2026. március 18., szerda

TÉR hírek 28. : 1. Új Galilei-kézirat 2. Elveszítjük a csillagokat 3. Túl vagyunk a másfél fokon

Készítette: Justus Sustermans - http://www.nmm.ac.uk/mag/pages/mnuExplore/PaintingDetail.cfm?ID=BHC2700 (originally; archive); see also http://collections.rmg.co.uk/collections/objects/14174.html, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=23858
Galilei idős korú arcképe, ami két évvel halála előtt készült, 75 éves korában.  Ekkorra már elvesztette a látását és egyéb súlyos betegségek is kínozták, amelyről a maradványain elvégzett modern elemzések kimutatták, hogy egy genetikai eredetű súlyos kötőszöveti gyulladás következményei voltak.  

1. Megtalálták Galilei feljegyzéseit egy ősi könyvben

Ivan Malara  a Milánói Egyetem fiatal kutatója szenzációs felfedezést tett. Megtalálta egy firenzei könyvtár ősnyomtatványai közt, hogy  1590 körül Galileo Galilei kitöltötte Ptolemaiosz Almagest című művének egy példányának margóit saját jegyzeteivel. A korábban már többek által átnézett könyvben a történész felismerte a legendás csillagász kézírását. 1590 körül a húszas éveinek közepe táján járó Galileit már élénken foglalkoztatták a fizika matematizálásának problémái, de a csillagászatban geocentrikus világkép megtagadásáig még nem jutott el. Az Almages a geocentrikus világkép alapműve volt. Galilei lapszéli jegyzeteiben Ptolemaiosz nehézkes matematikai okfejtéseit vette górcső alá. Az 1608 körül kezdődő rendszeres távcsöves csillagászati megfigyeléseivel egyre jobban megérnek benne a gondolatok arról, hogy a geocentrikus világkép tarthatatlan, és a heliocentrikus modellt kell helyette használni. Ennek a hosszas folyamatnak a fontos nyitánya ez a lapszéli jegyzetelés.

https://nature.us17.list-manage.com/track/click?u=2c6057c528fdc6f73fa196d9d&id=68492b9e32&e=25aaf8b6a9 

2. Galileinek még megvolt, mi „elveszítjük a csillagokat”

Készítette: Vincent van Gogh - Google Arts & Culture — bgEuwDxel93-Pg, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=25498286
Vincent van Gogh: Csillagos ég.
Sötét fényszennyezés mentes helyről mintegy 3000 csillagot láthat egy jó szemű ember egyszerre egy éjszaka alatt. Galilei idején a szabadszemes katalógusok még kb. 6000 csillag adatait tartalmazták.    Ehhez  képest egy átlagos város égen sötét helyről kb. 250 csillagot látunk ma,  ráadásul egyre kevesebbet.  Galilei idején az emberek számára még éjszakai program volt a csillagok figyelése. Ma ár csak monitorokat bámulunk esténként. Mindez arra is utal, hogy alapvetően megváltozott a természethez való viszonyunk.
Érdekes csillagászati cikket közölt a Nature magazinja.  Kutatások kimutatták, hogy a fényszennyezés Észak-Amerikában és Európában évi 9,6%-kal növelte az égbolt átlagos fényességét 2011 és 2021 között.  Ed Krupp, a Los Angeles-i megavárosban található Griffith Obszervatórium igazgatója emlékszik rá, hogy az emberek „nyugtalanok” voltak, amikor az 1994-es földrengést követő áramszünet során teljes pompájában látták az éjszakai égboltot. „Ez csak azt mutatja, hogy csillagászati ​​tapasztalataink csődje megtörtént” – mondja. „Ha belegondolunk, egy ma született gyermek, aki mondjuk 250 csillagot lát az égen, 18 éves korára ez a szám 100-ra csökken... „Ez egy ijesztő gondolat.”.” – mondja Alex Cherney asztrofotós az említett hírben. 

 https://nature.us17.list-manage.com/track/click?u=2c6057c528fdc6f73fa196d9d&id=71663ab6cd&e=25aaf8b6a9 


3. Túl vagyunk a másfél fokon


Forrás: HungaroMet
https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3623
A „másfél fok” (1,5 °C) elnevezés és célkitűzés a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemből, pontosabban a Párizsi Megállapodásból (2015) ered, amely nemzetközi szinten határozta meg ezt a hőmérsékleti határértéket a katasztrofális klímakövetkezmények elkerülése érdekében. A kutatók és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentései kimutatták, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez (1850-1900) képest 1,5-2 °C alatt kell tartani ahhoz, hogy elkerüljük a visszafordíthatatlan ökológiai és társadalmi károkat. Párizsi Megállapodásban (2015) a világ országai elkötelezték magukat amellett, hogy a hőmérséklet-emelkedést 2 °C alatt tartják, de törekednek az 1,5 °C-os korlátozásra, mivel a kis szigetállamok és a legkiszolgáltatottabb országok számára a 2 fokos emelkedés is végzetes lenne. A 1,5 fokos küszöbérték a különbséget jelenti a kezelhető és a kezelhetetlen klímaváltozás között (pl. korallzátonyok pusztulása, tengerszint-emelkedés, szélsőséges időjárás aszályok hóhullámok). Magyarországon a Masfelfok.hu egy olyan tudományos platform, amely ezt a kérdéskört járja körül, nevét közvetlenül erről a kritikus küszöbértékről kapta. Szentes Olivér (HungaroMet) a 2025-ös évet bemutató tanulmányában kimutatta, hogy Magyarországon 1901-től , már 1,7°C -ot melegedett a klíma. Erről és sok minden másról olvashatunk az alábbi tanulmányban, illetve a telex.hu portálon, amelyik Szentes Olivér egy előadását szemlézte. 

dátum:
Feliratkozás: Megjegyzések (Atom)