2024. október 7., hétfő

TÉR hírek 3. : Szabadszemes üstökös; A Microsoft és az atomenergia ; Nándorfehérvár három ostroma; Az aradi tizenhat

 1. Szabadszemes üstökös

Kiss László  valamelyik csillagászati vlogjában (amiket ez úton is ajánlok minden érdeklődőnek: https://www.youtube.com/@Kiss.Laszlo.csillagasz/videos ) hallottam az idei év nagy üstököséről, amelyik átjött már az északi féltekére, és hamarosan megkezdi tündöklését minálunk is. Október 15-től szabad szemmel is észlelhető lesz, de nyilván nem úgy fogjuk látni, mint az alábbi különleges felvételen.  Mizser Attila tudósítását itt érhetjük el:
https://www.csillagaszat.hu/a-het-kepe/a-c-2023-a3-tsuchinshan-atlas-ustokos-nyomaban/  

Foto: By C messier - Own work, CC0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=153264471
Így nézett ki a C-2023-A3 Tsuchinshan-Atlas üstökös szeptember végén Kréta-szigetéről. 28 db 8 másodperces felvétel elektronikus összegzésével készült felvétel. 


2. A Microsoft és az atomenergia

Fotó: By Constellation Energy - https://www.constellationenergy.com/our-company/locations/decommissioning.html, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=129077339
A Three Miles Island  atomerőmű a hűtőtornyaival. A hátsó két hűtőtorony az 1979-ben a balesetben megsérült, és emiatt leállított 2. blokkhoz tartozott.  Az 1. blokk 2019-ig termelt tovább 880MW teljesítménnyel. Az erőmű a paksihoz hasonló PWR-nyomottvizes reaktorokkal üzemelt.  (Összehasonlításként a paksi 2000 MW teljesítményű.) 

Az október 1-i első hírlevélben már beszámoltam arról, hogy hogy a Microsoft újraindítja a hírhedt  Three Mile Island atomerőművet. Ehhez az erőműhöz kapcsolódik az USA  eddigi legsúlyosabb balesete, a részleges zónaolvadással járó 1979-es baleset. Ennek következtében az atomerőművek megítélésé nagyot romlott az USA-ban, és különösen rosszhírű lett ez az erőmű. Ennek ellenére a Microsoft fantáziát lát az erőmű újranyitásában. 

Az 1979-es  balesetről

A békés célú, energiatermelő reaktorok történetében lélektani fordulópontot jelentett a Pennsylvania állambeli Harrisburg melletti Three Mile Island szigeten lévő erőmű balesete 1979-ben. Ez az eset eloszlatta a polgári célú atomerőművek abszolút biztonságába vetett hitet. Műszaki hibák szerencsétlen sorozatát emberi hibák tetézték. Ennek következében a hűtőrendszer meghibásodása miatt részleges zónaolvadás történt, a reaktorban lévő üzemanyag mintegy fele megolvadt  Ez a baleset becslések szerint 1,59  PBq  radioaktív kripton-85 gáz kibocsátását eredményezte (körülbelül 11 év felezési idővel), és kevesebb mint 740 GBq jód-131-ét. A jelentős sugárzásnövekedés és a  médiák gyakran hozzá nem értésből adódó  eltúlzott és elferdített eseménytálalása  pánikot váltott ki a lakosság körében. A sűrűn lakott vidéken csaknem egymillió ember igyekezett elhagyni a környéket, ami fejetlenséget és közlekedési káoszt eredményezett. A hatás nem maradt el, 1979-től az atomerőművek iránti egyre növekvő igény visszaesett az USA-ban. Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottsága (NRC) jelentése szerint a balesetben nem haltak meg és nem sérült meg senki. A  húsz évig követett epidemiológiai vizsgálatok nem találtak okozati összefüggést a baleset és a rákos megbetegedések számának növekedése között. Egy munkával összefüggő üzemi haláleset történt a helyszínen, amikor a sérült reaktort a leszerelték.  Az 1993-ig tartó leszerelési és "takarítási" munkálatok mintegy 918 millió $-ba kerültek. A baleset az INES skálán 5-ös minősítést kapott. Magyar vonatkozás, hogy a balesetet kivizsgáló bizottság elnöke Kemény János matematikaprofesszor volt, aki családjával 1940-től az USA-ban élt. 

Tovább üzemelés, és bezárás gazdaságossági okok miatt

A nem sérült 1. blokkon a baleset tanulságaiként előálló biztonságtechnikai korszerűsítések után 1985-től, INES-skálát érintő esemény nélkül,  zavartalanul folytatta a termelést. Többször megfelelt az üzemidőhosszabítási feltételeknek, amelyet 2010-ben 2034-ig megkapott, azaz 60 éves üzemidőre. (Paks egyelőre csak 50 évre terjedő hosszabbítást kapott.) Átesett egy-két tulajdonosváltáson, majd 2019-ben mégis bejelentették leállását. Az ok számomra meglepő volt. Mi Európában hozzászoktunk, hogy a java korabeli atomerőmű, már "ledolgozta" építési költségét, így nagyon olcsón, Paks például 12 Ft/kWh-os áron tudja az áramot termelni. Az üzemeltető  Exelon cég szerint az erőmű 44 $/MWh (ez kb. 16 Ft/kWh) önköltsége nem  volt versenyképes a földgázzal üzemelő  erőművek  25 $/MWh ára mellett. 2016-ban az áram átlagos ára a térségben 39 dollár/MWh volt. Így cég  több mint 300 millió dollárt veszített tíz év alatt.
A következő hírlevélben azt fogjuk körbejárni, hogyan is alakulnak az energiaárak Európában, valamint mire kell a Microsoftnak ennyi energia.



3. Nándorfehérvár három ostroma


Humán hír:  Ismét a Máré-vári augusztusi konferenciára hívom fel a figyelmet. Ez a konferencia is a Mohács-500  tematikához kapcsolódott, tehát  a csata környéki történésekkel foglalkozott. Most másodikként Pálosfalvi Tamás (HUN-REN Történelemtudományi Intézet) előadása került fel a youtube-ra, amely a három nándorfehárvári ostrom összehasonlításáról szólt.  A lényege a következő: Az 1440-es sikeres megvédés idején még relatív erőegyensúly volt a Magyar királyság és az Oszmán birodalom közt. 1456-ban a Balkán  még nem állt teljesen oszmán ellenőrzés alatt, a török ostrom amolyan próba-szerencse kérdése volt, nem volt szükségszerű számukra.  Akkoriban a törököknek a várostromok során egy nagy rohamra volt erejük, ezt Hunyadi sikeresen visszaverte.  1521-re a teljes Balkán oszmán ellenőrzés alá került, kisebb részt mert Mátyás hanyagolta a balkáni problémákat, nagyobb részt  az oszmánok folyamatos erősödése miatt.    Ulászló már egy teljesen reménytelen helyzetben örökölte meg a déli front problémáját, jóllehet a  Cseh-Magyar  királyság nem volt gyengébb, mint Mátyás alatt. A Balkán biztosításához ekkor már alapvető szükségük volt Nándorfehérvár megszerzésére a törököknek, úgyhogy nagyon komoly erővel érkeztek. Jól érzékelték azt is, hogy a gyermekkirály II. Lajos alatt az ország permanens válságot élt át, alkalmas tehát az idő a csapásra.  1521-ben az Oszmán birodalom már olyan katonai erővel rendelkezett, hogy több rohamot is tudtak vezetni egy ostrom alatt. Ez történt 1521-ben, amikor a 8. roham (ha jól emlékszem) következtében elesett a vár. 1521-ben tehát alapvetően nem a hanyagság és a gyengeség miatt esett el Nándorfehérvár,  hanem az erőviszonyok végzetes eltolódása miatt. Ilyen módon Nándorfehérvár 1521-es eleste a mohácsi csatavesztés előszele,  ahol az ország kihozta magából a legjobbat, de ez akkoriban már csak ennyire futotta. 
A konferenciáról itt van a tudósítás a helyi sajtóban: https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/08/mare-var-mohacsi-csata-konferencia . A második ellőadás itt tekinthető meg:  https://www.youtube.com/watch?v=nBsjUAeAqjQ
Pálosfalvi Tamás hasonló előadást tartott már a Wosinsky Múzeumban is, érdekes a hangsúlyeltolódásokat észrevenni: https://www.youtube.com/watch?v=ILwe-d5qJgY
  

4. Az aradi 13 valójában 16

Emlékezzünk meg itt is az aradi 13-ról. Azt is megtudhatjuk kiváló történészünk, Hermann Róbert (újabban a Veritas Intézet, a felvétel 2 évvel ezelőtt készült ) előadásából, hogy bizonyos szempontból aradi 16-ról is beszélhetünk, hogy egy kicsit bulvárosan mellékes dolgokat is kiemeljünk:
https://u-szeged.hu/szabadegyetem/aradi-vertanuk/aradi-vertanuk-dr


dátum: