1. Forrongások az mesterséges intelligencia (MI) Nobel-díjak körül
A fizikus Nobel-díjat természetesen általában fizikusok kapják, esetleg mérnökök (pl. Simon van der Meer, aki a Philips mérnökeként kezdte, de Krausz Ferencnek, Gábor Dénesnek is van mérnöki diplomája), elvétve kémikusok. Először fordult viszont elő, hogy egy olyan kutató kapta a díjat, aki "kísérleti pszichológiából" kapta első diplomáját, ő Geoffrey Hinton. De nem ez "verte ki néhány tudósnál a biztosítékot", hanem az, hogy egyes vélemények szerint az idei Nobel-díjak áldozatul estek a MI "hájpolásának".
Mint az előző hírlevelünkben említettük, a fizikai Nobel-díjat John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia (MI) kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért. A kémiai díjat pedig David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapta. Hassabis és Jumper az AlphaFold2 mesterségesintelligencia-modelljük segítségével az összes emberi fehérje szerkezetét kiszámították, sőt emellett gyakorlatilag az összes (kb.200 millió) fehérje szerkezetét is megjósolták, és folyamatban van a kiszámolásuk. Jumper a Google DeepMind, a Google MI "részlegének" igazgatója, amit sokan egy kémiai díj szempontjából aggályosnak is tartanak. Sokan a "tiszta tudomány" eszméjét féltik, siratják az emberi kreativitásba vetett hitet is, ha informatikusok által elkövetett "gépi számolások" ilyen magas elismerésben részesülnek. „Nem arról volt szó, hogy elmentünk dolgozni, megnyomtuk az MI gombot, majd mindannyian hazamentünk” – mondta Jumper a fanyalgóknak, miközben védte a "mundér becsületét". A díj támogatói inkább azzal érvelnek, hogy a tudományok fejlődése szükségszerűen átalakítja a hagyományos kereteket, és ma már olyan területek is a fizikához sorolhatók, ami a "klasszikus korszakban" nem.
2. Az MI "középszerű, de nem teljesen inkompetens” végzős diák
A hírhez kapcsolódik az is, hogy a ma élő talán legnagyobb matematikust, Terence Taot is megszólaltatták a MI-vel kapcsolatban. A The Atlanticban megjelent interjút a Telex közölte magyar fordításban. Az interjú egyik "legütősebb" mondatát a címben kiemeltem. Tao sok minden mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy ChatGDP alapvetően egy nyelvi modell, ami a nyelvtani kapcsolódások alapján építi fel "logikáját". A már létező matematikai alapú modellek valószínűleg alkalmasabbak is lesznek a matematikai problémákra, de nem félti az emberi kreativitás központi szerepét a matematika fejlődésében.
 |
| By either Billy or Grace Tao - CC BY-SA 2.0, Wikipedia Erdős Pál és a 10 éves Terence Taonak magyaráz el egy matematikai problémát 1985-ben, az Adelaide-i Egyetemen. Erdős Pált a matematika iránt valamelyest érdeklődőknek nem kell bemutatnom. Terence Tao azon kevés csodagyerek egyike volt, aki nem kallódott el. Csodagyerek mivoltára elég legyen annyi, hogy 13 évesen elnyerte a középiskolásoknak szánt matematikai diákolimpia aranyérmét, tízévesen "még csak bronzérmes volt. " Erdős sajátos humoráról még annyit, hogy sírjára azt akarta íratni, amit mi nyugdíj felé tartó tanárok is megfogadhatunk: "Végre nem butulok tovább." (Erdős 83 évesen halt meg.) |
3. Mire elég egy Jagelló-kori oligarcha pénze
Talán magyarázatra szorul, hogy rendszeresen visszatérek a Máré-vári Tudományos Konferenciákhoz, amiknek jelentősége azért nem mérhető egy Nobel-díjhoz. Ez a konferencia sok mással egyetemben a Mohács-500 rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a 2026-os emlékév tudományos előkészítését szolgálja. Most már lassan egy évtizede foglalkozik a "szakma" az 500 évvel ezelőtti események körüljárásával. Én már régebben "rákattantam" a témára, és igyekszem minden megjelenő tudományos közleményt, népszerűsítő írást és előadást elolvasni, illetve meghallgatni a témában. Teszem ezt azért mert egyfajta modellként szánom. Arra vagyok kíváncsi, hogy a mennyire tárható fel a múlt, mennyire alakítható át a nemzeti emlékezet. Sok pénz, akarat és tudás mire képes a történelmet illetően? -teszem fel magamnak a kérdést, és persze közben állandó összehasonlításokat végzek: Mi a tudomány a történelemben, mi nem? Miként "üli meg" a diákjaink elméjét, mondjuk a matematikával és a fizikával összehasonlítva? Mi a tudományos objektivitás a történelemben, és mi az a fizikában? Szóval sok, szerintem értelmes kérdés feltehető, és ígérem a továbbiakban is 3. pontként szerepeltetem a témát ha ilyenre akadok.
Most az idei konferencia 3. előadása került fel a youtube-re. Nógrády Árpád (HUN-REN Történelemtudományi Intézet) főként a gazdasági kérdésekkel szokott foglalkozni. Most is ezt tette "A jobbágy adója és a katonaállítás költségei" című előadásában, amit itt tudunk megnézni. Az előadásból többek közt megtudtam, hogy mi a magyarázata a XV. század végén tapasztalható nyugat-magyarországi gazdasági hanyatlásnak. (Bécsi dénárban tartották vagyonukat, az pedig III. Frigyes rossz döntése miatt hiperinflálódódott, hasonló történt az egész országban 1521-ben, a (15 éves) II.Lajos pénzügyi manőverénél is.) Nógrády főként a Kanizsai-levéltár anyagának átnézésével arra kereste a választ (legalábbis az én olvasatomban), hogy működhetett-e az a II. Ulászló-féle hadseregszervezési modell, ami a mátyási központi adóbevételekből fenntartott nagy központi sereg (Fekete sereg) helyett a helyben megtartott adók banderiális seregfejlesztésére épített? Kicsit divergáló előadásának végső válasza az igen, nem igaz tehát a történelemkönyveink lapjain visszatérő toposz, miszerint az önző magyar nemesség nem teljesítette hazafias kötelességét, és nem volt képes a mohácsi mezőre egy épkézláb sereget kiállítani. Jelentős részük nem csak életük feláldozásával, hanem anyagi eszközökkel is teljesítette ezt a kötelességét.
Források és ajánlott olvasmányok:
https://www.nature.com/articles/d41586-024-03310-8
https://www.nature.com/articles/d41586-024-03279-4
https://www.youtube.com/watch?v=7c8OWPNXAss
_artificial_intelligence_icon.png){kind=icon}
