1. Holdfogyatkozás
Szeptember 7-én este dr. Ságodi Ibolya kolléganőm felhívására sokan látogattak ki Bartinára a teljes Holdfogyatkozást nézni. Ez kisebb forgalmi torlódást is okozott Kilátó utca környékén. A hírek szerint a szálkai dobon lévő Mausz-kápolnánál is sokan voltak kíváncsiak az eseményre. A Holdat sajnos felhők takarták, és már én is feladtam az egészet, amikor a jelenség vége felé vékonyodtak annyit a felhők, hogy érdemes volt egy-két felvételt készíteni.
 |
| Ez a felvétel 21:19-kor készült. A Föld árnyéka még kb. 60%-ban takarja a Holdat. Az árnyék mélyvörös színe is látható. Nem túl szép felvétel, de legalább saját. |
 |
| 21:52-kor már csak egy picit harap bele az árnyék a Holdba. A hold körül szép, fényes gyűrű, ún. haló látható. |
2028. december 31 -én, szilveszter éjjelén lesz olyan teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországról is megfigyelhető lesz, jó idő esetén.
2. Szapudi István az MTA-200-on
Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő, de keserédes hangulatban lévő
Magyar Tudományos Akadémia a szeptembert a fizikusoknak szenteli. Az eseménysorozat nyitó előadását a budapesti
DarkMap konferenciára hazalátogató Szapudi István (University of Hawaii) tartotta Az univerzum fejlődéstörténete címmel. Szapudi professzor a kozmológusok körében azzal vívott ki hírnevet, hogy a különböző módszerekkel meghatározott és jelentősen különböző Hubble-állandók közt egy forgó univerzum hipotézissel sikerült az ellentmondásokat feloldania. A nagyközönség onnan ismerhette meg a nevét, hogy a katasztrofális (120 ezer éve a legforróbb) 2023-as évben egy grafénfóliás napernyő tervét eszelte ki, amivel a globális felmelegedés megállíttató lenne. Ez az ötlete annak idején bejárta a világsajtót. Szapudi professzor nem csak asztrofizikusként ismert, hanem kiváló jazzgitárosként is jeleskedik. Amikor hazalátogat, szívesen zenél együtt társaival a Szapudi-kvartettben.
Linkajánló:
Az eleje középiskolás szinten is nagyon élvezetes és érthető, aztán a vége felé "szakmásodik", de nehéz matematikát nem használ.
 |
| Szapudi esetére, miszerint egy fizikus nem csak a szakmájában tud nagyot alkotni, jó példa maga báró Eötvös Loránd is, aki kiváló hegymászó is volt, és akinek tiszteletére az olasz Dolomitokban látható bal oldali csúcs is el lett nevezve. Eötvös hegymászói tevékenységéről lásd a másik blogom. |
3. Nyári eredmények a mohácsi csatatérkutatásban
 |
Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Battle_of_Moh%C3%A1cs_1526.png
A mohácsi csata első ismert ábrázolása az 1555-ből, a Hans Jakob Fugger számára készült a Habsburgok történetét tárgyaló kéziratos, gazdagon illusztrált kötetből. A Fuggerek krónikása lelkiismeretes munkát végzett, az ábrázolás az egyes fegyvernemek tekintetében hiteles. Ez a Bajor Állami Könyvtárban tárolt kötet a magyar történelem számára felbecsülhetetlen értékű, többek közt a Szentkorona legkorábbi ábrázolását is innen ismerjük (még egyenesen álló kereszttel.) A fenti linken a kódex véglapozgatása még a laikusoknak is nagy élmény, és számos magyar vonatkozásra lelhetünk még rá. |
Augusztus legvégén Székesfehérváron gyűltek össze a történészek, régészek, hogy megvitassák mint tudhatunk 499 év után. 2009 óta zajlanak az események a mohácsi csata 500. évfordulója körül. A történészek már elvégezték a munka nagy részét, amelynek keretében nagyszámú török, magyar és európai forrás felkutatása, a régi forrásoknak pedig értő újraolvasása révén egyre pontosabb képünk van a csata körülményeiről, lefolyásáról és következményeiről, miközben rehabilitálódik a Jagelló-kor, a Habsburg uralkodóház és az európai összefogás, valamint a magyar arisztokrácia is. Ma a mohácsi vereség egyetlen okának az oszmán erőfölényt tartják, és ezt a csatát Mátyás király is elvesztette volna Fekete seregével egyetemben. Tehát a régi tankönyvek Mátyás király utáni összeomlásról szóló fejezetei felejthetővé válnak. Jelenleg a csatában részt vevők minél teljesebb névsorának összeállítása zajlik. Az antropológusok a csata után kivégzett keresztény hadifoglyok (1960 körül már ismert) két nagy tömegsírjának feltárásával végeztek, jelenleg az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok zajlanak. A jövőre esedékes ünnepség egyik fénypontja lehet ezeknek a keresztény harcosnak 500 év utáni kegyeletteljes újratemetése azután, hogy a törökök a bestiális kegyetlenségű kivégzésük után két tömegsírba dobálták őket.
Előrelépés történt a csata epicentrumának gondolt terület beazonosításában is. Továbbra is vannak azonban kérdőjelek. Brodarics István kancellár, mint hiteles szemtanú leírásából tudjuk, hogy egy Földvár nevű, templomos falut kell keresni a csata központjának közelében. A fémkeresős bejárás révén azonosított epicentrum közelében valóban megtalálták egy templom maradványait is, de ez a hely távol esik attól a ponttól, ahová a történészek középkori határperek és bejárások elemzése révén Földvárt gondolják. Tudjuk, hogy a csata során tízezres nagyságrendben hunytak el keresztény és török katonák, akiket a csatatéren temettek el viharos gyorsasággal, a járványveszélytől is tartva. Néhány ilyen tömegsír megtalálása perdöntő lenne, de ilyen még nem került elő. Könnyen lehet tehát, hogy az 500. évforduló is nyitott kérdések tömkelegével fog zárulni.
