1. A BME matematikusainak új felfedezése a Gömböc nyomdokain
 |
| Készítette: Domokos - Áthozva az en.wikipedia projektből a Commonsba., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2135700 Domonkos Gábor és Várkonyi Péter 2007-es felfedezése a Gömböc, a "homogén keljfeljancsi" , hatalmas világkarriert futott be. A lényege az, hogy ez az egyetlen olyan konvex, homogén, tehát anyagában egynemű test, amit bárhogy teszünk le, visszaáll a képen látható egyensúlyi helyzetébe. (A keljfeljancsi is mindig stabil egyensúlyi helyzetébe tér, de az nem homogén, az alján ólomsúly van.) Elég róla annyit, hogy a wikipedia is 24 nyelven ír erről. Még középiskolás fizikatankönyvbe is bekerült érdekességként. A gömböccel ismerkedhetünk meg egy rövid videóban, ahol bemutatják "működését" is. |
1. A BME matematikusainak új felfedezése a Gömböc nyomdokain
Domonkos Gábor most két fiatal magyar matematikussal (Regős Krisztína, G. Horváth Ákos) és egy jó nevű oxfordi professzorral, Alayn Gorely-vel publikált egy komoly visszhangot kiváltó cikket egy oxfordi lapban. Ennek absztraktját közlöm:
" A geometria központi problémája a tér egyszerű szerkezetekkel, "csempékkel" történő burkolása. (Lásd erről a TÉR 2.-t, ahol egy Penrose-csempézést érintünk.) A klasszikus megoldások, -mint a háromszögek, négyzetek, hatszögek a síkban, kockák és egyéb poliéderek a háromdimenziós térben- éles sarkokkal és lapos felületekkel épülnek fel. A természetben azonban a csempéket ívelt élű formák, nem lapos felületek és még kevésbé éles sarkok jellemzik. Fontos kérdés tehát az, hogy a prototipikus éles burkolólapokat puhább természetes formákkal hozzuk kapcsolatba. Ezt a problémát az alakzatok új osztályának, a puha celláknak a bevezetésével oldjuk meg , minimalizálva az éles sarkok számát, és puha burkolólapként kitöltve a teret . Bebizonyítjuk, hogy a poliéder burkolólapok végtelen osztálya zökkenőmentesen deformálható lágy burkolólapokká, és megszerkesztjük az összes pontrácshoz kapcsolódó Dirichlet–Voronoi cella lágy változatát két és három dimenzióban. Figyelemre méltó, hogy ezek a geometriából született ideális puha formák bőségesen megtalálhatók a természetben, a sejtektől a héjakig."Ennek apropóján az Index közölt nemrégiben egy beszélgetést Domonkos Gáborral és Regős Krisztinával, amit érdemes elolvasni. Itt tehetjük meg.
Az eredeti cikk: https://academic.oup.com/pnasnexus/article/3/9/pgae311/7754698?login=false#481507686
A Nature hír: https://www.nature.com/articles/d41586-024-03099-6
Az Index beszélgetés: https://index.hu/tudomany/2024/10/19/gomboc-domokos-gabor-regos-krisztina-lagy-cellak-forma-bme/
2. Kipróbáltam a Nobel-díjas programot és egyéb MI hírek
- A Nobel-díjak páros lábbal rúgták ránk a MI ajtaját! Szerencsére egyre több jó magyarázó videó elérhető a témáról. Most elsőként Csabai István professzor előadását emelném ki. Itt az Atomcsill előadását nézetjük meg itt pedig az ELTE TTK stúdió beszélgetését. Nagyon jó, hogy a professzor úr érinti az etikai aggodalmakat is.
- A kémiai Nobel-díjról is érdekes előadás került fel. Perczel András professzorral és két fiatal kollégájával beszélgetnek. (Nekünk Tolna vármegyeieknek külön érdekesség, hogy a professzor úr a 48-as honvédtábornok egyenes ági leszármazottja.)
- A beszélgetés kapcsán én is kedvet kaptam a Nobel-díjjal jutalmazott AlphaFold mesterséges intelligencia vezérelt program kipróbálására. A legnagyobb meglepetésemre egy magyar vidéki fizikatanárt is mindenféle hókuszpókusz nélkül felenged a program a szerverre, és ha értenék hozzá, akár én is megalkothatnám különböző fehérjék térszerkezetét. Így megelégedtem az" ő" (inkább ezt használom már "a gép" helyett) típus példainak megnézésével. Érdemes kipróbálni! https://alphafoldserver.com/
- Még egy hír, amit még lehet, hogy körbejárunk. A Googel is egy atomerőművel szerződött.A lényege az, hogy az IT óriás a Kairos Power által kifejlesztett, új generációs, több kis moduláris reaktorból (SMR) származó atomenergiát vásárlásáról a jövőben. Az energiára azért van szükség, hogy az támogassa az MI technológiákat. Itt van a hír róla:
- Nagy várakozással tekintek régi kedves ismerősöm, Földi István holnapi előadása elé. Tudásával eddig mindig lenyűgözött, gondolom most sem lesz másként.
3. Ki is volt Szapolyai György, és vajon miért csak az élvonalbeli történészek tartják hősnek?
Neumann Tibor (HUN-REN Történettudományi Intézet) az idén augusztusban Máré-várában, egy félórás előadásban elő adta kutatásának eredményeit Szapolyai Györgyről. Talán azért is hallhattunk Szapolyai Györgyről kevesebbet, mert bátyja a későbbi János király, és Tomori Pál, a másik fővezér elhomályosította emlékét. Neumann Tibor az utóbbi időben azzal foglalkozik, hogy összeállítja a Mohácsi-csatában részt vettek névsorát. Nyilván ezerszám olvassa el a korból származó eredeti dokumentumokat is, és rengeteg új forrást feltár, ennek mellékterméke volt Szapolyai György portréjának felvázolása. Két nagyon fontos szempontot emelnék ki. Egyrészt, példa értékű az, hogy miként kell forrásokra alapozva felépíteni egy történelmi életrajzot, másrészt nem a korábban szokásos "a csatában eltűnt" szófordulattal beszél haláláról, hanem "a csatában hősi halált halt" kifejezéssel él, ami azért jelentős különbség. Vettem is a fáradtságot és a 10.-es gimis történelemtankönyvet átnéztem, kit nevez meg az hősi halottnak, vagy hősnek. Íme a lista: Oláh Balázs (1521, Nándorfehérvár) Jurisics, Dobó, Zrínyi Miklós (1566), Szondi, Abdurrahman pasa (Buda védője 1686), Bem, Gábor Áron, Hentzi tábornok (Buda védője 1849). Látjuk, hogy két ellenség hősiességét is elismeri a tankönyvíró. Ebbe a névsorba Tomori, II. Lajos, Szapolyai György még nem illik be. Vajon miért?
A frissen felkerült adást itt nézhetjük meg: https://www.youtube.com/watch?v=lYahBId0A3k&t=1017s
