatos. A hódoltság utáni népességcsere megszüntette a történelmi folytonosság tudatát. Az új betelepülők csak akkor tettek kísérletet arra, hogy a középkori templomot felújítsák, ha ez számukra kifizetődőbb volt, mint mint új templom építése. Nem is találunk sok ilyen példát.  A későbbi korokban is megmaradt ez a múlt emlékei iránti érzéketlenség. A  freskók sajnos száz, legkésőbb százötven évenként felújításra szorulnak. Ez a felújítási korszak a19. század végén, a romantika és a historizmus idején jött el először. Ekkor  előszeretettel festették át "a már nem divatos" barokk alkotásokat,  olyan amatőr "szobafestők" akik semmiféle művészi tudással nem rendelkeztek. Nem kell messzire menni, így járt, Szekszárdon a Remete- és  Kórház (Szt. János és Pál)-kápolna, részint a simontornyai ferences templom is. A Rákosi-korszakban az államosított kolostorokban pusztították el a freskókat (Dunaföldvár) majd a TSZ irodákká, iskolákká, gyermekotthonokká átalakított kastélyokban, kúriákban, amik ma már romosan pusztulnak. (Pl.Felsőhídvég, Kölesd mellett.)   Sajnos ez a trend napjainkban is folytatódott. A pincehelyi templom Bucher-freskói pedig néhány évtizede "restaurálás" címszó alatt lettek "szétbarmolva", amiről a kötet is beszámol. 

 6. A "bezzeg a Lajtától nyugatra" szindróma

A kötet szembesített azzal, hogy tulajdonképpen milyen jó festő volt Dorfmeister. El is határoztam, hogy mivel úgyis Kaposváron lesz dolgom, ezért hazafelé beugrom a ma Kaposvárhoz tartozó Toponárra, ahol a Festetics-család jóvoltából a mester kifestette a templomot. Mondanom sem kell, hogy teljes kudarc ért, a templom zárva, információt a bejutásról sehol és senkitől nem  kapok. Nem számítottam másra. Régóta járom az országot, mindig is így volt ez, de míg az 1980-as években még szinte minden faluban volt pap, vagy legalább egy harangozó, addig mára 8-10 falura jut egy pap (jó esetben), a harangokat is automata mozgatja. A falusi emberek is megváltoztak, míg régen egymást túllicitálva segítettek egy fiatal egyetemistának, hogy bejuthasson egy templomba, addig ma már az ősz szakállú tanárt gyanakvással,  és főleg értetlen közönnyel szemlélik.  Hiába is indulna neki az ember Zalakomár, Tarány , Kisbárapáti, Nova stb. templomához, csak zárt ajtókat találna.  "Bezzeg a Lajtától nyugatra" gondoltam magamban a kis Lavant faluban Kelet-Tirolban a nyár végén,  amikor egy isten háta mögötti (már amennyiben ez ott értelmezhető)  hegyorom kis kápolnájában álltam három gótikus szárnyasoltár közt, senkitől sem zavartatva az alkonyi órákig nyitva tartó templomban. Mondják "ez a Nyugat már nem az a Nyugat", de azért még vannak maradékai bőven.

7. Honnan is tanulhatná meg a magyar gyerek, hogy értékelje az effajta kultúrát is, és legyen valamiféle művészettörténeti érzékenysége?

Pedagógusként fel kell tennem ezt a kérdést is. Nyilván a szüleitől. De már a szüleit sem érdekli. Akkor az iskolából, tanáraitól. Úgyhogy itt ezt a szálat most elvarratlanul sorsára hagyjuk. 

A szekszárdi Kórház (Szt. János és Pál)- kápolna. 

8. Mi a teendő? 

Nem szokatlan, hogy szűkebb lakóhelyünket, Tolna vármegyét leértékelik. A kötetben mindössze négy település emléke szerepel : a grábóci szerb templom (ennek bemutatása teszi ki a tolnai terjedelem 3/4 részét), és a már említett simontornyai és pincehelyi templom mellett a hőgyészi kastélykápolna és a plébániatemplom. Hiányoltam a következőket,(bár valóban ezek a freskók csak töredékesen maradtak fenn, de más megyékkel nem olyan szigorúak a szerzők): 1. Remete-kápolna, Szekszárd 2. Kórház-kápolna, Szekszárd 3.Dunaföldvár, volt ferences kolostor  könyvtárterme 4. Ozorai várkastély barokk szárnya 5. Felsőhídvég, Hiemer-Bárány kúria. És ezek csak olyanok, amikről én is tudok. Meg kéne írni valakinek ezeknek a kiegészítéseket. Úgyhogy itt ezt a szálat most elvarratlanul sorsára hagyjuk. 

TÉR hírek 23: Két jeles esemény

1. Kutatók éjszakája

2. Varga Szabolcs történész a Wosinsky Mór Múzeumban

A Mohács-500 eseményeit az itteni blogomban is rendszeresen nyomon követtem. Nagyon örvendetes, hogy a témakör legjelesebb kutatóit most itt Szekszárdon is köszönthetjük. 

 

TÉR-hírek 22. : 1.Európa felzárkózik a szuperszámítógépek terén 2.A melegedő óceánok problémája 3. Egyre kevesebb a külföldi doktorandusz az USA-ban.

1. Európa felzárkózik a szuperszámítógépek terén

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC) logója

Szeptember 5-én  Friedrich Merz német kancellár a németországi  Jülichi Kutatóközpontban új szuperszámítógépet avatott fel, amit JUPTER névre kereszteltek. Ez hivatalosan az első olyan európai gép, amely elérte az exaszintű küszöbértéket,   azaz másodpercenként több mint 10¹⁸ műveletet hajtott végre. (Ez kb. olyan, mintha egymillió modern okostelefon számítási képességeit összesítenék). Ezzel a mérföldkővel Európa belép a nagy teljesítményű számítástechnika globális bajnokságába, hiszen jelenleg ez a világ 4. legnagyobb számítógépe. A jobbára amerikai gépek uralta mezőnyben azonban - és ez az EU-ra igencsak jellemző- ez a "legzöldebb." Ez használ fel legkevesebb energiát, amit felhasznál az is  zöldenergia, a hűtési hőt sem engedik csak úgy a szabadba, hanem az egész tudományos központ fűtésére használják.  Az esemény abból a szempontból is mérföldkő, hogy a 2016-ban indított nagy európai szuperszámítógépes program  első fázisának  a végét is jelenti. (2021-2025) A program keretében 9 szuperszámítógépet telepítettek különböző EU-s országokba (Portugália, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Luxemburg, Spanyolország, Olaszország, Finnország és végül most Németország). A szuperszámítógépek terén a TOP -10-es lista tehát most így fest: USA: 4 gép EU: 4 gép, egy-egy gépe van Svájcnak és  Japánnak. (Valójában nem is olyan könnyű összehasonlítani a szuperszámítógépek teljesítényét, különböző paraméterek szerint más-más sorrend is kijöhet, de ilyenekkel most nem foglalkozunk.) Nagy kérdés, hol tart Kína, de ott titkosították ezeket a fejlesztéseket, ami önmagában nyugtalanító fejlemény.  Valószínűsíthető, hogy legalább két exaszintű géppel rendelkeznek. 

 Az EuroHPC folytatódik tovább. A második körben a németnél is nagyobb gép épül Franciaországban.  2022-ben döntés született arról, hogy mi is a második körben kapunk szuperszámítógépet. Már a neve is megvolt, LEVENTE. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFU) szervezte volna a hazai fejlesztést. Ennek a projektnek az elakadására nem találtam forrásokat, az viszont tény, hogy a KIFU 2024. decemberében megszűnt. A KIFU bonyolította a Komondor fejlesztését is, ami jelenleg a legnagyobb hazai szuperszámítógép, és a Debreceni Egyetemen dolgozik. (Hűtési hőjével az uszodát fűtik.) 2023-as átadásakor a világ 199. legnagyobb gépe volt, jelenleg is benne van  a TOP-500-ban.  A Levente a Komondornál is nagyobb lett volna. Ugyanakkor különböző hazai tudományos és kormányzati szervek a Jülichi Kutatóközponttal közös pályázattal készülnek haza szuperszámítógép fejlesztésére, és a hazai tudományos életnek is biztosított a hozzáférése (bizonyos keretek közt) a Jupiterhez.  

Végül nézzük meg, hogy áll a világ 500 legnagyobb ismert számítógépének nemzetek szerinti eloszlása:

(Tíz országnak, köztük hazánknak, valamint Izraelnek, Dániának, Izlandnak, Marokkónak, Luxemburgnak, Belgiumnak, Portugáliának, Argentínának és Vietnámnak is egy-egy ilyen Top-500-as gépe van. A lista, mint említettük nem feltétlenül megbízható, Kína a legnagyobb gépeinek a számát titkosítja.) 

A listából  jól látható, hogy ha az európai országok (Oroszországot nem ide sorolva) "nemzeti gépeinek" a számát összeadjuk az EU gépeinek a számával, akkor már 298-at kapunk,  amivel Európa abszolút világelső (kínai kérdőjellel) . Az egykori Visegrádi Együttműködés országai közül a lengyelek állnak a legjobban 7 géppel (36,5 milliós lakossággal) a cseheknek 3 gépük van (10,8 millió lakosra),  a szlovákoknak nincs még szuperszámítógépük. A szomszédok közül nagyon jól állnak a szlovének két géppel (2,2 millió lakos). Horvátoknak, románoknak, szerbeknek viszont még nincs ilyenjük. Nyilván a szuperszámítógépeknek a mesterséges intelligencia terén is kulcsszerepük van és még inkább lesz. 

https://www.fz-juelich.de/de

https://en.wikipedia.org/wiki/TOP500
https://ncc.dkf.hu/

https://www.eurohpc-ju.europa.eu/index_en

2. A melegedő óceánok problémája

Készítette: NOAA MESA Project  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14645693

Az óceánokban élő általában mikroszkopikus fitoplanktonok termelik a Föld oxigénjének körülbelül egyötödét, miközben fény hatására szenet kötnek még, és más élőlényeknek is tápanyagul szolgálnak. Szerepük kulcsfontosságú. A melegedő óceánok problémája eddig sem volt ismeretlen, most ezek új adatokkal egészültek ki.  Paul Berube (MIT) mikrobiológus  csapata egy évtizeden át tartó kutatásaik során „több Prochlorococcus (ez egy nagyon elterjedt fitoplanktonok közé tartozó baktérium fajta) mintát vettek, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben”. Az összesített eredmények nagyon aggasztók. Ha a tengervíz hőmérséklete átlépi a 28℃-ot, akkor ezeknek a baktériumoknak a szaporodási képessége meredeken lecsökken. A nyílt óceán trópusi részein napjainkban is a 26–28°C jellemző. A jelenség tehát már most is fel-fel üti a fejét, a jövőben viszont jóval kiterjedtebb lehet. A Földet mi kék bolygóként emlegetjük. Ha ez így folytatódik, akkor Prochlorococcus és egyéb cianobaktériumok (ezek adják az óceánok kék színét) pusztulása miatt nem csak kevesebb oxigén és több szén lesz a légkörben, hanem még a Föld kék színe is zöldesre vált, a  jóslatok szerint akár mintegy fél évszázadon belül.  

https://www.nature.com/articles/s41564-025-02106-4.epdf?sharing_token=f8vYuzWCIktK2_dSOPQYH9RgN0jAjWel9jnR3ZoTv0MTpEx51VWKX6MgPaz_zSM5FtnibWPQWwUBgrbeAPtXfKB4IkWIKPiArszhoPGWkSHv5qPbeo22BkH3mRlsELBQhkIOB4vyO9pPxB3a92WcJsaZkjQpmBXsjggcW0x1CZM%3D

 3. Egyre kevesebb a külföldi doktorandusz az USA-ban

Az Egyesült Államok  a II. világháború óta nagyot profitált az agyelszívásból, azaz a legtehetségesebb tudósok elcsábításából. Ennek az egyik legjobb eszköze volt, hogy sok fiatalnak tették lehetővé, hogy az USA-ban szerezzék meg a PhD címet, és ezt követően sokan az USA-ban is maradtak.  Az utóbbi időkben azonban mintegy 30%-kal csökkent ezen diákok száma, ami drámainak tekinthető. Ennek két fő oka van a Nature szerkesztői szerint. Egyrészt a szövetségi költségvetésből a tudománynak és egyetemeknek szánt költségvetést nyirbálták meg, másrészt idegenrendészeti okokból nehezítették meg a hosszabb tartózkodást az USA-ban. Ezt a lehetőséget érzékelve viszont számos ország vezetett be olyan intézkedéseket, amelynek célja pontosan külföldre vágyó diákok csábítgatása. A Nature magazin ebből a szempontból rangsorolta az egyes országokat, és a következő sorrendet állapította meg:  Kanada, Franciaország, Németország, Spanyolország, Dél-Korea, Kína és Hongkong lettek  azok  az országok, amelyek nagyon kedvező lehetőségeket kínálnak külföldi doktoranduszoknak.

https://www.nature.com/articles/d41586-025-02416-x?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=5fbdb3cb01-nature-briefing-daily-20250910&utm_medium=email&utm_term=0_-33f35e09ea-51760676

TÉR-Hírek 21. : 1.Holdfogyatkozás - 2. Szapudi István az MTA-200-on - 3. Nyári eredmények a mohácsi csatatérkutatásban

 1. Holdfogyatkozás  

Szeptember  7-én este dr. Ságodi Ibolya  kolléganőm felhívására sokan látogattak ki Bartinára a teljes Holdfogyatkozást nézni. Ez kisebb forgalmi torlódást is okozott Kilátó utca környékén. A hírek szerint a  szálkai dobon lévő Mausz-kápolnánál is sokan voltak kíváncsiak az eseményre. A Holdat  sajnos felhők takarták, és már én is feladtam az egészet, amikor a jelenség vége felé vékonyodtak annyit a felhők, hogy érdemes volt egy-két felvételt készíteni. 

Ez a felvétel 21:19-kor készült. A Föld árnyéka még kb. 60%-ban takarja a Holdat. Az árnyék mélyvörös színe is látható.   Nem túl szép felvétel, de legalább saját. 

21:52-kor már csak egy picit harap bele az árnyék a Holdba. A hold körül szép, fényes gyűrű, ún. haló látható. 

2028. december 31 -én, szilveszter éjjelén lesz olyan teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországról is megfigyelhető lesz, jó idő esetén. 

2.  Szapudi István az  MTA-200-on

Kép : https://www.bjc.hu/programok/eloado/szapudi-quartet/
A Szapudi Quartet plakátja a Budapest Jazz Club oldaláról. Balról a második  Szapudi István professzor gitáros, "polgári életében" az University of Hawaii asztrofizikusa. 

Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő, de keserédes hangulatban lévő Magyar Tudományos Akadémia a szeptembert a fizikusoknak szenteli.  Az eseménysorozat nyitó előadását a budapesti DarkMap konferenciára hazalátogató Szapudi István (University of Hawaii) tartotta Az univerzum fejlődéstörténete címmel. Szapudi professzor a kozmológusok körében azzal vívott ki hírnevet,  hogy a különböző módszerekkel meghatározott és jelentősen különböző Hubble-állandók közt egy forgó univerzum hipotézissel sikerült az ellentmondásokat feloldania. A nagyközönség onnan ismerhette meg a nevét, hogy a katasztrofális (120 ezer éve a legforróbb) 2023-as évben egy grafénfóliás napernyő tervét eszelte ki, amivel a globális felmelegedés megállíttató lenne. Ez az ötlete annak idején bejárta a világsajtót.  Szapudi professzor nem csak asztrofizikusként ismert, hanem kiváló jazzgitárosként is jeleskedik.  Amikor  hazalátogat, szívesen zenél együtt társaival a Szapudi-kvartettben. 

Linkajánló: 

Szapudi professzor előadása. https://www.youtube.com/watch?v=X1CwHVEwnUI&t=4781s

Az eleje középiskolás szinten is nagyon élvezetes és érthető, aztán a vége felé "szakmásodik", de nehéz matematikát nem használ.

Szapudi professzor napernyője: https://qubit.hu/2023/08/30/kozmikus-napernyovel-mentene-meg-a-foldet-a-klimavaltozastol-egy-magyar-csillagasz-mukodhet

A Szapudi-kvartett: https://www.youtube.com/watch?v=dBqZzbktbQI&t=108s

Beszélgetés a jazzről és az univerzumról: https://www.youtube.com/watch?v=NnNyJEGyqY8&t=921s

Szapudi esetére, miszerint egy fizikus nem csak a  szakmájában tud nagyot alkotni, jó példa maga báró Eötvös Loránd is, aki kiváló hegymászó is volt, és akinek tiszteletére az olasz Dolomitokban látható bal oldali csúcs is el lett nevezve. Eötvös hegymászói tevékenységéről lásd a másik blogom. 

3. Nyári eredmények a mohácsi csatatérkutatásban

Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Battle_of_Moh%C3%A1cs_1526.png
A mohácsi csata első ismert ábrázolása az 1555-ből,  a Hans Jakob Fugger számára készült a Habsburgok történetét tárgyaló kéziratos, gazdagon illusztrált kötetből.  A Fuggerek krónikása lelkiismeretes munkát végzett, az ábrázolás  az egyes fegyvernemek tekintetében hiteles. Ez a Bajor Állami Könyvtárban tárolt kötet a magyar történelem számára felbecsülhetetlen értékű, többek közt a Szentkorona legkorábbi ábrázolását is innen ismerjük (még egyenesen álló kereszttel.)  A fenti linken a kódex véglapozgatása még a laikusoknak is nagy élmény, és számos magyar vonatkozásra lelhetünk még rá.

Augusztus legvégén Székesfehérváron gyűltek össze a történészek, régészek, hogy megvitassák mint tudhatunk 499 év után. 2009 óta zajlanak az események a mohácsi csata 500. évfordulója körül. A történészek már elvégezték a munka nagy részét, amelynek keretében nagyszámú török, magyar és európai forrás felkutatása, a régi forrásoknak pedig  értő újraolvasása révén egyre pontosabb képünk van a csata körülményeiről, lefolyásáról és következményeiről, miközben rehabilitálódik a Jagelló-kor, a Habsburg uralkodóház és az európai összefogás, valamint a magyar arisztokrácia is.  Ma a mohácsi vereség egyetlen okának az oszmán erőfölényt tartják, és ezt a csatát Mátyás király is elvesztette volna Fekete seregével egyetemben. Tehát a régi tankönyvek  Mátyás király utáni összeomlásról szóló fejezetei felejthetővé válnak.  Jelenleg a csatában részt vevők minél teljesebb névsorának összeállítása zajlik.  Az antropológusok a csata után kivégzett keresztény hadifoglyok (1960 körül már ismert) két nagy tömegsírjának feltárásával végeztek, jelenleg az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok zajlanak. A jövőre esedékes ünnepség egyik fénypontja lehet ezeknek a  keresztény harcosnak 500 év utáni  kegyeletteljes újratemetése azután, hogy a törökök a bestiális kegyetlenségű kivégzésük után két tömegsírba dobálták őket. 

Előrelépés történt a csata epicentrumának gondolt terület beazonosításában is.  Továbbra is vannak azonban kérdőjelek. Brodarics István kancellár, mint hiteles szemtanú leírásából tudjuk, hogy egy  Földvár nevű,  templomos falut kell keresni a csata központjának közelében. A fémkeresős bejárás révén azonosított  epicentrum közelében valóban megtalálták egy templom maradványait is, de ez a hely távol esik attól a ponttól, ahová a történészek középkori határperek és bejárások elemzése révén Földvárt gondolják. Tudjuk, hogy a csata során tízezres nagyságrendben hunytak el keresztény és török katonák, akiket a csatatéren temettek el viharos gyorsasággal, a járványveszélytől is tartva. Néhány ilyen tömegsír megtalálása perdöntő lenne, de ilyen még nem került elő. Könnyen lehet tehát, hogy az 500. évforduló is nyitott kérdések tömkelegével fog zárulni.  

Részleteket az M5 stúdióbeszélgetéséből tudhatunk meg: 
https://www.youtube.com/watch?v=sxxN3Pk2Kx8&t=1s

Lassan felkerülnek a Kodolányi János Egyetem által szervezett fehérvári konferencia előadásai is az internetre, ezek itt tekinthetők meg:
https://www.youtube.com/@kje-webinariumokeloadasok3636

Végezetül érdemes B. Szabó János összefoglalóját is meghallgatni, amit augusztus végén a Rubicon Intézetben tartott.:
https://www.youtube.com/watch?v=w-Z_Fnld_B0&t=16s

TÉR hírek 20.: Mennyiért fogunk tankolni? - Az MI (AI) és a fehérgalléros munkanélküliség - Öröm és üröm az Akadémián

Kép:  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4420307
A Siemens elektromos autója 1885-ből. Lényegében ez a trolibusz előfutára volt, és szellemes és maradandó - ám korlátozott-  ötletet adott a villanyos autóhajtásra. 
Sokak számára a jövő energetikai problémái olyan egyszerű kérdésekké redukálhatók, hogy mennyiért fogok tankolni, mennyibe kerül a villany és a gáz? A World Energy Outlook erre is ad támpontot, de azért jóval tágabb horizontot is nyit. 

 

1. Mennyiért fogunk tankolni?( Szemezgetés a Nemzetközi Energiaügynökség  éves jelentéséből )

Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség, ennek hazánk is tagja 1997 óta) minden évben közzétett kiemelt kiadványa, a Világenergia Kilátásai (World Energy Outlook ) a leghitelesebb globális energiaelemzési és - előrejelzési forrás. Az idei kilátások három átfogó és egymással összefüggő témát ölelnek fel:
1. Energiabiztonság az olaj- és gázellátásban

A közel-keleti konfliktus miatt nagy a valószínűsége annak, hogy rövid távon zavarok léphetnek fel az olaj- és gázellátásban. A mai globális olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) készletek mintegy 20%-a a Hormuzi-szoroson keresztül áramlik, amely a régió szűk keresztmetszete. Miközben azonban a geopolitikai kockázatok továbbra is magasak, a globális tendenciák alapján a földgáz és olaj árának enyhülése várható hosszabb távon.  A lassuló olajkereslet-növekedés miatt a szabad nyersolaj-termelési kapacitás 2030-ra napi 8 millió hordóra emelkedik. Az új LNG-projektek hulláma pedig várhatóan csaknem 50%-kal növeli majd a rendelkezésre álló exportkapacitást 2030-ra.

2. A  tiszta energiára való átállás
Ez  az elmúlt években  felgyorsult, de sokkal gyorsabban kell haladniuk az éghajlati célok elérése érdekében. Minden forgatókönyvben a globális energiaigény növekedésének lassulása várható a hatékonyságnövekedés, az elektromosítás és a megújuló energiaforrások gyors elterjedése miatt.  2030-ra a világon eladott autók döntő többsége elektromos lesz, bár a töltőinfrastruktúra kiépítésének lassúsága vagy politikai irányváltások lassabb növekedéshez vezethetnek. A tiszta energia kapacitások növekedése gyakorlatilag kielégíti az energiaigény teljes növekedését 2023 és 2035 között. Mindhárom fosszilis tüzelőanyag (olaj, gáz, szén) iránti kereslet összességében  várhatan még 2030 előtt csúcspontjához ér, bár a trendek a gazdasági és energetikai fejlődés különböző szakaszaiban lévő országok között nagymértékben eltérnek.

A villamosenergia-kereslet sokkal gyorsabban növekszik, mint az általános energiaigény, köszönhetően főként az adatközpontok növekvő energiaigényének (mesterséges intelligencia), a globális felmelegedés miatti  hűtési igénynek és az elektromos autók elterjedésének. 
Van lehetőség még gyorsabb villamosenergia termelés növekedésre is: a mai napelem-gyártási kapacitás évi 1100 GW körül mozog, ami potenciálisan csaknem háromszorosára növelheti a 2023-ban meglévő  kapacitást. Ugyanakkor óriásiak a területi aránytalanságok: A tiszta energiába történő beruházások aránya a feltörekvő piacokon és fejlődő gazdaságokban továbbra is a teljes energetikai beruházási  összeg 15%-án ragadt, annak ellenére, hogy ezek a gazdaságok a világ népességének kétharmadát és a globális GDP egyharmadát teszik ki.

3. A  bizonytalanság soha nem volt még ekkora. Ez minden  előretekintő elemzésben jelen van, de idén különösen látható. Fő ok a politikai kiszámíthatatlanság. 

https://www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2024

2. A mesterséges intelligencia fejlődésének gyorsasága még a fejlesztőit is meglepi, ugrásszerűen nőhet a fehérgalléros munkanélküliség is

Kép: ICPCNews , Wikipedia
 Jakub Pachocki 2012-ben, abban az évben, amikor a Nemzetközi Egyetemi Programozóverseny Világdöntőjében a lengyel csapat tagjaként aranyérmet, egyéni összesített versenyben ezüstérmet kapott, valamint megnyerte a Google programozói versenyét is. 

Egy 33 éves lengyel fiatalember, Jakub Pachocki lett 2024-ben az Open AI tudományos igazgatója, ő vezeti a diákság körében is népszerű Chat GPT fejlesztését.  Véleménye szerint a mesterséges általános intelligencia (AGI) – az emberi szintű kognitív képesség – felé való haladás a vártnál is gyorsabb. 2013-ban, amikor az USA-ban megkezdte a doktori képzést, úgy gondolta, hogy a Go nevű játékban a számítógép még évtizedekig nem veri meg az embert. 2016-ban azonban ez megtörtént. és ez számára akkora sokkot  jelentett, hogy csatlakozott az Open AI csapatához is. MI fejlesztőként szinte naponta rácsodálkozik arra, hogy "gyermekük" milyen elképesztő ütemben fejlődik. Úgy gondolja, hogy végső soron a MI-modellek nemsokára eredeti tudományos eredményeket is fognak produkálni. Azt viszont már az idei évre várja, hogy az MI értékes szoftvereket fog előállítani, szinte automatikusan.
Egy másik vezető  AI-fejlesztő cég ( Anthropic)  vezérigazgatója, Dario Amodei (volt Open AI-os) nagy hatású riportot adott egy amerikai magazinnak (Axios), amit felkapott a világháló, itthon a 444-en landolt először. Dario Amodei csaknem egy évtizeddel idősebb Pachockinál, így némi életbölcsességgel más távlatokban is látja az MI hatását. Szerinte a mesterséges intelligencia az Egyesült Államokban a következő öt éven belül a kezdő fehérgalléros állások felét felszámolhatja, így a munkanélküliségi ráta a mostani 4 százalék körüliről 10-20 százalékra ugorhat. „A rák gyógyítható, a gazdaság évi 10 százalékkal nő, a költségvetés egyensúlyba kerül – és az emberek 20 százalékának nincs munkája” - összegzi a Amodei optimista-pesszimista jóslatát a közeljövőre. 
Az iskolai tapasztalataim szerint azonban a ChatGPT ingyenes változata (diákjaink ezt használják) még mindig csak 3-4-esre tudja a fizikát, és nem kellő elmélyültségű alkalmazása még mindig csak középszerű ppt-k és kiselőadások hátteréül szolgálhat. 

Ehhez a témához kapcsolódik, hogy a mesterséges intelligencia az emberi agy és a számítógépek összekapcsolásának terén is megdöbbentő eredményeket ér el.   Christian Herff  csapata a Maastrichti Egyetemen (Hollandia) megoldotta, hogy egy agy-számítógép interfész (BCI) segítségével  egy súlyos beszédfogyatékossággal élő férfi kifejezően beszéljen, akár énekeljen is. A készülék mesterséges intelligenciát használ a férfi elektromos agyi aktivitásának dekódolására,  és egy  ilyen aktivitást követően 10 milliszekundumon belül hangosan kimondja az illető kigondolt szavait egy szintetikus hangon. A hang követi  a hangszínváltozásokat, amikor kérdéseket tesz fel, hangsúlyozza a nyomatékos szavakat, és lehetővé teszi az illető számára, hogy három hangmagasságban dúdoljon egy hangsort. 

https://www.axios.com/2025/05/28/ai-jobs-white-collar-unemployment-anthropic

https://www.nature.com/articles/d41586-025-01485-2?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=fa2340136b-nature-briefing-daily-20250513&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-fa2340136b-51760676

https://www.nature.com/articles/s41586-025-09127-3.epdf?sharing_token=KkSkzTukPvKjkRzUrUvsh9RgN0jAjWel9jnR3ZoTv0P7mY20kZ5JN2rj9vUPsrlu71gnlC28Fh3zbXAs5CZgu9z7qyyVHmqYLNNbUjmvo-2qBBHG1NP4h_ALOgq13cMUXkSFhOmGpOUSc4r3HQ8b7mS9S7LaUGV3Jiaj_i-VRcY%3D

3. MTA-200, öröm és üröm

Nemrégiben ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumát. Az ünneplésbe azonban sok üröm is vegyült, mert a politikusok és az MTA harca felerősödött.  Ez arra inspirálta az Akadémia elnökét és köztestületi és stratégiai igazgatóját, hogy jól átgondolt írásban védje meg az Akadémia becsületét. A lenti hivatkozásban elérhető cikkből csak egyetlen egy részt emelnék ki: "2023-ban Csehországban az egy főre jutó KFI (tudományos kutatási és fejlesztési)- ráfordítás két és félszerese a hazainak, a lengyel másfélszerese, a Szlovákiában 30%-kal magasabb, Ausztriában hétszeres. (HU: 64,3 €/fő, CZ: 150,2 €/fő, PL: 103,9 €/fő, SK: 83,6 €/fő, AT: 449,8 €/fő. Forrás: Eurostat, GBARD, 2023.) Ennek ellenére még ma is egy ligában vagyunk V4-es versenytársainkkal, amiért a magyarországi kutatóhelyek és kutatóik minden elismerést megérdemelnek (2023-ban Magyarország 10, Csehország 11, Lengyelország 19 millió eurót nyert az ERC -Európai Kutatási Tanács pályázataiból. )"

https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademiarol-targyilagosan-114454