I. Csillagászat
1.Az elmúlt év legörvendetesebb csillagászati eseménye: A Vera C. Rubin Obszervatórium átadása 2025 nyarán
|
|
A Vera C. Rubin Obszervatórium a modern csillagászat egyik
legambiciózusabb földi megfigyelőközpontja. Chilében, az Andokban
található 2700 méteres Cerro Pachón hegyen épült az Atacama-sivatag peremén, ahol a
száraz levegő és a kiváló légköri viszonyok ideálisak a csillagászati megfigyelésekhez. Az obszervatórium nevét Vera Rubin
(1928-2016) amerikai csillagászról kapta, akinek munkássága
alapvetően hozzájárult a sötét anyag felfedezéséhez.
|
|
|
kép: By LSST Project Office - http://www.lsst.org/gallery/telescope-rendering-2013, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=42054166 Az obszervatórium központi műszere a Simonyi Survey Telescope, amelyet kifejezetten egy nagyszabású égboltfelmérő program, az LSST projekt számára terveztek. A távcső 8,4 méter átmérőjű főtükörrel rendelkezik, amely méretét tekintve a legnagyobb ilyen típusú amit valaha is építettek. A hozzá kapcsolódó, 3,2 gigapixeles digitális kamera a valaha épített legnagyobb csillagászati kamera (ezt a Stanfordi Lineáris Gyorsító- a SLAC munkatársa építették) , és egyetlen felvétellel az égbolt rendkívül nagy területét ( mintegy 40 Holdnak megfelelőt) képes rögzíteni. Ennek köszönhetően az obszervatórium néhány naponta újra és újra lefényképezi a teljes déli égboltot. Névadója Charles Simonyi és neje, akiknek alapítványa 20 millió $-ral támogatta a projektet. (Bill Gates "csak" 10 millió $-t adott) Simonyi a híres műegyetemi fizikaprofesszor, Simonyi Károly fia. A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Ekkor már programozott egy szovjet Ural II. típusú számítógépet. Érettségije után -akkori szóhasználattal - disszidált Dánián keresztül az USA-ba, ahol a Microsoftnál (mint a Word és az Excel atyja) csinált óriási karriert. A Forbes listáján jelenleg a világ 453. leggazdagabb embere. |
Az obszervatórium működése során rendkívüli mennyiségű adat keletkezik:
egyetlen éjszaka alatt több tíz terabájtnyi felvétel készül, és a teljes
program végére az összegyűjtött adatmennyiség eléri a több tíz petabájtot.
Ezek feldolgozása és elemzése csak fejlett automatizált rendszerek, és
mesterséges intelligencián alapuló módszerek segítségével lehetséges. Az
adatok jelentős része nyilvánosan hozzáférhetővé válik, ami új távlatokat
nyit a nemzetközi kutatások, valamint az oktatás és az ismeretterjesztés
számára.
https://en.wikipedia.org/wiki/Vera_C._Rubin_Observatory
2. Az év csillagászati eseménye a médiában: a 3I/ATLAS
üstökös
|
| Néhány reakció a magyar vloggerektől és egyéb hírforrásoktól. |
A 2025 nyarán feltűnt 3I/ATLAS körüli vita jól példázza, hogyan válik egy alapvetően rutinszerű csillagászati felfedezésből szélesebb nyilvánosságot megmozgató jelenség, sőt hoax. A tudomány számára 3I/ATLAS elsődleges jelentősége abban áll, hogy ez mindössze a harmadikként felfedezett intersztelláris, tehát bizonyosan nem a Naprendszerből származó égitest, amelyet közvetlenül megfigyelhetünk a Napunk közelében. Az adatok alapján a 3I/ATLAS viselkedése alapvetően összhangban van egy természetes eredetű, illékony anyagokban gazdag üstökösével, még akkor is, ha bizonyos részletei eltérnek a Naprendszerben megszokott példáktól.
|
Kép: International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA/Shadow the
Scientist, CC BY 4.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=174444353 |
A viták jelentős részét Avi Loeb, - aki a tekintélyes Harvard Egyetem asztrofizika professzora- hozzáállása generálta. 2017-től kezdődően Loeb egyre több olyan zavaros kijelentés tett, amelyek az UFO-hívőknek hivatkozási alapul szolgálhattak. Loeb szerint a 3I/ATLAS több olyan tulajdonságot mutat, amelyek önmagukban ugyan magyarázhatók ismert fizikai folyamatokkal, de együtt olyan mintázatot alkotnak, amely indokolttá teszik mesterséges eredetét is. Az erős kritika hatására érvelése finomodott, de addigra az UFO-hívők és szenzációhajhászok rákaptak a témára, és sorra jelentek meg a "híradások" a Naprendszerbe látogató "mesterséges objektumról. "
Ma már Loeb érvelése nem arra épül, hogy az objektum bizonyítottan mesterséges eredetű, hanem arra, hogy a tudománynak elvi szinten nyitva kell hagynia ezt a lehetőséget mindaddig, amíg az összes releváns adatot nem elemezték. A csillagászati közösség ezzel szemben úgy látja, hogy a 3I/ATLAS az üstökösfizika ismert kereteihez illeszkedik. Összességében a 3I/ATLAS esete nem annyira az "idegen technológia kérdéséről" szól, mint inkább arról, hogyan működik a tudomány. Avi Loeb álláspontja módszertanilag ugyan megengedhető, hiszen elvi nyitottságra ösztönöz, ugyanakkor tudományosan tapasztalatilag nem alátámasztott. A tudományos közösség ítélete ezért határozott: amíg nem jelenik meg olyan megfigyelés, amely egyértelműen túlmutat a természetes magyarázatokon, a 3I/ATLAS-t nem rendkívüli technológiai jelenségként, hanem egy különösen értékes, de természetes kozmikus látogatóként kell értelmezni.
3. Egy hír, ami kevés médiavisszhangot kapott, pedig még nagy jelentősége lehet: A mesterséges intelligencia életjeleket talált az ősi sziklákban
Az, hogy van-e, vagy volt-e élet a Földön kívül, talán az egyik legizgalmasabb kérdés a csillagászatban és biológiában. 2025 legvégén Robert Hazen. (Carnegie Institution for Science) csapata egy mesterséges intelligencián fejlesztett egy modellt, amely több mint 90%-os pontossággal képes megkülönböztetni a biológiai és nem biológiai eredetű szerves molekulákat, és más, akár 3,3 milliárd éves életre utaló kémiai jeleket is kimutatott a kőzetekben. „Nagyjából megdupláztuk azt a kort, amelyben szerves molekulák segítségével azonosítani tudjuk az élet jeleit” – mondja Anirudh Prabhu adatkutató és a tanulmány társszerzője. Most a program azzal folytatódik, hogy a nagyszámú, marsi eredetű meteoritdarab átvizsgálását végzik el ennek segítségével, és ki tudja, talán még az is kiderül, hogy volt élet a Marson.
https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.2514534122
II. A tudománypolitika új vonásai az Egyesült Államokban
A Nature magazinnál az Egyesült Államok új elnökének tudományos intézkedései lettek "az év eseményei". Nem szívesen foglalkozok vele, de aligha határozza meg más jobban a tudomány sorsát, mint ezeknek az intézkedéseknek a sora. Az elnök tudománypolitikai intézkedéseit és szándékait nézzük át (úgy ahogy tehetségemből és időmből tellett), kitérve arra is, hogy mik azok, amiket nem sikerült elérnie, mik azok amiket igen, mik azok amik még nem dőltek el.
Klímaváltozás és környezetvédelem
- Mint ismert, az elnök klímaszkeptikus, a klímaváltozást gyakran nevezi „átverésnek” (con job), „csalásnak” (scam) vagy „hoaxnak” . 2026 januárjában az elnök elindította az USA kilépési folyamatát az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) és az Intergovernmental Panel on Climate Change-ből (IPCC) valamint legalább 66 másik nemzetközi tudományos szervezetből. Korábban, Trump első ciklusában a Párizsi Megállapodásból is kilépett már az USA, de Biden alatt visszalépett, most újra kilépésen van a sor.
- A klímaküzdelem jogi alapjának visszavonását is tervbe vette az elnök. Az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) 2026 elején megkezdte a 2009-es „veszélyességi megállapítás” (endangerment finding) visszavonását, amely a klímavédelmi szabályozások jogi és tudományos alapköve volt. Az eljárás elindult, most egy rövid nyilvános véleményezési időszak vette kezdetét.
- A kormányzati weboldalakról szisztematikusan eltávolították a „klímaváltozás”,„dekarbonizáció” és „üvegházhatású gázok” kifejezéseket, valamint törölték az ehhez kapcsolódó tudományos adatbázisokat.
- Több száz klímakutatót eltávolítását kezdeményezte az elnök köre a Nemzeti Klímaértékelés (National Climate Assessment) készítéséből, ami egy jogilag kötelező amerikai kormányzati jelentés.
- Az elnök köre a Nemzeti Atmoszférakutató Központot (NCAR) költségvetését és szerepét illetően csökkentési igénnyel lépett fel, sőt 2025 decemberében a szervezet feloszlatását is bejelentették. Jelenleg a kongresszusi előkészítés vitái zajlanak. Ez a szerv kulcsfontosságú a klíma- és időjáráskutatásban.
- Jelentős költségvetési megszorításokat terveznek be a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) klímakutatási részlegénél. (A NOAA látja el a meteorológiai előrejelzések feladatát is.) A teljes testületből 1300 tudóst bocsájtottak el (ez az összlétszám kb.10%-a) , legnagyobb arányban a klímakutatók közül. A Védelmi Minisztériummal való együttműködésben is felbomlott a korábbi együttműködés, a NOAA nem kapja meg a továbbiakban a Védelmi Minisztérium műholdképeit.
- Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) július 29-én közzétette „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának az Egyesült Államok éghajlatára gyakorolt hatásának kritikai áttekintése” című jelentését.. A jelentést Chris Wright energiaügyi miniszter, a palagázipar korábbi vezetője rendelte meg márciusban. A jelentést a tudományos közösség túlnyomó többsége élesen elítélte, sőt az Aggódó Tudósok Uniója (UCS) és a Környezetvédelmi Alap (Environmental Defense Fund) augusztusban pert indított az Energiaügyi Minisztérium (DOE) és az EPA egésze ellen. Részletek innen.
- Egy 2025-ös elnöki rendelet értelmében a szövetségi ügynökségeknek (például NASA, CDC-ez a közegészségügy szerve) felére kell csökkenteniük a külső tudományos tanácsadó testületeik számát. Számos ügynökségnél, így az EPA-nál is, független tudósokat távolítottak el a tanácsadó testületekből, helyükre gyakran iparági lobbistákat neveztek ki.
3. Költségvetési megvonások
- Több mint 7.800 kutatási támogatás megszűnt vagy befagyasztódott. Minden ötödik, azaz mintegy 25.000 alkalmazottat (ezek csak egy része tudós) elbocsátottak az állami fenntartású tudományos intézetekből. Különösen súlyosan érintette ez a humán tudományok területét. Összességében a megszorítások 32 milliárd dollár "megspórolását" , az összköltségvetés 35%-át irányozták elő.
- Az elnök 2026-os költségvetési terve jelentős vágásokat javasolt a tudományos alapintézmények köz ist: a National Science Foundation (NSF, a természettudomány és a mérnöki tudományok) költségvetését 57%-kal, a NASA tudományos részlegéét pedig 47%-kal csökkentette volna, de végül ez a javaslata a kongreszuson nem ment át, és vélhetően 2026-ra alig csökkentették ennek a két kulcsfontosságú intézetnek a költségvetését.
- Az orvosi kutatásokat tömörítő National Institutes of Health (NIH) is jelentős csökkentési előirányzatokkal nézett szembe, de egyes intézkedések jogi eljárás alá kerültek. Amikor több mint 1 milliárd dollárnyi NIH-ösztöndíjat tiltottak le, az szintén bírósági pereket eredményezett, végül a bíróság érvénytelennek minősítette az eljárások nagy részét.
- Az elnök tervbe vette az elit egyetemek támogatásának megnyirbálását is. A Harvard Egyetemtől pl. 2,2 milliárd $-t, a (költségvetésük harmadának) visszatartását indítványozta. Más egyetemektől is jelentős elvonást kezdeményezett, még olyan területeken is, mint a szegény tanulók ösztöndíjrendszere. Jelenleg a szenátus ellenállásán és jogi pereken a folyamat megfeneklett, a küzdelem még tart.
- Leállították a nemi identitással (LMBTQ+), valamint a „woke”-nak minősített társadalmi kérdésekkel kapcsolatos tudományos projektek finanszírozását.
- Oltásellenesség előretörésének veszélyét hordozza az, hogy az egészségügyi minisztérium (HHS) élére az elnök az oltáskritikus Robert F. Kennedy Jr.-t nevezte ki, aki felülvizsgálatot rendelt el az oltások és az autizmus közötti (tudományosan egyébként már cáfolt) összefüggésről. A HHS a többek közt Karikó Katalin által Nobel-díjassá vált mRNS kutatásokat is betiltotta (a Covid-vakcinák ürügyén), de a Honvédelmi Minisztérium átvette az ilyen jellegű kutatások finanszírozását.
5. Idegenrendészeti intézkedések hatása
- Az idegenrendészeti intézkedések eredményeként néhány fejlődő világból származó, hosszabb ideje az USA-ban dolgozó tudóst kiutasítottak az országból. Ennél jelentősen nagyobb problémákat okoztak az idegenrendészeti intézkedések a doktori képzésekben. Egyrészt az erre szánt költségvetést nyirbálták meg, másrészt megnehezítették főként a fejlődő országokból a hosszabb tartózkodást az USA-ban. Ezt a fejleményt érzékelve viszont számos ország vezetett be olyan intézkedéseket, amelynek célja pontosan a külföldre vágyó diákok csábítgatása. A Nature magazin ebből a szempontból rangsorolta az egyes országokat, és a következő sorrendet állapította meg: Kanada, Franciaország, Németország, Spanyolország, Dél-Korea, Kína és Hongkong lettek azok az országok, amelyek nagyon kedvező lehetőségeket kínálnak külföldi doktoranduszoknak az USA helyett.
-
Az új tudományfinanszírozási rendszer nyertese a mesterséges
intelligencia (AI) és az új innovációs technológiák, pl. a
kvantumszámítógépek. (Ezek eredményeiről a blogomban is rendszeresen
beszámoltam.) 2025 végén az elnök aláírt egy végrehajtási
utasítást, amely egységesíti és gyorsítja a tudományos kutatást
AI-technológiák érdekében, és többek között az ezekkel kapcsolatos
energetikai- és infrastrukturális problémák megoldását is szolgálja. Ez a
kezdeményezés kormányzati, egyetemi és ipari szereplők együttműködését
ösztönzi, és a fő feladata, hogy az USA-t a vezető szerepét ezen a
területen megerősítse. Ez a program a hangzatos "Genesis Mission"
nevet kapta.
Nem véletlen tehát hogy az legnagyobb technológia csoportok közül szinte mindegyik anyagilag is támogatta az elnök kampányát és beiktatását, Sam Altamantól Zuckerbergen keresztül Simonyiig.
[Itt egy (nem teljes) lista ezen cégekről és személyekről: Altman(Open AI), Brockman (Open AI), Zuckerberg (Meta), Musk (X, stb.), Bezons (Amazon, stb.) , Cook (Apple), Google, AMD, Adobe, Microsoft, NVIDIA stb. A támogatás összege általában 1-4 millió $ körül mozgott, ami azért inkább szimbolikus összeg, figyelembe véve a nevezett emberek és cégek vagyonát. Kiemelkedik Musk, aki csaknem 300 milliót adott (ami azért vagyonának kevesebb, mint 1%-a.)]
- Az űrkutatás bizonyos, "látványos" területei is a nyertesek közé sorolhatók, miközben pl. a NASA kutatási programjainak jó részét az elnök haszontalannak tartja (pl. kozmológiai kutatások, tudományos szondák). Kitüntetett területek a hosszú távú emberes űrutazás és az űrbázisok kiépítése felé (pl. a Holdon) mutatnak, amelyek végső soron valamiféle "űrkolonizácó" lehetőségét teremtik meg jövőben.
https://www.nature.com/immersive/d41586-026-00088-9/index.html
III. Kulturális ajánlat: Az egykori Monarchia 4. legnagyobb városa
 |
| A XIX. sz. másodi felében egy ma már egyedülállónak számító történelmi kísérlet zajlott Kelet-Közép-Európában. Egy hatalmas, Krakkótól Raguzáig (Dubrovnik), Bolzentől Lembergig (Lviv) terjedő ország erőteljes fejlődése zajlott, ami ismét a történelem nyertesei közé repítette Magyarországot is. Ez a hatalmas ország azonban mégsem Kelet-Közép-Európa népeinek olvasztótégelye lett, hanem inkább kisebb népeinek börtöne. Az egykori hatalmas ország nyugati fele ma Európa legfejlettebb régója (Bolzen), a keleti fele pedig rendszeresen orosz drónoktól szenved (Lviv). Egykor negyedik legnagyobb városa ma egy elég élhetőnek tűnő olasz kisváros, ami történetesen Krasznahorkai László egyik gyakori tartózkodási helye is, élénk kulturális élettel, nyüzsgő kávéházakkal. A városról a beszámolóm itt található. |
