2025. november 2., vasárnap

TÉR hírek 25. : Rendhagyó humán különszám, némi fizikus részekkel

1. A "Máré-vári kör" történészei Szekszárdon


Varga Szabolcs történész(ELTE HTK) éveken keresztül a Kelet-Mecsekben lévő Máré-várba szervezte meg nyárvégi történészkonferenciáját, amelyre az új történészgeneráció legjelesebb tagjait hívta. Ezért neveztem el "Máré-vári körnek" ezt a csoportot. A Wosinszky Múzeum a "Nekünk Mohács kell" előadássorozatában ebből a körből több jeles képviselőt is előadásra invitál. 
Az első előadó Varga Szabolcs "hozta a formáját", azaz megint új előadással rukkolt elő, ami tele volt  filozofikusan mély meglátásokkal,  mindez rendkívül "friss" történelemszemlélettel előadva.


Neumann Tibor (ELTE HTK) a második előadó a precíz forráskutatás és forráselemzés iskolapéldáját mutatta be, egyben cáfolta a Jagelló-kori hitvány magyar nemességről kialakított közvélekedést. 
A sorozat harmadik előadója C.Tóth Norbert (MNL) november 26-án értékeli újra a Jagelló-kort. 

2. A Nobel-díjak hete


Október a Nobel-díjak kihirdetésének a hete. Szakmám szerint a fizikai díjakkal kéne foglalkoznom, röviden ezt meg is teszem. Az idei díjat három amerikai kutató kapta (John Clarke, Michel Devoret és John Martinis) „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben” indoklással. Erről a munkáról korrekt ismertető olvasható a Qubiten. Ezt csak két dologgal egészíteném ki: 1. Nyilvánvalónak tűnik a Nobel- bizottság azon szándéka, hogy a kvantumszámítógépekig vezető fejlődés áttöréseit jutalmazza. 2. A fizikusok egy nem elhanyagolható csapata azonban úgy vélekedik, hogy ezek az 1984-85-ből származó eredmények nem annyira jelentősek, inkább csak egy folyamat érdekes részlépései, de egyáltalán nem a "nagy áttörések" közé tartozik "a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás" felfedezése, amit alátámaszt az is, hogy a bizottság által idézett egyik cikknek alig néhány százas volt eddig a hivatkozási indexe. (Erről és sok más érdekességről is lásd ezt a beszélgetést,  Cserti Józseffel és Széchenyi Gáborral.)

Készítette: Déri Miklós - Déri Miklós: Arcok, CC BY-SA 4.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=142722800


Az idei Nobel-díjasok közt ismét köszönthetünk magyart, nevezetesen Krasznahorkai László írót.  Ezzel fel van adva a lecke a magyartanároknak, hogy miként lehet a jövőben Krasznahorkait tanítani a középiskolában (ha beleveszik egyáltalán a tantervbe, bár a kortárs íróknál van némi szabadsága a kollégáknak), mivel az utóbbi időkben írt regényei minden központozástól mentes, bekezdés nélküli végtelen mondatok, amiknek megértése komoly szellemi erőpróba, és az egyre kevesebbet, egyre felszínesebb írásműveket olvasó emberek nagy részének teljesíthetetlen szellemi kihívás, mint egy másodrendű lineáris parciális differenciálegyenlet megoldása. Korai művei sem voltak sokkal egyszerűbbek. Ennek illusztrálására álljon alább egy kulcsmondat az egyik korai fő művéből, a Sátántangóból, amelyik a mű elején köszönt be, majd a vége felé, annak ciklikus szerkezetének megfelelően ismét visszaköszön. Szerintem önállóan is életképes, hisz olyan mint egy jó vers, mély gondolatok, mély érzelmekkel, "költői szárnyalással", és mire az ember a végére ér és felfogja, elhatalmasodik rajta is az apokaliptikus reménytelenség, ami vagy mély szánalmat ébreszt a "telep" hétköznapi, esendő "hősei" iránt, vagy ami még rosszabb, rájön, hogy ő is csak egy a "telepi hős" , hiába gondolta, hogy sorsa nem lehet azonos a "társadalom legalján" vegetálóékkal. Szóval Futaki, a regény egyik főhőse, felébred egy isten háta mögötti "telepen", amit Krasznahorkai vélhetően egy becsődölt TSZ majorság "élményéből" alkotott meg, ami mű 1986-as megírásakor tömeges jelenség volt, de a regényben ez jóval általánosabb értelmezést kap. A "telepen" hozzá hasonló szerencsétlen alakok élik kilátástalan életüket, miközben valamiféle "megváltóban" reménykednek, aki segít nekik elköltözni innen. (Effajta "telepek" a mi vidékünkön is ismerősek lehetnek.) Futaki elméjében az ébredés után zavaros, gondolatok és balsejtelmek kavarognak, előrevetítve ő és az egész "telep" sorsát:
 
"Szomorúan nézte a baljós eget, a sáskajárásos nyár kiégett maradványait, és hirtelen ugyanazon az akácgallyon látta átvonulni a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mintha csak megérezte volna, hogy az örökkévalóság mozdulatlan gömbjében bohóckodik az idő egésze, a zűrzavar hepehupáin át ördögi egyenest csalva, és megteremtve a magasságot, a tébolyt szükségszerűséggé hamisítja… és látta önmagát, a bölcső és koporsó fakeresztjén, amint kínlódva rándul egyet, hogy végül – rangjelzések és kitüntetések nélkül – lecsupaszítva a halottmosók kezére adja egy szárazon pattogó ítélet, a dolgos bőrnyúzók röhejébe, ahol aztán irgalmatlanul látnia kell az emberi dolgok mértékét, anélkül hogy akár csak egyetlen ösvény is visszavezesse, mert akkor már azt is tudni fogja, hogy olyan partiba keveredett a hamiskártyásokkal, amely már jó előre le van játszva, s amelynek végén utolsó fegyverétől is megfosztják, a reménytől, hogy egyszer még hazatalál."
 
Az egész mű fenn van a Digitális Irodalmi Akadémián:
https://konyvtar.dia.hu/xhtml/krasznahorkai_laszlo/Krasznahorkai_Laszlo-Satantango.xhtml
Krasznahorkai nemzetközi elismertségéhez nagyban hozzájárult barátjának, Tarr Béla filmrendezőnek a munkássága, aki a Sátántangóból egy több mint hét órás filmet készített, amit egyben szokás végignézni. A film fenn volt a youtube-on is, de néhány napja a jogainak a tulajdonosa, a francia Luxbox Films töröltette. Úgyhogy kénytelenek vagyunk beérni vagy 20 rövidebb részlettel.

A Sátántangó DVD kiadásán szereplő kép.
Kép forrása: Magyar Hírlap


3.Miért lettem szomorú a Barokk freskófestészet Magyarországon II. kötetének olvasása után?



A Pázmány Egyetemen szerveződő művészettörténeti kutatócsoport Jernyei Kiss János vezetésével már több mint másfél évtizede kutatja hazánk barokk falképeit. Most végre kölcsönözve hozzájutottam egy példányhoz a sorozat 2. kötetéből, amelyik a Dél-Dunántúl (Zala, Somogy, Baranya, Tolna) emlékanyagát tárgyalja. A kötet külleme is impozáns: kb. 4 kg, 600 oldal, tele nagyalakú, csodás felvételekkel. Szigorú tudományosság, precíz elemzések, imponáló tudásanyag, gazdag történelmi háttér. Néhány éve egy pécsi könyvesbolt kínálatában már láttam egy lefóliázott példányt, azóta vágytam rá, hogy kézbe vehessem és belelapozhassak egy kötetbe. Most a kötet végigtanulmányozása után a kezdeti lelkesedés után nem múló szomorúság vett erőt rajtam. Ennek a több forrásból táplálkozó szomorúságnak fogom a vélt okait leírni:

1. Tolna szegényessége  emlékanyagban

A magyar barokk freskófestészet (is) iszonyatos területi aszimmetriát mutat. Ezt jól mutatja az összesen 4 kötetes sorozat területi tagolása is. (A kötetek nagyjából azonos terjedelműek) I. kötet: Fejér, Veszprém, Komárom, II.kötet: Zala, Somogy, Tolna, Baranya. III. kötet: Vas, Győr-Sopron, IV: kötet: Az ország többi része a fővárossal. Magyarul Vas és Győr-Sopronban önmagában több emlék van, mint a Dunántúlon kívüli egész Magyarországon a fővárost is beleértve. A II. köteten belül is nagy az aránytalanság: Míg Zala 30 templommal, Somogy is 12-vel rendelkezik, addig Tolna és Baranya 4 illetve 3 emlékkel szerénykedik ezen a listán. Nem kell hozzá nagy ész, hogy rájöjjünk, hogy lényegében a Bécstől mért távolság reciproknégyzetével arányos ez az emléksűrűség.


2. Gyenge helyi közösségek a múltban (is).

A szatmári béke után Tolna megye 6-8 ezres lakossággal indult neki a hatalmas történelmi lemaradásának. A II. József idején itt élő 140 ezer ember már mutatja, hogy a népesedési tempó döbbenetes volt,  az át- és betelepítéseknek köszönhetően. De a helyi közösségek nem lettek elég erősek. Európa nyugati felén ekkora már a katolikus és protestáns közösségek régóta saját kezükbe vették sorsunk irányításának nagy részét, például a templomépítést is. Nálunk a katolikus templomok sorsa főként a gazdag kegyúrtól függött, ő döntötte el, hová mit épít, mikor festeti azt ki. A helyi közösségek gyengesége ilyen nagyszabású programokat nem tudott finanszírozni. (Ez alól a protestáns közösségek és templomaik a kivételek, de ezek más, jóval szerényebb kategóriát képviseltek.) A helyi közösségek gyengesége pedig a velünk élő múlt, amelynek meghaladására a kiegyezést követően tettünk ugyan biztató lépéseket, (a Osztrák-Magyar Monarchia alatt megerősödő helyi közösségek erejére szép példa a monumentális bátaszéki templom) de a ez a fejlődés is megrekedt.

3. A Dél-Dunántúl újkori leszakadásának kezdete

A barokk festészet helyi, szerény és kevéske emlékének nézegetése elgondolkodtatott, hogy miként is lett a jóléti mutatókban a Dél-Dunántúl - ami a középkorban még az "ország aranya" volt-, az EU egyik legfejletlenebb régiója.(A 242 európai régióból csak  bolgárokat, görögöket, két magyart és egy románt sikerül megelőzni napjainkra. A rangsort lásd itt.) Ez egyben nagyon kedvezőtlen népességfogyási és elvándorlási adatokkal is párosul.)  Pedig ez nem volt mindig így! A középkor végén Tolna még népsűrűségben és gazdagságban az a Magyar Szentkorona Országainak a legelején volt, közvetlenül a Buda környéki centrum után. 
https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4698/1/648023.pdf#page=348.08
Magyarország népsűrűsége a 15. sz. legvégén. A középkori adatok alapján a népsűrűség szorosan összefügg egy terület gazdagságával. A középkor végén Tolna-Baranya az egész Kárpát-medence leggazdagabb területei közé tartozott. a térképen fekete pöttyel jelöltem a jelentősebb centrumokat. 




térkép. https://tti.abtk.hu/terkepek/terkepek/1790-nepessegszam-nepsuruseg
Magyarország népsűrűsége és a vármegyék népessége 1790 körül. Az ország legfejlettebb területeinek a súlypontja az északnyugati-nyugati területre helyeződött át.  

Mint a fenti térképekről is látható, ez a 18. században már nem folytatódott ez a vezető szerep, de legalább az átlagot elérte (sőt kis mértékben meg is haladta) vármegyénk. Az oszmán hódoltság másfél évszázada teljesen átrendezte az ország gazdasági és etnikai súlypontjait. A Dél-Dunántúl, és benne Tolna-Baranya Péccsel  egyetemben már nem nyerte vissza soha középkori rangját, és a Trianon utáni  perifériára kerülés, majd  a mecseki szén- és uránbányák szükségszerű bezárását követően (ami Pécsnek, a régiós centrumnak a népességsorvadását is felgyorsította) megszűnt a pénz idepumpálása, és régiónk a leszakadó vidékek közé került, lemaradása a hazai centrumhoz képest folyamatos.  

4. A kulturális centrum hiánya

Ha megnézzük azt, hogy kik azok a barokk mesterek, akik a Dél-Dunántúlon alkottak, akkor alig egy-két alkotói műhelyt találunk, azok is mind távol. Sopronban telepedett le az a Stephan Dorfmeister, aki a legtöbb alkotást jegyzi. Rengeteg magyaros témát is megfestett, élete vége felé már néha Istvánnak is írta nevét. Tisztes színvonalon alkotott, nagyságát akkor érezzük igazán, ha összehasonlítjuk műveit az ő műhelyét átvevő fiáéval. Ő jegyzi a dunántúli freskóknak kb. a 60%-át. Veszprémben telepedett le Franz Xaver Bucher, aki az elkészített művek számában és tehetségben is a sorban a második volt. Aztán nagy űr következik. Az osztrák barokk legnagyobb mestere Franz Anton Maulbertsch a mi vidékünkön nem alkotott. A veszprémi püspök sümegi templomának a kifestése után a mester távozását követően még egy darabig együtt maradt műhelyének néhány tagja, akik közül Johannes Pöckel neve emelkedik ki. Néhány templom (köztük Simontornya) kifestése után a műhely szétszéledt. Voltak festők, akik úgy alkottak Magyarországon, hogy bécsi lakhelyüket fel sem adták. ( Pl. Johann Ignaz Cimbal aki Zalában dolgozott három helyen.) Ezzel nagyjából kész a lista.  Pécsen nem alakult ki olyan barokk műhely, ami egyenrangú lett volna a veszprémivel vagy a győrivel és sopronival. A kisstilű belterjesség akkor válik nyilvánvalóvá, ha a dél-dunántúli barokkot összehasonlítjuk győrivel, vagy a sopronival, ne adj' isten, a cseh emlékekkel, hogy az osztrák tartományokat ne is említsük. Míg Csehországban a barokk természetes "művészeti anyanyelv" lett, addig ennek a stílusnak a hódoltság utáni Dél-Dunántúlon  egy szegényes, idegen akcentusa alakult ki. Ettől persze még ugyanúgy szerethető, sőt a kissé naiv, vidékies báj egyéni hangot is ad neki. 
A centrumok hiánya már a középkori virágzás alatt is érezhető volt, mivel a Dél-Dunántúlnak csak  egyetlen centruma volt, Pécs. A középkorban a vidék fejlettségének  a sok mezőváros volt a motorja, de az ezek sorából a Jagelló-kor végén már kiemelkedő Tolna is legfeljebb népességszám és kereskedelmi szempontból volt jelentős, semmikép sem kulturálisan. A 18.században  újratelepülő vidéken megint csak Pécs lesz kiemelkedő, de a középkori jelentőségét már soha nem nyeri vissza. (A középkori Magyarországon a 6-7. legnagyobb város volt népességszámát tekintve, a 18.sz.-ban és ma ugyanezen a területen csak a 14-15. legnépesebb város.) Pécs háttérbe szorulása pl. Szegedhez, de különösen Debrecenhez képest ma is szembetűnő, és régiónk egésze szempontjából roppant sajnálatos.  

5. Érzéketlenség a múlt emlékei iránt

Ami kevés emlékünk maradt, annak az elherdálása folyamatos. A hódoltság utáni népességcsere megszüntette a történelmi folytonosság tudatát. Az új betelepülők csak akkor tettek kísérletet arra, hogy a középkori templomot felújítsák, ha ez számukra kifizetődőbb volt, mint mint új templom építése. Nem is találunk sok ilyen példát.  A későbbi korokban is megmaradt ez a múlt emlékei iránti érzéketlenség. A  freskók sajnos száz, legkésőbb százötven évenként felújításra szorulnak. Ez a felújítási korszak a19. század végén, a romantika és a historizmus idején jött el először. Ekkor  előszeretettel festették át "a már nem divatos" barokk alkotásokat,  olyan amatőr "szobafestők" akik semmiféle művészi tudással nem rendelkeztek. Nem kell messzire menni, így járt, Szekszárdon a Remete- és  Kórház (Szt. János és Pál)-kápolna, részint a simontornyai ferences templom is. A Rákosi-korszakban az államosított kolostorokban pusztították el a freskókat (Dunaföldvár) majd a TSZ irodákká, iskolákká, gyermekotthonokká átalakított kastélyokban, kúriákban, amik ma már romosan pusztulnak. (Pl.Felsőhídvég, Kölesd mellett.)   Sajnos ez a trend napjainkban is folytatódott. A pincehelyi templom Bucher-freskói pedig néhány évtizede "restaurálás" címszó alatt lettek "szétbarmolva", amiről a kötet is beszámol. 

 6. A "bezzeg a Lajtától nyugatra" szindróma
A kötet szembesített azzal, hogy tulajdonképpen milyen jó festő volt Dorfmeister. El is határoztam, hogy mivel úgyis Kaposváron lesz dolgom, ezért hazafelé beugrom a ma Kaposvárhoz tartozó Toponárra, ahol a Festetics-család jóvoltából a mester kifestette a templomot. Mondanom sem kell, hogy teljes kudarc ért, a templom zárva, információt a bejutásról sehol és senkitől nem  kapok. Nem számítottam másra. Régóta járom az országot, mindig is így volt ez, de míg az 1980-as években még szinte minden faluban volt pap, vagy legalább egy harangozó, addig mára 8-10 falura jut egy pap (jó esetben), a harangokat is automata mozgatja. A falusi emberek is megváltoztak, míg régen egymást túllicitálva segítettek egy fiatal egyetemistának, hogy bejuthasson egy templomba, addig ma már az ősz szakállú tanárt gyanakvással,  és főleg értetlen közönnyel szemlélik.  Hiába is indulna neki az ember Zalakomár, Tarány , Kisbárapáti, Nova stb. templomához, csak zárt ajtókat találna.  "Bezzeg a Lajtától nyugatra" gondoltam magamban a kis Lavant faluban Kelet-Tirolban a nyár végén,  amikor egy isten háta mögötti (már amennyiben ez ott értelmezhető)  hegyorom kis kápolnájában álltam három gótikus szárnyasoltár közt, senkitől sem zavartatva az alkonyi órákig nyitva tartó templomban. Mondják "ez a Nyugat már nem az a Nyugat", de azért még vannak maradékai bőven.

7. Honnan is tanulhatná meg a magyar gyerek, hogy értékelje az effajta kultúrát is, és legyen valamiféle művészettörténeti érzékenysége?

Pedagógusként fel kell tennem ezt a kérdést is. Nyilván a szüleitől. De már a szüleit sem érdekli. Akkor az iskolából, tanáraitól. Úgyhogy itt ezt a szálat most elvarratlanul sorsára hagyjuk. 

A szekszárdi Kórház (Szt. János és Pál)- kápolna. 



8. Mi a teendő? 
Nem szokatlan, hogy szűkebb lakóhelyünket, Tolna vármegyét leértékelik. A kötetben mindössze négy település emléke szerepel : a grábóci szerb templom (ennek bemutatása teszi ki a tolnai terjedelem 3/4 részét), és a már említett simontornyai és pincehelyi templom mellett a hőgyészi kastélykápolna és a plébániatemplom. Hiányoltam a következőket,(bár valóban ezek a freskók csak töredékesen maradtak fenn, de más megyékkel nem olyan szigorúak a szerzők): 1. Remete-kápolna, Szekszárd 2. Kórház-kápolna, Szekszárd 3.Dunaföldvár, volt ferences kolostor  könyvtárterme 4. Ozorai várkastély barokk szárnya 5. Felsőhídvég, Hiemer-Bárány kúria. És ezek csak olyanok, amikről én is tudok. Meg kéne írni valakinek ezeknek a kiegészítéseket. Úgyhogy itt ezt a szálat most elvarratlanul sorsára hagyjuk. 


dátum:

2025. szeptember 21., vasárnap

TÉR hírek 23: Két jeles esemény

1. Kutatók éjszakája


2. Varga Szabolcs történész a Wosinsky Mór Múzeumban


A Mohács-500 eseményeit az itteni blogomban is rendszeresen nyomon követtem. Nagyon örvendetes, hogy a témakör legjelesebb kutatóit most itt Szekszárdon is köszönthetjük. 

 

dátum:

2025. szeptember 18., csütörtök

TÉR-hírek 22. : 1.Európa felzárkózik a szuperszámítógépek terén 2.A melegedő óceánok problémája 3. Egyre kevesebb a külföldi doktorandusz az USA-ban.

1. Európa felzárkózik a szuperszámítógépek terén

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC) logója


Szeptember 5-én  Friedrich Merz német kancellár a németországi  Jülichi Kutatóközpontban új szuperszámítógépet avatott fel, amit JUPTER névre kereszteltek. Ez hivatalosan az első olyan európai gép, amely elérte az exaszintű küszöbértéket,   azaz másodpercenként több mint 1018 műveletet hajtott végre. (Ez kb. olyan, mintha egymillió modern okostelefon számítási képességeit összesítenék). Ezzel a mérföldkővel Európa belép a nagy teljesítményű számítástechnika globális bajnokságába, hiszen jelenleg ez a világ 4. legnagyobb számítógépe. A jobbára amerikai gépek uralta mezőnyben azonban - és ez az EU-ra igencsak jellemző- ez a "legzöldebb." Ez használ fel legkevesebb energiát, amit felhasznál az is  zöldenergia, a hűtési hőt sem engedik csak úgy a szabadba, hanem az egész tudományos központ fűtésére használják.  Az esemény abból a szempontból is mérföldkő, hogy a 2016-ban indított nagy európai szuperszámítógépes program  első fázisának  a végét is jelenti. (2021-2025) A program keretében 9 szuperszámítógépet telepítettek különböző EU-s országokba (Portugália, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Luxemburg, Spanyolország, Olaszország, Finnország és végül most Németország). A szuperszámítógépek terén a TOP -10-es lista tehát most így fest: USA: 4 gép EU: 4 gép, egy-egy gépe van Svájcnak és  Japánnak. (Valójában nem is olyan könnyű összehasonlítani a szuperszámítógépek teljesítényét, különböző paraméterek szerint más-más sorrend is kijöhet, de ilyenekkel most nem foglalkozunk.) Nagy kérdés, hol tart Kína, de ott titkosították ezeket a fejlesztéseket, ami önmagában nyugtalanító fejlemény.  Valószínűsíthető, hogy legalább két exaszintű géppel rendelkeznek. 
 Az EuroHPC folytatódik tovább. A második körben a németnél is nagyobb gép épül Franciaországban.  2022-ben döntés született arról, hogy mi is a második körben kapunk szuperszámítógépet. Már a neve is megvolt, LEVENTE. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFU) szervezte volna a hazai fejlesztést. Ennek a projektnek az elakadására nem találtam forrásokat, az viszont tény, hogy a KIFU 2024. decemberében megszűnt. A KIFU bonyolította a Komondor fejlesztését is, ami jelenleg a legnagyobb hazai szuperszámítógép, és a Debreceni Egyetemen dolgozik. (Hűtési hőjével az uszodát fűtik.) 2023-as átadásakor a világ 199. legnagyobb gépe volt, jelenleg is benne van  a TOP-500-ban.  A Levente a Komondornál is nagyobb lett volna. Ugyanakkor különböző hazai tudományos és kormányzati szervek a Jülichi Kutatóközponttal közös pályázattal készülnek haza szuperszámítógép fejlesztésére, és a hazai tudományos életnek is biztosított a hozzáférése (bizonyos keretek közt) a Jupiterhez.  
Végül nézzük meg, hogy áll a világ 500 legnagyobb ismert számítógépének nemzetek szerinti eloszlása:

(Tíz országnak, köztük hazánknak, valamint Izraelnek, Dániának, Izlandnak, Marokkónak, Luxemburgnak, Belgiumnak, Portugáliának, Argentínának és Vietnámnak is egy-egy ilyen Top-500-as gépe van. A lista, mint említettük nem feltétlenül megbízható, Kína a legnagyobb gépeinek a számát titkosítja.) 

A listából  jól látható, hogy ha az európai országok (Oroszországot nem ide sorolva) "nemzeti gépeinek" a számát összeadjuk az EU gépeinek a számával, akkor már 298-at kapunk,  amivel Európa abszolút világelső (kínai kérdőjellel) . Az egykori Visegrádi Együttműködés országai közül a lengyelek állnak a legjobban 7 géppel (36,5 milliós lakossággal) a cseheknek 3 gépük van (10,8 millió lakosra),  a szlovákoknak nincs még szuperszámítógépük. A szomszédok közül nagyon jól állnak a szlovének két géppel (2,2 millió lakos). Horvátoknak, románoknak, szerbeknek viszont még nincs ilyenjük. Nyilván a szuperszámítógépeknek a mesterséges intelligencia terén is kulcsszerepük van és még inkább lesz. 


2. A melegedő óceánok problémája


Készítette: NOAA MESA Project  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14645693


Az óceánokban élő általában mikroszkopikus fitoplanktonok termelik a Föld oxigénjének körülbelül egyötödét, miközben fény hatására szenet kötnek még, és más élőlényeknek is tápanyagul szolgálnak. Szerepük kulcsfontosságú. A melegedő óceánok problémája eddig sem volt ismeretlen, most ezek új adatokkal egészültek ki.  Paul Berube (MIT) mikrobiológus  csapata egy évtizeden át tartó kutatásaik során „több Prochlorococcus (ez egy nagyon elterjedt fitoplanktonok közé tartozó baktérium fajta) mintát vettek, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben”. Az összesített eredmények nagyon aggasztók. Ha a tengervíz hőmérséklete átlépi a 28℃-ot, akkor ezeknek a baktériumoknak a szaporodási képessége meredeken lecsökken. A nyílt óceán trópusi részein napjainkban is a 26–28°C jellemző. A jelenség tehát már most is fel-fel üti a fejét, a jövőben viszont jóval kiterjedtebb lehet. A Földet mi kék bolygóként emlegetjük. Ha ez így folytatódik, akkor Prochlorococcus és egyéb cianobaktériumok (ezek adják az óceánok kék színét) pusztulása miatt nem csak kevesebb oxigén és több szén lesz a légkörben, hanem még a Föld kék színe is zöldesre vált, a  jóslatok szerint akár mintegy fél évszázadon belül.  

 3. Egyre kevesebb a külföldi doktorandusz az USA-ban

Az Egyesült Államok  a II. világháború óta nagyot profitált az agyelszívásból, azaz a legtehetségesebb tudósok elcsábításából. Ennek az egyik legjobb eszköze volt, hogy sok fiatalnak tették lehetővé, hogy az USA-ban szerezzék meg a PhD címet, és ezt követően sokan az USA-ban is maradtak.  Az utóbbi időkben azonban mintegy 30%-kal csökkent ezen diákok száma, ami drámainak tekinthető. Ennek két fő oka van a Nature szerkesztői szerint. Egyrészt a szövetségi költségvetésből a tudománynak és egyetemeknek szánt költségvetést nyirbálták meg, másrészt idegenrendészeti okokból nehezítették meg a hosszabb tartózkodást az USA-ban. Ezt a lehetőséget érzékelve viszont számos ország vezetett be olyan intézkedéseket, amelynek célja pontosan külföldre vágyó diákok csábítgatása. A Nature magazin ebből a szempontból rangsorolta az egyes országokat, és a következő sorrendet állapította meg:  Kanada, Franciaország, Németország, Spanyolország, Dél-Korea, Kína és Hongkong lettek  azok  az országok, amelyek nagyon kedvező lehetőségeket kínálnak külföldi doktoranduszoknak.

dátum:

2025. szeptember 9., kedd

TÉR-Hírek 21. : 1.Holdfogyatkozás - 2. Szapudi István az MTA-200-on - 3. Nyári eredmények a mohácsi csatatérkutatásban

 1. Holdfogyatkozás  

Szeptember  7-én este dr. Ságodi Ibolya  kolléganőm felhívására sokan látogattak ki Bartinára a teljes Holdfogyatkozást nézni. Ez kisebb forgalmi torlódást is okozott Kilátó utca környékén. A hírek szerint a  szálkai dobon lévő Mausz-kápolnánál is sokan voltak kíváncsiak az eseményre. A Holdat  sajnos felhők takarták, és már én is feladtam az egészet, amikor a jelenség vége felé vékonyodtak annyit a felhők, hogy érdemes volt egy-két felvételt készíteni. 

Ez a felvétel 21:19-kor készült. A Föld árnyéka még kb. 60%-ban takarja a Holdat. Az árnyék mélyvörös színe is látható.   Nem túl szép felvétel, de legalább saját. 

21:52-kor már csak egy picit harap bele az árnyék a Holdba. A hold körül szép, fényes gyűrű, ún. haló látható. 

2028. december 31 -én, szilveszter éjjelén lesz olyan teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországról is megfigyelhető lesz, jó idő esetén. 


2.  Szapudi István az  MTA-200-on

Kép : https://www.bjc.hu/programok/eloado/szapudi-quartet/
A Szapudi Quartet plakátja a Budapest Jazz Club oldaláról. Balról a második  Szapudi István professzor gitáros, "polgári életében" az University of Hawaii asztrofizikusa. 


Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő, de keserédes hangulatban lévő Magyar Tudományos Akadémia a szeptembert a fizikusoknak szenteli.  Az eseménysorozat nyitó előadását a budapesti DarkMap konferenciára hazalátogató Szapudi István (University of Hawaii) tartotta Az univerzum fejlődéstörténete címmel. Szapudi professzor a kozmológusok körében azzal vívott ki hírnevet,  hogy a különböző módszerekkel meghatározott és jelentősen különböző Hubble-állandók közt egy forgó univerzum hipotézissel sikerült az ellentmondásokat feloldania. A nagyközönség onnan ismerhette meg a nevét, hogy a katasztrofális (120 ezer éve a legforróbb) 2023-as évben egy grafénfóliás napernyő tervét eszelte ki, amivel a globális felmelegedés megállíttató lenne. Ez az ötlete annak idején bejárta a világsajtót.  Szapudi professzor nem csak asztrofizikusként ismert, hanem kiváló jazzgitárosként is jeleskedik.  Amikor  hazalátogat, szívesen zenél együtt társaival a Szapudi-kvartettben. 
Linkajánló: 
Az eleje középiskolás szinten is nagyon élvezetes és érthető, aztán a vége felé "szakmásodik", de nehéz matematikát nem használ.
Beszélgetés a jazzről és az univerzumról: https://www.youtube.com/watch?v=NnNyJEGyqY8&t=921s

Szapudi esetére, miszerint egy fizikus nem csak a  szakmájában tud nagyot alkotni, jó példa maga báró Eötvös Loránd is, aki kiváló hegymászó is volt, és akinek tiszteletére az olasz Dolomitokban látható bal oldali csúcs is el lett nevezve. Eötvös hegymászói tevékenységéről lásd a másik blogom. 

3. Nyári eredmények a mohácsi csatatérkutatásban

Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Battle_of_Moh%C3%A1cs_1526.png
A mohácsi csata első ismert ábrázolása az 1555-ből,  a Hans Jakob Fugger számára készült a Habsburgok történetét tárgyaló kéziratos, gazdagon illusztrált kötetből.  A Fuggerek krónikása lelkiismeretes munkát végzett, az ábrázolás  az egyes fegyvernemek tekintetében hiteles. Ez a Bajor Állami Könyvtárban tárolt kötet a magyar történelem számára felbecsülhetetlen értékű, többek közt a Szentkorona legkorábbi ábrázolását is innen ismerjük (még egyenesen álló kereszttel.)  A fenti linken a kódex véglapozgatása még a laikusoknak is nagy élmény, és számos magyar vonatkozásra lelhetünk még rá.

Augusztus legvégén Székesfehérváron gyűltek össze a történészek, régészek, hogy megvitassák mint tudhatunk 499 év után. 2009 óta zajlanak az események a mohácsi csata 500. évfordulója körül. A történészek már elvégezték a munka nagy részét, amelynek keretében nagyszámú török, magyar és európai forrás felkutatása, a régi forrásoknak pedig  értő újraolvasása révén egyre pontosabb képünk van a csata körülményeiről, lefolyásáról és következményeiről, miközben rehabilitálódik a Jagelló-kor, a Habsburg uralkodóház és az európai összefogás, valamint a magyar arisztokrácia is.  Ma a mohácsi vereség egyetlen okának az oszmán erőfölényt tartják, és ezt a csatát Mátyás király is elvesztette volna Fekete seregével egyetemben. Tehát a régi tankönyvek  Mátyás király utáni összeomlásról szóló fejezetei felejthetővé válnak.  Jelenleg a csatában részt vevők minél teljesebb névsorának összeállítása zajlik.  Az antropológusok a csata után kivégzett keresztény hadifoglyok (1960 körül már ismert) két nagy tömegsírjának feltárásával végeztek, jelenleg az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok zajlanak. A jövőre esedékes ünnepség egyik fénypontja lehet ezeknek a  keresztény harcosnak 500 év utáni  kegyeletteljes újratemetése azután, hogy a törökök a bestiális kegyetlenségű kivégzésük után két tömegsírba dobálták őket. 
Előrelépés történt a csata epicentrumának gondolt terület beazonosításában is.  Továbbra is vannak azonban kérdőjelek. Brodarics István kancellár, mint hiteles szemtanú leírásából tudjuk, hogy egy  Földvár nevű,  templomos falut kell keresni a csata központjának közelében. A fémkeresős bejárás révén azonosított  epicentrum közelében valóban megtalálták egy templom maradványait is, de ez a hely távol esik attól a ponttól, ahová a történészek középkori határperek és bejárások elemzése révén Földvárt gondolják. Tudjuk, hogy a csata során tízezres nagyságrendben hunytak el keresztény és török katonák, akiket a csatatéren temettek el viharos gyorsasággal, a járványveszélytől is tartva. Néhány ilyen tömegsír megtalálása perdöntő lenne, de ilyen még nem került elő. Könnyen lehet tehát, hogy az 500. évforduló is nyitott kérdések tömkelegével fog zárulni.  
Részleteket az M5 stúdióbeszélgetéséből tudhatunk meg: 
https://www.youtube.com/watch?v=sxxN3Pk2Kx8&t=1s
Lassan felkerülnek a Kodolányi János Egyetem által szervezett fehérvári konferencia előadásai is az internetre, ezek itt tekinthetők meg:
https://www.youtube.com/@kje-webinariumokeloadasok3636
Végezetül érdemes B. Szabó János összefoglalóját is meghallgatni, amit augusztus végén a Rubicon Intézetben tartott.:
https://www.youtube.com/watch?v=w-Z_Fnld_B0&t=16s


dátum:

2025. június 13., péntek

TÉR hírek 20.: Mennyiért fogunk tankolni? - Az MI (AI) és a fehérgalléros munkanélküliség - Öröm és üröm az Akadémián

Kép:  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4420307
A Siemens elektromos autója 1885-ből. Lényegében ez a trolibusz előfutára volt, és szellemes és maradandó - ám korlátozott-  ötletet adott a villanyos autóhajtásra. 
Sokak számára a jövő energetikai problémái olyan egyszerű kérdésekké redukálhatók, hogy mennyiért fogok tankolni, mennyibe kerül a villany és a gáz? A World Energy Outlook erre is ad támpontot, de azért jóval tágabb horizontot is nyit. 
 

1. Mennyiért fogunk tankolni?( Szemezgetés a Nemzetközi Energiaügynökség  éves jelentéséből )

Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség, ennek hazánk is tagja 1997 óta) minden évben közzétett kiemelt kiadványa, a Világenergia Kilátásai (World Energy Outlook ) a leghitelesebb globális energiaelemzési és - előrejelzési forrás. Az idei kilátások három átfogó és egymással összefüggő témát ölelnek fel:
1. Energiabiztonság az olaj- és gázellátásban
A közel-keleti konfliktus miatt nagy a valószínűsége annak, hogy rövid távon zavarok léphetnek fel az olaj- és gázellátásban. A mai globális olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) készletek mintegy 20%-a a Hormuzi-szoroson keresztül áramlik, amely a régió szűk keresztmetszete. Miközben azonban a geopolitikai kockázatok továbbra is magasak, a globális tendenciák alapján a földgáz és olaj árának enyhülése várható hosszabb távon.  A lassuló olajkereslet-növekedés miatt a szabad nyersolaj-termelési kapacitás 2030-ra napi 8 millió hordóra emelkedik. Az új LNG-projektek hulláma pedig várhatóan csaknem 50%-kal növeli majd a rendelkezésre álló exportkapacitást 2030-ra.
2. A  tiszta energiára való átállás
Ez  az elmúlt években  felgyorsult, de sokkal gyorsabban kell haladniuk az éghajlati célok elérése érdekében. Minden forgatókönyvben a globális energiaigény növekedésének lassulása várható a hatékonyságnövekedés, az elektromosítás és a megújuló energiaforrások gyors elterjedése miatt.  2030-ra a világon eladott autók döntő többsége elektromos lesz, bár a töltőinfrastruktúra kiépítésének lassúsága vagy politikai irányváltások lassabb növekedéshez vezethetnek. A tiszta energia kapacitások növekedése gyakorlatilag kielégíti az energiaigény teljes növekedését 2023 és 2035 között. Mindhárom fosszilis tüzelőanyag (olaj, gáz, szén) iránti kereslet összességében  várhatan még 2030 előtt csúcspontjához ér, bár a trendek a gazdasági és energetikai fejlődés különböző szakaszaiban lévő országok között nagymértékben eltérnek.
A villamosenergia-kereslet sokkal gyorsabban növekszik, mint az általános energiaigény, köszönhetően főként az adatközpontok növekvő energiaigényének (mesterséges intelligencia), a globális felmelegedés miatti  hűtési igénynek és az elektromos autók elterjedésének. 
Van lehetőség még gyorsabb villamosenergia termelés növekedésre is: a mai napelem-gyártási kapacitás évi 1100 GW körül mozog, ami potenciálisan csaknem háromszorosára növelheti a 2023-ban meglévő  kapacitást. Ugyanakkor óriásiak a területi aránytalanságok: A tiszta energiába történő beruházások aránya a feltörekvő piacokon és fejlődő gazdaságokban továbbra is a teljes energetikai beruházási  összeg 15%-án ragadt, annak ellenére, hogy ezek a gazdaságok a világ népességének kétharmadát és a globális GDP egyharmadát teszik ki.
3. A  bizonytalanság soha nem volt még ekkora. Ez minden  előretekintő elemzésben jelen van, de idén különösen látható. Fő ok a politikai kiszámíthatatlanság. 

2. A mesterséges intelligencia fejlődésének gyorsasága még a fejlesztőit is meglepi, ugrásszerűen nőhet a fehérgalléros munkanélküliség is

Kép: ICPCNews , Wikipedia
 Jakub Pachocki 2012-ben, abban az évben, amikor a Nemzetközi Egyetemi Programozóverseny Világdöntőjében a lengyel csapat tagjaként aranyérmet, egyéni összesített versenyben ezüstérmet kapott, valamint megnyerte a Google programozói versenyét is. 

 Egy 33 éves lengyel fiatalember, Jakub Pachocki lett 2024-ben az Open AI tudományos igazgatója, ő vezeti a diákság körében is népszerű Chat GPT fejlesztését.  Véleménye szerint a mesterséges általános intelligencia (AGI) – az emberi szintű kognitív képesség – felé való haladás a vártnál is gyorsabb. 2013-ban, amikor az USA-ban megkezdte a doktori képzést, úgy gondolta, hogy a Go nevű játékban a számítógép még évtizedekig nem veri meg az embert. 2016-ban azonban ez megtörtént. és ez számára akkora sokkot  jelentett, hogy csatlakozott az Open AI csapatához is. MI fejlesztőként szinte naponta rácsodálkozik arra, hogy "gyermekük" milyen elképesztő ütemben fejlődik. Úgy gondolja, hogy végső soron a MI-modellek nemsokára eredeti tudományos eredményeket is fognak produkálni. Azt viszont már az idei évre várja, hogy az MI értékes szoftvereket fog előállítani, szinte automatikusan.
Egy másik vezető  AI-fejlesztő cég ( Anthropic)  vezérigazgatója, Dario Amodei (volt Open AI-os) nagy hatású riportot adott egy amerikai magazinnak (Axios), amit felkapott a világháló, itthon a 444-en landolt először. Dario Amodei csaknem egy évtizeddel idősebb Pachockinál, így némi életbölcsességgel más távlatokban is látja az MI hatását. Szerinte a mesterséges intelligencia az Egyesült Államokban a következő öt éven belül a kezdő fehérgalléros állások felét felszámolhatja, így a munkanélküliségi ráta a mostani 4 százalék körüliről 10-20 százalékra ugorhat. „A rák gyógyítható, a gazdaság évi 10 százalékkal nő, a költségvetés egyensúlyba kerül – és az emberek 20 százalékának nincs munkája” - összegzi a Amodei optimista-pesszimista jóslatát a közeljövőre. 
Az iskolai tapasztalataim szerint azonban a ChatGPT ingyenes változata (diákjaink ezt használják) még mindig csak 3-4-esre tudja a fizikát, és nem kellő elmélyültségű alkalmazása még mindig csak középszerű ppt-k és kiselőadások hátteréül szolgálhat. 
Ehhez a témához kapcsolódik, hogy a mesterséges intelligencia az emberi agy és a számítógépek összekapcsolásának terén is megdöbbentő eredményeket ér el.   Christian Herff  csapata a Maastrichti Egyetemen (Hollandia) megoldotta, hogy egy agy-számítógép interfész (BCI) segítségével  egy súlyos beszédfogyatékossággal élő férfi kifejezően beszéljen, akár énekeljen is. A készülék mesterséges intelligenciát használ a férfi elektromos agyi aktivitásának dekódolására,  és egy  ilyen aktivitást követően 10 milliszekundumon belül hangosan kimondja az illető kigondolt szavait egy szintetikus hangon. A hang követi  a hangszínváltozásokat, amikor kérdéseket tesz fel, hangsúlyozza a nyomatékos szavakat, és lehetővé teszi az illető számára, hogy három hangmagasságban dúdoljon egy hangsort. 

https://www.axios.com/2025/05/28/ai-jobs-white-collar-unemployment-anthropic

https://www.nature.com/articles/d41586-025-01485-2?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=fa2340136b-nature-briefing-daily-20250513&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-fa2340136b-51760676

https://www.nature.com/articles/s41586-025-09127-3.epdf?sharing_token=KkSkzTukPvKjkRzUrUvsh9RgN0jAjWel9jnR3ZoTv0P7mY20kZ5JN2rj9vUPsrlu71gnlC28Fh3zbXAs5CZgu9z7qyyVHmqYLNNbUjmvo-2qBBHG1NP4h_ALOgq13cMUXkSFhOmGpOUSc4r3HQ8b7mS9S7LaUGV3Jiaj_i-VRcY%3D



3. MTA-200, öröm és üröm

Nemrégiben ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumát. Az ünneplésbe azonban sok üröm is vegyült, mert a politikusok és az MTA harca felerősödött.  Ez arra inspirálta az Akadémia elnökét és köztestületi és stratégiai igazgatóját, hogy jól átgondolt írásban védje meg az Akadémia becsületét. A lenti hivatkozásban elérhető cikkből csak egyetlen egy részt emelnék ki: "2023-ban Csehországban az egy főre jutó KFI (tudományos kutatási és fejlesztési)- ráfordítás két és félszerese a hazainak, a lengyel másfélszerese, a Szlovákiában 30%-kal magasabb, Ausztriában hétszeres. (HU: 64,3 €/fő, CZ: 150,2 €/fő, PL: 103,9 €/fő, SK: 83,6 €/fő, AT: 449,8 €/fő. Forrás: Eurostat, GBARD, 2023.) Ennek ellenére még ma is egy ligában vagyunk V4-es versenytársainkkal, amiért a magyarországi kutatóhelyek és kutatóik minden elismerést megérdemelnek (2023-ban Magyarország 10, Csehország 11, Lengyelország 19 millió eurót nyert az ERC -Európai Kutatási Tanács pályázataiból. )"

https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademiarol-targyilagosan-114454



dátum:

2025. május 11., vasárnap

TÉR hírek 19.: 1. Aranycsináló fizikusok 2.Minél gazdagabb valaki, annál inkább föléli a Földet 3. Történész a Hunyadi-filmről

1. Aranycsináló fizikusok

Joseph Wright: Az alkimista ( A kép forrása: Wikipedia)
A képen festő az alkimistát ábrázolja, aki megpróbálja előállítani a nehezen megtalálható bölcsek kövét,  amely a közönséges fémet arannyá változtathatja, ehelyett azonban – legnagyobb meglepetésére – foszforra bukkan. A "bölcsek kövét" végül Rutherford találta meg 1919-ben a mesterséges magátalakítás formájában, amikor nitrogén magokat alfarészeskékkel sugárzott be, és eközben néhány nitrogén atommag oxigénné alakult át. Azt persze mondani sem kell, hogy ez a módszer milyen kiábrándító egy alkimista számára.
A kép forrása és további érdekességek a képről.


Ma már tehát tudjuk, hogy ólomból vagy higanyból aranyat csinálni úgy lehet, ha megfelelő magreakciót hozunk létre. Egy ilyen magreakció persze nem megy egyszerűen végbe.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjében  (LHC) két ólomion-nyaláb szalad egymással szembe, csaknem fénysebességgel. Frontális ütközésnél az anyag olyan új állapotai jönnek létre, mint pl. a kvark-gluon-plazma (QGP) Vannak viszont olyan nyalábrészek, amelyben  két ólomion-nyaláb nem frontálisan ütközik, hanem úgy, hogy csak  súrolják egymást. Ekkor az egyik ólomion körüli intenzív elektromágneses mező egy olyan "energialöketet" hozhat létre, amely egy közeledő másik ólommagot három proton kilökésére készteti –  így egy ólommag körülbelül 1 mikroszekundumig élő arany maggá alakulhat át. Bobby Acharya (King's College, London)  és csapata kiszámolta, hogy 2015 és 2018 között az LHC-ben történt ütközések során 86 milliárd aranyatom keletkezett. Első hallásra ez soknak tűnhet, valójában ez körülbelül a grammnak csak 29 billiomod része. A CERN kutatói tréfásan meg is jegyezték, hogy nem tervezik, hogy mellékállásként foglalkozzanak az aranygyártással. A felfedezésnek inkább az a jelentősége, hogy tovább árnyalja egy bonyolult ütközés elméletét. 

https://www.nature.com/articles/d41586-025-01484-3

2.Minél gazdagabb valaki, annál inkább  föléli a Földet

A világ leggazdagabb 10%-ának alsó jövedelmi küszöbértéke  évi (nettó) 42,980 € ( ez nagyjából havi 1,4 millió Ft-nak felel meg), Egy ilyen jövedelmi kategóriába eső emberek 6,5-szer nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, mint az átlagember. A leggazdagabb 0,1% – akik éves jövedelme meghaladja az 537 770 € (ez havi 18,2 milló Ft-nak felel meg) – 76-szor nagyobb mértékben járulnak hozzá. Az alábbi megállapításokat a The Guardian írta le Nature Climate Change egy kutatására hivatkozva. (A cikk csak előfizetéssel érhető el.)  Ennek  a ténynek messzeható  következményeivel nem foglalkozunk a továbbiakban.

 https://www.theguardian.com/environment/2025/may/07/two-thirds-of-global-heating-caused-by-richest-study-suggests?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=2b3330b363-nature-briefing-daily-20250509&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-2b3330b363-51760676


3. Történész a Hunyadi-filmről

Hunyadi-filmsorozat immár a Netflixen indult el világhódító útjára. Ausztriában vetett is némi hullámokat. Sokan értetlenkednek azon, hogy annak ellenére, hogy az ORF (legnagyobb állami média Ausztriában) anyagilag is támogatta a filmet, a sorozatban szereplő osztrák történelmi személyiségek ábrázolása is - finom szólva- egysíkú. A korszak legnagyobb hazai szakértője, Pálosfalvi Tamás újra megszólalt a filmről, korábbi véleményét (" Egy minden ízében fiktív történet, amelynek szereplői ismerős neveket viselnek, és ismerős helyeken járnak.") tovább árnyalta. Ezúttal a film történelmi hitelességéről, szellemiségéről minden eddiginél élesebb kritikát fogalmazott meg, aminek tömör lényegét a beidézett interjút készítő újságíró is hatásosan ki is kiemelte.

Az interjú itt olvasható: https://ot.hu/ot/a-hunyadi-cicik-nelkul-1952-ben-is-keszulhetett-volna-interju-palosfalvi-tamassal/



4. Arany Prága magyar szemmel 


Befejeztem Prága történeti-művészettörténeti bemutatását. A 4. utolsó részben az Óvárost jártam végig még tvaly nyáron készült felvételeimmel. A bejegyzés itt olvasható:

dátum:

2025. április 9., szerda

TÉR 18. 1. A tudomány különleges funkciói 2. Az elmúlt időszak néhány történész vitája

 1. A tudomány különleges funkciói

Kép: Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2597212
Max Planck (1858-1947),  a német fizika egyik fejedelme



A világ egésze elég nyomasztó hely lett az utóbbi időkben.  Mondhatjuk, hogy volt azért ennél rosszabb is. Például az 1930-as évek végén Németország ennél sokkal nyomasztóbb lehetett. A tömegek persze ünnepelték Hitler sikereit, Anschluss, Szudétavidék, meg egyebek, Chamberlain is boldogan lobogtatta az "örök béke szerződését"  a hestoni reptéren Münchenből jövet.  Mégis ekkortájt fiatal német fizikusok egy csoportja - akik tapasztalhatták, hogy egykori zsidó származású társaik, barátaik fokozatosan el-el tünedeztek mellőlük- , érezték, hogy talán még sincs ennyi ok az ünneplésre, és a fizika fejedelméhez, a nagy öreghez, Max Planckhoz fordultak, hogy mégis mi a teendő? Ekkor mondta Planck legendássá vált mondását,  miszerint foglalkozzanak  csak a tudománnyal, mert az a túlélés szigete. Neki sikerült is túlélnie, de  fiának, Erwinnek - aki részt vett a soványka német ellenállási mozgalomban - nem, hiába írt könyörgő levelet a Führernek, Himmlernek, Göringnek,  hogy legyenek szívesek fia akasztását börtönbüntetésre  mérsékelni.
Mindez némi áttétellel arról jutott eszembe, hogy annak ellenére, hogy minap ismét véget ért egy "gázai béke", de mégis van ereje palesztin és izraeli tudósoknak, hogy folytassák az együttműködést.

Kép:  Ministry of Information official photographer - This photograph D 2239 comes from the collections of the Imperial War Museums., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1053695
Neville Chamberlain a hestoni repülőtéren 1938. szeptember 30-án, Münchenből jövet. 

Tamir Sheafer, a Jeruzsálemi Héber Egyetem rektora például kinyilvánította, hogy az egyetem palesztin származású diákjai továbbra is teljes jogú tagjai az egyetemnek, ők semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem szenvedhetnek a továbbiakban sem. A Héber Egyetemen hallgatóink 20%-a arab–palesztin, köztük több ezer a kelet-jeruzsálemi diák.
Izrael, a palesztin területek és a szomszédos országok tudósai továbbra is megtartják hagyományos összejöveteleiket. Januárban például 60 palesztin, jordán és izraeli szakértő találkozott Athénban, hogy megvitassák a térség vízügyi és egyéb környezeti problémáinak megoldását. A konfliktusok súlya azonban nehezíti a régió tudományos közösségét: például Izraelben a tudósok és egyetemek formális és informális bojkottokkal küzdenek, míg a gázai kutatók az intézményeik nagymértékű lerombolásával néznek szembe. „Remélem, hogy a tűzszünetet követően, és amikor a dolgok lecsillapodnak, az együttműködések a Közel-Keleten ismét növekvő pályára állnak” – mondja Roee Ozeri izraeli kvantumfizikus. "Általában úgy gondolom, hogy a tudomány nagyszerű híd az emberek és a nemzetek között." A tudománynak tehát önmagán túlmutató jelentősége is lehet,  lehet híd a különböző ellenséges népek és nézetek közt, lehet egy elembertelenedett környezetben a túlélés szigete is, amelyik tovább viszi az emberiség nemesebb  eszményeit. 

 2. Az elmúlt időszak néhány  történész vitája

Minap megkeresett két lelkes 11.-es diák, akik egyi történelmi hírem kapcsán beszélgettek velem. Megbeszéltük, hogy összeszedem azokat a történelmi vitákat, amelyekről értesültem az utóbbi időkben.

a) A Szent István-vita

Berend Nóra a cambridge-i St Catharine's College munkatársa és az európai történelem professzora a nagyhírű egyetem Történelemtudományi Karán. Tavaly jelent meg itthon nagy vihart kiváltó könyve angol nyelven, a szintén tekintélyes Oxford University Press kiadásába, melynek címe magyarul: I. István, Magyarország első keresztény királya- A középkori mítosztól a modern legendáig. Ez a könyv hosszas és éles hangú vitasorozatot indított el, amelyik a politikai napi- és hetilapok szintjéig szivárgott le. Ismertetőmben én eddig a szintig nem süllyedek, megelégedek a szakma nyilvános vitájának ismertetésével. A közel 60 ezer Ft-ért megszerezhető könyv (ez egy angol nyelvű szakkönyvnél átlagos ár) nyilván kevesekhez jut el, én is megelégszem annak a szerzőnő általi ismertetésével, ami a bejegyzés alatti [1] hivatkozásban meghallgatható.
A probléma gyökerei régről ismertek: ez a források kérdése. István korából alig pár tucatnyi oklevél ismert,  ezek is mind kései átiratok. Nyilván  nagyon nehezen dönthető el, hogy  a kései átiratok mennyire interpoláltak (vagyis betoldásokkal terheltek),és mennyiben  integer (teljes) kortárs források. Berend professzornő a jelek szerint erősen szkeptikus.  Ezt a szkepticizmusát jeles középkorászunk, Klaniczay Gábor még erényként említette egy korábbi művének  ismertetésekor:  
"Befejezésként egy szó a kritikai érzékenységről: több példát említettem, ahol látható, Berend Nóra minden felvetődő kérdést, minden bevett értékelést, minden megoldandó problémát józan kritikai mérlegeléssel közelít meg, üdítően félredobva a magyar történettudományban szokásos túlzott tekintélytiszteletet, bátran és élesen vetve fel újszerű értékeléseket,... "  Új könyvében pedig  a professzornő ennél is tovább lép, és ezt már Klaniczay Gábor is helyenként túlzásnak érzi, de állításait nem kísérli meg cáfolni.  Borbás Barna történész végzettségű újságíró így foglalja össze a könyv lényegét: " István király nagy államszervező mivolta bizonyíthatatlan, nem ő írta az Intelmeket, nem az övé a Szent Jobb, Koppánnyal vívott harca kitaláció. Sőt: Berend Nóra arról tájékoztatja a nyugati közvéleményt, hogy lényegében a „Szent István-mítosz” egésze „levegőre épült”.[2] A könyv öt fejezetében azt igyekszik kimutatni, hogy első királyunk életműve már középkor óta nagy  mértékben mitizált. Berend egyébként már évek óta azt kutatja - és nem csak a magyar történelemben, -  hogy a középkori mitikus hagyományok miként burjánzanak tovább egészen a modern korig. Ilyen szempontból István elött vizsgálta a spanyol El Cid históriáját, de műveiben Kelet-Közép-Európa más népei is visszaköszönnek.
Az idézett öt fejezet, és egy mondatos lényegük a következő. 
1. Szent István uralkodása.(„Az egész építmény levegőre épült. Az állam- és egyházszervező munkát nem ő kezdte el, és nem ő fejezte be. A neki tulajdonított törvények erősen interpoláltak. )
2. A kitalált  Koppány  (Koppány és István küzdelme későbbi kitaláció, amelynek nincsenek forrása a 13-14. század előtt. Ezt részletesebben is tárgyalja a [1]-ben ismertetett videójában. Kitér Thoroczkay Gábor ellenérveire, amit a történész a Válasz Online felültén is kifejtett. 
 3. Az 1983-ban bemutatott rockopera, az István, a király (Szokatlanul hosszú fejezet a mítosz modernkori tovább élésének illusztrálására, a Kádár- Nagy Imre kérdésig bezáróan.)
4. A Szent Jobb históriája ( A Szent Jobbként tisztelt ereklye már a középkorban hamisítvány volt, az újkorban Raguzában előkerült Szent Jobbra ez még inkább igaz.)
5. A Szent Korona története. (Ez a leginkább konszenzusos fejezet, mert ma nincs olyan történész, aki elfogadná azt, hogy a korona Szent Istváné lett volna.) 
A vita tudományos igénnyel főként a Válasz Online felületén zajlott. [2],[3] [4] Itt az újságíró kritikájára Berend Nóra válasza után  Thoroczkay Gábor történész (ELTE) szállt szembe leginkább Berend nézeteivel. Az M5 csatorna is rendezett egy vitaestet, amelyen Thoroczkay mellett Kálnoki-Gyöngyössy Márton (NKE), Rácz Piroska  HUN-REN BTK Régészeti Intézet, valamint Horváth Attila (ELTE ÁJK) vett részt. A résztvevők közt konszenzus volt abban, hogy a Berend-könyv állításai túlzók, Szent István állam- és egyházszervező nagysága megkérdőjelezhetetlen, a törvényei eredetiek, és a Koppány-történet sem későbbi kitaláció. Ezzel szemben áll némileg Klaniczay Gábor, aki már korábban elismerően szólt cambridge-i professzornő kritikai szemléletéről. Őt éppen  a személyeskedésig fajuló méltatlan fogadtatás lepett meg, ami a tudományos igényű művel szemben értelmezhetetlen: "Van ugyan a könyv kitartóan kritikus szemléletében, olykor fölényes hangvételében olyasmi, ami bánthatja és bosszanthatja a Szent Istvánról, Koppányról, a Szent Jobbról, a Szent Koronáról másként, nagyobb tisztelettel, lelkesedéssel gondolkodókat. De tudniuk kell, hogy a történész szakmában sokan vannak azok is, akiket meg épp az bosszant, hogy régi – általuk tévesnek, meghaladottnak tartott – tanok ideológiai hátszéllel eluralkodnak a nyilvánosságban, nem tűrve a kritikát, a mítoszok mítosznak nevezését. Az indulatok érthetők, de nem segítenek a kérdések tisztázásában: inkább folytatni kell az érvekkel alátámasztott vitát." [6]
Zárszóként szerintem ideillik Zsoldos Attila akadémikus (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) idézete: "

"Bele kell törődni abba, hogy a korai magyar történelemmel kapcsolatban sokkal több értelmes kérdés tehető fel, mint ahány megnyugtató válasz adható ezekre."



[1] Beszélgetés Berend Nórával: https://www.youtube.com/watch?v=gxvs5wVbRJ8
Vita a Válaszonline felületén: 
Klaniczay Gábor ismertetője: 
Ha már szóba hoztam Zsoldos Attilát, akkor érdemes meghallgatni 2016-os -os előadását:
https://www.youtube.com/watch?v=rI6ZTiBtQpI


b) A Mohács-vita

1. 2018-ban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) konzorciuma egy MTA pályázat keretében Fodor Pál (BTK TTI) és Pap Norbert (PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet) vezetésével három éves közös munkába kezdett. Valójában a két fél egészen a személyeskedő hangvételű vitákig jutott el.  BTK TTI  honlapja még elérhető, itt a vitatkozó cikkek linkje is megtalálható.  Ez mellett persze eredmények is születtek, amiket az alábbiakban itt is megemlítünk, arról nem is beszélve, hogy a viták az esetek nagy részében hasznosak a tudományban. 

2. Semjén Zsolt 2021-ben megbízta Hargitai Jánost (KDNP) miniszteri biztosként azzal, hogy "ellátja a mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat". Hargitai évtizedek óta a mohácsi térség országgyűlési képviselője, eredeti végzettsége történelemtanár volt. 

3.. A mai Mohácsi Nemzeti Emlékhely a 450. évfordulón, 1976-ban létesült, két nagy tömegsír közelében. A két nagy tömegsír pontos helyét még 1960-ban (és még 4 kisebb helyét is)  Szűcs József (1927-2021)  amatőr helytörténész mutatta meg Papp László pécsi régésznek. (Szűcs József egyszerű munkásember volt, aki kis korától járta a helyszínt, gyűjtögette amit talált,  ismert minden traktorost, akik egy idő után rendszeresen jelezték is, ha valami érdekeset szántottak ki a földből. ) Ezeknek a tömegsíroknak a tudományos igényű feltárása jelenleg a Mohács-kutatás egyetlen régészeti eredménye.   Mai álláspont szerint  (lásd pl. Varga Szabolcs BTK TTI) összefoglalóját) az emlékhely területén ismét feltárt két tömegsírban lekaszabolt keresztény hadifoglyok holtestei hevernek.  Ezek újratemetése lesz minden bizonnyal a 2026-os ünnepség fénypontja. 

4. 2021. március 15-én  Bertók Gábor régész (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) , Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és  Varga Szabolcs történész (BTK TTI) a mohácsi csata kutatásában végzett munkájáért a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült. Bertók a csatatértkutatást szervezte meg amatőr fémkeresősökkel,  statisztikus módszerek alkalmazásával. Ő is a Majstól keletre eső területet nevezte meg "epicentrumnak". Négyesi a csatamező magányos kutatója  évtizedek óta,  talán ő épített leginkább Szűcs Józsi bácsi kutatási eredményeire is. A csatahelyszínt  ő is a Bertók-féle kutatási eredmények közelébe tette. Varga Szabolcs a Történettudományi Intézet és a többi kutatóközpont közti egyfajta kapocsnak fogható fel, nem konfrontálódott a vitákban, Pécsen végzett, személyesen kötődik a Dél-Dunántúlhoz is, különösen Magyaregregyhez és a Máré-várhoz. Alapvető szerepe van az új történelmi szemléletváltásban is.   

5. A történelemtudomány új eredményei húsbavágók. A Jagelló-korszak felértékelése  elkerülhetetlenné vált.  Ezt a korában Kulcsár Péter( 1934-2013)  Kubinyi András (1929-2007) és mások által elkezdett folyamatot C. Tóth Norbert, Pálosfalvi Tamás, Neumann Tibor (MOL-BTK TTI) fogalmazta meg legmarkánsabban. A csata történelmi környezetbe való beágyazását főként B. Szabó János végezte el számos cikkben, könyvben, előadásban. Szép lassan átszivárognak ezek az eredmények a széles közvéleménybe is. Lassan  a tankönyvekben,  Szántai Lajos (Nemzeti Művelődési Intézet) és hasonló, gyakran téveszmék sokaságát hirdető népszerű amatőrök előadásaiban is megjelennek pl. a B. Szabóra való hivatkozások. B. Szabó "megdicsőülésének" jele, hogy a nemrégiben a Magyarságkutató Intézet vezető történészévé nevezték ki. (2025 nyarán viszont Kásler Mklós leváltását és M. Lezsák Gabriella kinevezése után rögvest kikerült az intézetből.)   A "bűnös Szapolyai", a "tehetségtelen II. Lajos", a "magára maradt magyarság" "a Jagellók-alatt széthulló ország" helyett a török túlerő és civilizációs fölény,  a csata nyerhetetlenségének az irányába tolódik el az újabb értelmezés. Kérdés, hogy a közvéleményben és a tankönyvekben eljutunk-e valaha oda, hogy a Jagelló kor átértékelése után Hunyadi  Mátyást is valósabb perspektívában (lásd C.Tóth Norbert beszélgetését)  kezdjük látni? 
 
6. A csata lefolyását és következményét jól összefoglalja Kovács Olivér egy rövid cikkében, bár néhány mondatán  el lehet vitatkozni. Leírásában megdőlni   látszik pl. az, hogy az emlékhely két tömegsírjában a magyar tábor halottait földelték el. Mint említettük,  itt a csata után két nappal később kivégzett hadifoglyok nyugszanak.  Másik vitatható állítása a csata elodázására vonatkozik. Szakértők (pl. Varga Szabolcs) szerint ekkor sereget nem lehetett volna már Tolnáról sem szervezetten hátravonni, és újra mozgósítani, főleg azért, mert a hadtáp a Dunán követte a csapatokat, és az nem tudott volna árral szemben  rendezetten haladni. 

7. A legfőbb probléma továbbra is az, hogy hol feküdt az a Földvár nevű település, ami Brodarics kancellár, mint hiteles szemtanú csataleírása óta a küzdelem "epicentrumának" számít. Mint láttuk,  egyre inkább kezd kialakulni az a konszenzus, hogy  a csata "magja" Majs falutól keleti irányban lévő síkon játszódott. (Bertók, Négyesi ). Földvár helyét Végh András (PPKE)is  lokalizálta, ez kb. itt van, (és nem ott, ahol a Googel Maps térképen jelöli.) Ő Jagelló-kori forrásdömpingben fellelhető határbejárások kritikai vizsgálatát végezte el. Ez alapján Földvárt ő mai horvát határ közelébe helyezi. Egészen más Pap Norbert (PTE) és csapatának véleménye, akik továbbra is "ellene mennek a szakmának" és  Földvárt a mai Mohácsi Nemzeti Emlékhely közelébe teszik, és Bertók és Négyesi nézeteit is hevesen bírálják. Legutóbb egy angol nyelvű könyvet is megjelentettek a saját álláspontjuk  megerősítésére, amelyet Németh Balázs fegyvertörténész szedett ízekre ebben a videóban.

7. "Kézzelfogható" eredmények viszont még nem születtek. Földvár régészeti feltárással történt hitelesítésével,  újabb tömegsírok megtalálásával még adós a szakma.  Ha a hátralévő  évben ezek az eredmények nem születnek meg, akkor ezt nagy kudarcként fogja megélni a közvélemény, benne én is. 

c) Habsburg-vita

A vitát Varga Sazbolcs (HUN-REN Történelemtudományi Intézet)  2024. augusztus 29-ei beszéde váltotta ki, amit a Mohács Nemzeti Emlékhelyen mondott a csata 498. évfordulóján. Tehát lényegében a Mohács-vita egy önálló mutánsáról beszélhetünk. A vita nem is történészek közt zajlott, inkább közéleti vitaként tekinthetünk rá, amelyben az értelmiség egy része szembesülhetett azzal, hogy nem egészen azt a felfogást követi a Habsburgokról, mint ami mögé a szakma nagy része kezd felsorakozni. A Habsburg-kérdés régóta aktuális, a vitától függetlenül én is összefoglaltam már a szakma eredményeit a témában. 
A vita lezárása és annak előzményeiről itt olvashatunk.

d) A Hunyadi-film 

Az utóbbi időkben készült történelmi filmek általában nem sikerültek túl jól. Az Aranybulla filmként értelmezhetetlen volt, a másik Rákay Philiphez köthető filmet, a Most vagy soha! címűt a közönség és a szakma is rosszul fogadta, a Hadik meg szinte érdektelenségbe fulladt. Ezek után nagy várakozással tekintett mindenki az új szuperprodukcióra, a Hunyadi-sorozatra. A filmet a közönség jól fogadta, az kifejezetten sikeresnek tűnik.  A film nálam már az elején komoly hitelességi problémákba futott, amikor Zsigmond királynak - IV. Károly császár német anyanyelvű, műveltségéről elhíresült  sok nyelven beszélő  gyermekének- tolmácsokra volt szüksége Bécsben, egyébként sem voltam elragadtatva Zsigmond ábrázolásától sem. A filmet a szakma megértéssel fogadta. Ennek hátterében talán az állhat, hogy már Bán Mór köteteinél megtörtént a hitelesség vizsgálata, ami után nem lehettek túlzó remények. Másrészt, ez a sorozat nem akar direkt ideológiát lenyomni a néző torkán. Természetesen a hitelességgel itt is sok gond van. A lényegéről Pálosfalvi Tamás, (HUN-REN Történelemtudományi Intézet) a korszak jelenleg elsőszámú szakértője így nyilatkozott:  A sorozat mindenesetre működik, ha annak nézzük, aminek az alkotók vélhetően szánták: a magyar Trónok harcának. Egy minden ízében fiktív történetnek, amelynek szereplői ismerős neveket viselnek, és ismerős helyeken járnak.
Ezek alapján még hiú ábránd itthon az, hogy egy történelmi filmnek történész szakértője legyen. Az hogy ez működik, arra azért van példa. Umberto Eco maga is a középkori kultúrában jártas professzor volt, amikor megírta a Rózsa neve című középkori krimit. Amikor ebből film is készült, akkor film szakértőjének pluszba még felkérték a híres francia középkorászt Jacques Le Goffot. Ez a film mai is kiemelkedően jól értékelt, sokkal jobb mutatókkal rendelkezik, mint az utóbbi idők bármelyik magyar történelmi filmje. 




dátum:
Feliratkozás: Megjegyzések (Atom)