TÉR hírek 11.: 1. Miből és mennyiért lesz az áram? 2. Szabadságharcok vagy jó kompromisszumok?

1. Miből és mennyiért lesz  az áram?

Szélturbinák Hegyeshalom osztrák oldalán.
2023-ban  1426 szélturbina 9000 GWh  villamos energiát termelt Ausztriában, ez a paksi éves termelésnek kb. 56-%-a.  Nálunk egy furcsa - de nemrégiben feloldott- szabályozás miatt 2011. óta lényegében nem épült szélturbina, így a szélenergia részesedése a hazai energiamixben elenyésző. Novembertől márciusig alig termelünk megújúló módon villamos energiát.  

A témát a mesterséges intelligencia óriási energiaigénye szepontjából érintettük. Rövid ismétlés, összefoglalás, hogy a Big Five technológiai óriásai, valamit Kína miben látja a jövőt:

• Microsoft: hagyományos atomerőmű újraindítása (Three Miles Island)
• Googel: moduláris rendszerű, új típúsú atomreaktorok
• Amazon: moduláris rendszerű, új típúsú atomreaktorok
• Meta: geotermikus energia
• Apple: Továbbra is egy vegyes megújúló energiamixben hisznek, ami napelemek, szélfarmok, biogáz-üzemanyagcellák, mikro-vízerőművek és energiatárolási technológiák összeangolt rendszerére épít. 
• Kinaiak: naperőmű, tározós-szivattyú rendszerrel egybeépítve és az atom. Kina persze nem olyan átláthatóan fejleszt, mint a USA. Kevés a hír, hogy hol állnak az MI-val, de hogy a szivattyús-tározókapacítások terén óriási fejlesztések zajlanak, azt ezek a táblázatok is bizonyítják.

A technoóriások energiafogyasztása ma is óriási. A Googel,  a Microsoft és az Apple szerverparkjai (külön-külön)  nagyjából annyi energiát használnak fel, mint az 5,4 milliós Szlovákia, tokostól-vonostól, a Meta és az Amazon sem sokkal kevesebbet.  Már eméítettük, hogy  becslések szerint, a 2035-ös évekre a megtermelt elektromos energia negyedét az MI fogja igényelni, és egy MI szerverperk 4.5-ször annyi elektromos energiát igényel, mint egy hasonló "hagyományos". Nyilvánvaló, hogy egy szerverpark energiaellátása is folyamatos kell hogy legyen, a szél, a Nap önmagában szóba sem jöhet.  Ezért értékelódött fel az atom. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Trump klimaváltozási szkepticizmusa ellenére  sem élnek a foszilis energia várható engedélyezésével a "techóriások." Sőt, még az ExxonMobil olajtársaság vezetője is úgy nyilatkozott, hogy Trump megválasztása ellenére is tartják a korábban meghírdetett "zöldítő "programjukat. 

Egyre több villamos energia kell,  érdemes megnézni, hogy állunk most a villamos-energiatermelés költségeivel: 

Forrás:  By RCraig09 - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=99427431

A fenti grafikon a Lazard alapján kategorizálja a villamosenergia-termelés költségeit az Egyesült Államokban. Jól látható, hogy napjainkban csúcs idejű földgázzal (Gas peaking) történő termelés és a nukleáris termelés lett a legdrágább az USA-ban, a nukleáris ráadásul növekvő tendenciát mutat.  Itt a számítások eredményét úgy kell érteni, hogy a "kiegyenlített   költségbe"  beleszámítják azt, hogy mennyibe kerül egy erőmű létesítése, és leállása utáni leszerelése, valamint a környezet rendezése is. Természetesen ezek nagyon nehezen becsülhetők, mert pl. ki tudja most eldönteni, hogy egy 8-20 évig épülő atomerőmű 60 éves üzemideje után mekkora lesz annak leszerelési költsége.

Mindenestre a fenti adatsor elég elgondolkodtató ránk nézve, hiszen mi a főként a kb. 10 év múlva (ha nem lesz csúszás) induló paksi 2400 MW-ban gondolkodunk, és az ábra alapján úgy tűnik, a legdrágábbat választottuk. De azért nem eszik olyan forrón a kását! Egyrészt, nyilván jól végiggondolt oka van annak, hogy a technológiai óriások küzül hárman is az atomerűművel kötelezték el magukat, és itt a fő szempont a karbonsemleges stabilitás, amit lényegében csak az atom képes produkálni.    Másrészt, a Lazard tanulmánya nem Európával foglalkozik, ezért érdemes volt Európában is körbenézni. Rá is akadtam a neves német Fraunhofer Intézet eredményeire. Nézzük ezeket: 

Forrás: https://www.ise.fraunhofer.de/de/presse-und-medien/presseinformationen/2024/photovoltaik-mit-batteriespeicher-guenstiger-als-konventionelle-kraftwerke.html
Bal oldalon sárgásan a különböző naperőműves rendszerek vannak, (PV: PhotoVoltaic) ezek olcsón termelnek, a narancsos színnel jelölt tárolós rendszerek természetesen kicst drágábbak. Ezt a szintén olcsó kategóriába eső szél követi (kék színnel). A biogáz (zöld) már drágábbnak tűnik, a biomassza (ez nálunk fát és szalmát jelent) egy fokkal olcsóbb.  Barna és fekete szinnel a relatíve drága és környezetszennyező barna - és feketeszén jön. Ezt a  földgázzal működő erőművek követik, ebben a nagyon jó hatásfokú kombinált ciklusú ( GUD) olcsó, más rendszerek már drágábbak. Végül szürkével az atomenergia következik, rendkívül széles spektrumú árbecsléssel. Érdekes, hogy ezt egyáltalán vizsgálta az intézet, hiszen Németország kivezette ezt az energiafajtát. Újabb vízerőművek építését se tervezik. Némileg megnyugtató, hogy a Fraunhofer Intézet szerint az atom akár egy olcsó energiatermelési fajta is lehet, de akár nagyon drága is, nagy tehát a bizonytlanság.  Közép-Európa  országai közül többen (lengyelek, szlovákok, csehek, románok) terveznek  a közeljövőben atomerőművet, francia vagy amerikai építtetővel. Az EU-ban  a finnek tavaly adtak át új japán építésű reaktort, a franciák most szeptemberben saját építésüt.  Figyelemztető előjel, hogy a finneké 14 évet a franciáké 12 évet csúszott, és költségei az eredetileg tervezettnek a finneknél négyszeresére, a franciáknál ötszörösére rúgtak. A finnek egy VVER-1200-assal (ez épül Pakson) is szerződtek az orosz Roszatommal (akik Pakson is építenek), de az ukrán háború kitörésekor azt rögtön lemondták. A Rosszatom 3 milliárd $ -ra pereli azóta a finneket.

Nézzünk egy kicsit körbe házunk táján: 

Forrás: villanyautok.hu
A kördiagrammról látható, hogy a hazánkban a megtermelt villamos energia 2/3-része már széndioxid- mentes. Az atom Paks-I. révén stabilan hozza a 45% körüli eredményét még úgy is, hogy  nyaranta időnként, a naperőművek csúcstermelése idején, visszavetetnek a teljesítényéből. Hála az „aranyvég” (golden end) árnak (amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben), messze a legolcsóbb is. A földáz még mindig második helyen van a feltörekvő naperőművek azonban hamarosan elvehetik a 2. helyet. 

Képek forrása: MAVIR
A fenti grafikán egy átlagos nyári nap energiamixét látjuk a hazai villamosenergia termelésben. Alul a paksi erőmű kék sávja húzódik az egyenletes 2000MW-os teljesítményével. Ezt a hőerőművek vékony, de stabil piros sávja követi. A gyorsan szabályozható, földgázzal menő erőműveink halványkék sávja következik ezután. A sárgával jelölt napelemek 7 óra körül indulnak be, dél körül többet termelnek mint Paks, de este 6 óra körül megszűnik a termelésük. 9-16 óra közt annyi áramot termelünk meg, hogy külföldre is jut. Az import lila sávja ilyenkor a negatív oldalon, exportként jelenik meg.  De ha nálunk süt a Nap,  akkor általában a szomszédainknál is, ott is túltermelés van. Az áram óránkét szabályzott ára leesik, és mivel az áram nem raktározható,  még az is előfordulhat, hogy nekünk kell fizetnünk, hogy valaki átvegye tőlünk.  Délután 6 óra után a helyzet akár drámai is lehet. Még mindig meleg van, az emberek hazérkezve csúcsra kapcsolják a 3,5 kW-os energiazabáló klímákat. Gázturbinás erőműveinkkel próbálunk utánamenni a megnövekedett igényeknek (kék sáv), még a vésztartalék olajos erőművet is beindítjuk (kicsiny barna folt), de így is elképesztő árakon, a normál lakossági árnak akár a 25-szöröséért vagy még drágábban vagyunk kénytelenek valahonnan áramot beszerezni. Megoldának a 9-16 óra közt megtermelt áram energiájának elraktározása tűnik. Lehetne ezt akkumulátorokkal is csinálni, de az borzasztó drága.  (Most 1kWh-nyi aksikapacítás kb. 200 ezer Ft. ). Marad a szivattyús-tározós rendszer, amiről még lesz szó. 

Egy tipikus téli, némi napsütéssel járó napon is, egész nap tartós az energiaimportunk. A naperőművek alig termelnek. A drága gázturbinás erőművek csúcsra járnak, megközelítik Paks teljes termelését. Itt a szél se sokat segítene, mert a télen nagyon gyakran van olyan szutyok idő, amikor ólmos szürke napok követik egymást, se nap, se szél.  Ilyenkor a karbonsemleges energiatermelésnek az atomon kívül nem marad más alternatívája nálunk.

Fotó: By Shimatonis - originally uploaded on lt.wikipedia.org by Shimatonis, Public Domain, 

A litvániai krounisi szivattyús-tározós rendszerű erőmű. Alul az alsó tározó, majd a műszaki épületek jönnek. A domboldalban a csővezetékek futnak a felső tározó hatalmas betonfala felé. 

A szivattyús-tározós rendszer lényege, hogy erős napsütéskor az olcsó árammal egy mélyebben fekvő tározóból egy magasabban lévő, hegyi tározóba vizet szivattyúznak fel. Az esti csúcsfogyasztás idején a magasabban lévő tározóból az alacsonyabban lévőbe vezetik a vizet egy vízerőművön keresztül, amely áramot termel. A litván erőmű arra jó példa, hogy nem feltétlenül kell nagy szintkülönbség a két tározó közt, persze az nem is árt. A litván 900 MW-os erőműnél ez a szintkülönbség alig 100 m csak, ígaz ilyen kis szintkülönbség esetén a magasabb tározónak elég nagynak kell lennie. A kiválló adottságú Ausztriában több mint 9000 MW-nyi ilyen erőmű van jelenleg is, néhány éven belül 16.000 MW-nyi lesz, de a környező (sokkal több heggyel rendelkező) országok többsége is (Ukrajnát és Szerbiát kívéve)  már jelentős ilyen jellegű kapacítással rendlekezik.  Mi egy  egy 600 MW-os ilyen erőmű helyszínének a keresésénél tartunk. Eddig a Mátrában Markaz és és az Upponyi-egységben Sajóivánka környékét vizsgálták meg, Markaz tűnik befutónak. A hírek szerint talán kínaik fogjál építeni. 

 

2. Szabadságharcok vagy jó kompromisszumok? 

Bocskai hajdúival. Zimmermann metszete 1606-ból. Forrás: Wikipedia

Korábban a Mohács-500 kutatásokkal kapcsolatos előadásokat ajánlottam, mert az a probléma érdekel, hogy egy intenzív történelmi kutatássorozat, ami nagyon nagy publicitást is kap, miképp képes, vagy képes-e egyáltalán  "átprograoramozni"  közgondolkodást. Most viszont beleszaladtam a MNL Levéltári Délutánok programsorozaton egy számomra nagyon tanulságos Pálffy Géza (HUN-REN Történelemtudományi Intézet)  előadásába, ami szembesített azzal, hogy más történelmi korszakokra is vonatkoztatató az, hogy a közgondolkodás és a történelmi tény nem feltétlenül esik egybe. 
Pálffy  fő kutatási területe a 16-17. századi magyar-oszmán-Habsburg viszony. Ezúttal a Bécsi-béke kapcsán mondta el kutatási eredményeit, nézeteit. A történészek közt régóta vita tárgya, hogy minek nevezzék a Bocskai mozgalmát, felkelésnek vagy szabadságharcnak. Pálffy amellett állt ki - a végén felszólaló Gebei Sándornak is ellentmondva- , hogy Bocskai mozgalma egy sok motivációjú  felkelés volt, nem szabadságharc.  (Pálffy szerint eleve csak két ilyen volt a magyar történelemben: 1848 és 1956). Nyilván itt nem csak a szavakon való lovaglásról van szó, hanem lényegi kérdésekről. Kimutatta, hogy Bocskait is (aki maga kérte a töröktől a híres koronáját, és nem tett  tóla semmiféle nyilatkoatot) az erős kompromisszum-kereső magatartás jellemezte. Pálffy felfogásában az is lényeges, hogy a Habsburgokról nem mint idegen uralkodókról beszél, hanem mint magyar királyokról. (Érdemes II. Mátyásról szóló előadását is külön is meghallgatni. II. Mátyás megbuktatta öccsét Rudolfot, akinek "hülyeségei" nagyban hozzájárultak Bocskai felkeléséhez. A Bécsi-békét Mátyás írta alá Habsburg részről, nem a még regnáló Rudolf. )  Nem egyszer kaján kiszólásokat is tett arra a szemléletre, ami folyton szabadságarcot eröltett akkor, amikor józan kompromisszumokat kellene kötni. Az epés megjegyzésekből jutott a történelemkönyveknek is.  Én is gyorsan megnéztem mi a helyzet ezekben. Az OH_TOR10A vagylagosan, midkét kifejezést használja, de inkább "felkelés" pártinak tűnik. Ezt a tankönyvet sokkal jobb volt olvasni, mint a másikat.  Az OH_TOR10B verzió, ami összességében is sokkal "hagyományosabb" felfogásúnak tűnik, szabadságharcnak nevezi, de megemlíti, hogy vannak más nézetek is. A B-verzió szörnyen bonyolult ábráin egyébként már más élvonalbeli történész (pl. Horváth Richárd, a videót érdemes a 7. perc környékén megnézni) is élcelődött, igaz az a 9.-es kötet volt ettől a szerzőtől. )

Pálffy Géza előadásának linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=J8PUZjHw_fo

TÉR hírek 10. : Tudomány és politika ;Túl vagyunk a 1,5 fokon? ; Egyre tisztábban látjuk a Mohácsi-tragédiát

1. Tudomány és politika. Mi várható Trump évei alatt?

Az amerikai elnökválasztás körül nagy hajcihő volt a Nature magazin házatáján. Ezt sokan bírálták is, mondván, egy tudományos szaklap miért foglalkozik politikával. Az előfizetőktől kapott kérdőíves válaszok után viszont a világ elsőszámú tudományos szaklapja felvállalta a témát. (A felmérés alapján  a világ- tehát nem csak az USA, a Nature is angol- a lap olvasói 86-6 % arányban Trump ellen voltak. ) Trump megválasztása után  a szerkesztőségi vezércikk jelent meg arról, hogy " A tudósoknak bátran és egységesen kell számon kérniük Trump elnököt" , majd további cikkek árnyalták a témát. Az aggodalmak fő iránya elsősorban Trump klímaszkepticizmusát érintik. Trump első elnöksége alatt az Egyesült Államokat kiléptette minden klímaegyezmény hatálya alól, amit Binden rögtön visszacsinált. A másik fő irány egy általános tudományellenes retorikára vonatkozik, amelynek farvizén az oltásszkeptikusnak kikiáltott  Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter-várományos lehet. (Mai hír, ezt meg is kapja). Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy Trump tudományellenes retorikája a választási kampány előrehaladtával sokat finomodott, és  a kormányzati szerepet betölthető Elon Musk amerikai vállalkozóval való együttműködésének haszonélvezője lehet az amerikai űrprogram is,  hiszen megvalósulhatnak Musk Marsutazás-álmai (amit egyébként számos tudós bírál.) 

További olvasnivalók a témában: 1, 2, 3 

2. Túl vagyunk a 1,5 fokon?

Miközben a tudósok egy része azt fontolgatja hogy mi lesz a  világ klímapolitikájával, újabb aggasztó hírek érkeznek a Föld felmelegedéséről. Egy antarktiszi jégmagokról készült tanulmány azt állítja, hogy 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képesti 1,49 °C-ot. Ez veszélyesen közel áll a párizsi klímaegyezmény ambiciózus céljához: 1,5 °C alá korlátozni a globális hőmérsékletet. Más módszerek a globális hőmérséklet-változás kiszámítására, például a hosszú életű tengeri szivacsok arra utalnak, hogy a felmelegedés már meghaladja az 1,5 °C-ot

II. Lajos portréja (Magyar Nemzeti Múzeum) Kép forrása: wikipedia

3. Egyre tisztábban látjuk a Mohácsi-tragédiát 

Lassan célegyenesbe érkeznek a  Mohács-500 program kutatásai, amik sok tekintetben átformálhatják az eddig bennünk élő képet a nagy nemzeti tragédiánkról.  Miközben a régészek még mindig adósak nagy látványos eredményekkel (a csata új tömegsírjai, Földvár maradványainak megtalálása) addig a történészek újabb források felderítésével árnyalják a képet. A márévári konferencián C. Tóth Norbert (Magyar Nemzeti Levéltár) ezúttal Bátori István nádor 1526 körüli tevékenységét vizsgálva tette gazdagabbá eddigi ismereteinket. Néhány érdekesebb megállapítása, amiknek egy részéről eddig a szakma nagy része sem tudott, vagy másként tudta:

- II. Lajos szerette volna a jobbágyok ötödét is hadba szólítani, de ez nem valósult meg (mai történészeink szerint szerencsére).  

- II. Lajos az "alsó részek" feladatát 1526-ban ismeretlen okból előbb Bátorira bízta (akivel közismerten rossz volt a viszonya),  Tomorit csak az utolsó pillanatban veszi megint újra elő. 

- II. Lajos idejében értesül arról hogy, meglepő módon új irányból érkezik Szulejmán (Szulejmán elött nem létezett Eszéki hadiút), már a Száván való átkelésüket is meg kívánta akadályozni, de a közismerten lassan mozgósítható (aratás után hadrafogható) banderiális seregek még nincsenek fegyverben. Július 1.-én még lényegében csak a király magánhadserege áll készen, és meglehetős szervezetlenség van még mindenfelé. 

- A király július 20-án indul el délre, következő célja a Dráván való átkelés megakadályozása. A tábort ezért Eszékre hívja, de ő maga is lassan halad. Bátorit és a nemeseket felszólítja, hogy menjenek Eszékre, de ők nem hajlandók a király előtt menni. Végül Tolnán van a gyülekező, de mint ismert Frangepán Kristóf  horvát és Szapolyai János erdélyi hadai, egy cseh és német kontingens még igen messze vannak.  Ezt azonban ne fogjuk a közönséges bénaságra, még a középkorban vagyunk, lassan mennek a hírek, pocsék a közlekedés. (Saját megjegyzés:  Mondhatni,  az volt a természetes, hogy vannak, akik nem érnek oda időben. Hunyady János sem ért oda időban Nándorfehérvárra. Szerencsére azonban a törökök bénázása, - no meg vezéri képességei miatt- bejutott a várba.)

- Tomori csak augusztus 17-én Bátán ér Lajos táborához

- Augusztus  21-én átkelt a török a Dráván, most már csak Mohács marad meg helyszínnek. 

Az előadás a linkje.

TÉR hírek 9: MI(AI) a Magyar Tudomány Ünnepén; Az MI energiaszükséglete és az atomenergia; Hogy éltek a török korban

1. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával emlékülés volt az Akadémián,  ahol a téma - nem meglepő módon- a mesterséges intelligencia (MI) várható társadalmi hatása volt. Az ülésre a magyar parlament és kormány képviselőit is vártáké. A csaknem három órás ülésen a legjobb egyetemeink és kutatóintézeteink képviselői fejtették ki rövid véleményüket a témáról, és nem csak a reáliák képviselői. Először hallhattam arról, hogy az Eu-s jogban hogyan igyekeznek szabályozni ezt a kérdést  illetve milyen hazai jogi kutatások zajlanak a témáról. Az előadássorozat az ismertetőm alatti linken érhető el. Nyilván kevés ember hallgatja végig a három órát. Szerintem a legfontosabb Cserei György (dékán, PPKE Információstechnológiai Kar) vitaindítója volt, amelyben azokat a vészharangokat kongatja meg, hogy mit lehet kezdeni egy olyan viharosan fejlődő MI-vel, amelynek teljesítménye 2015-óta 3,5 hónapként megduplázódik, és nyilván fél évtizedes nemzeti stratégiákkal ez nem követhető le.   Az ő előadása 12:15-kor kezdődik és kb. 20 perces, mindenképpen érdemes meghallgatni . 

https://www.youtube.com/watch?v=DxjcIJhgRec

2. Az MI energiaszükséglete és az atomenergia 

A Paksi Atomerőmű a Batikereszti-kilátóból. Minden jel szerint a Paks-típusú nagy teljesítményű reaktorok mellett a közeljövőben a kis teljesítményű moduláris atomerőművek is elterjedhetnek. 

Az Amazon, a Google és a Microsoft technológiai óriáscégek a közelmúltban bejelentették, hogy támogatják az atomenergiát a szén-dioxid-semlegessé válás érdekében. Az Amazon és a Google terveibe olyan cégek tartoznak, amelyek úttörő szerepet töltenek be a „kis moduláris reaktorok” tervezésében, míg a Microsoft támogatni fogja a hírhedt Three  Miles Island-i, korábban gazdasági okok miatt leállított, 835 megawattos reaktor újraindítását Pennsylvaniában. (Erről már korábban írtam.)  A mesterséges intelligenciát (MI) támogató adatközpontok energiaigénye az egekbe szökött. Bizonyos becslések szerint, a 2035-ös évekre a megtermelt elektromos energia negyedét az MI fogja igényelni, és egy MI szerverperk 4.5-ször annyi elektromos energiát igényel, mint egy hasonló "hagyományos".   A  Nature folyóiratban a fenti linken olvasható beszélgetésben azt járják körbe hogy a passzív biztonságra épülő  „kis moduláris reaktorok” milyen előnyökkel  illetve hátrányokkal rendelkeznek az olyan óriás-atomerőművekkel szemben amilyen pl. Paks-I vagy Paks-II. A  „kis moduláris reaktorok” teljesítménye nem éri el a 100 MW-t sem, (Pl. Paks-II 1000 MW lesz) biztonságuk teljes egészében passzív, embertől és berendezésektől független természetes folyamatok által meghatározott lesz. Hátrányuk azonban az alacsonyabb hatásfok, és ami ezzel összefügg, a több veszélyes nukleáris hulladék termelése. 

3. Hogy éltek a török korban

A máré-vári nyári történészkonferencia újabb előadást tett fel. Sudár Balázs (HUN-REN BTK Történelemtudományi Intézet) Oszmánok Magyarországon c. előadásában eddigi kutatásait foglalta össze. A lényegét  belefoglaltam egy Tolna megyére írt változatomba, amit a másik blogomba tettem fel.

Sudár Balázs előadása itt érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=cxjDAb4sM9M&t=446s

TÉR hírek 8.: Kilenc kérdés a Magyar Tudomány Napjáról

1.    Miért november 3-án ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját?

1825. november 3 –án Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta  egy évi jövedelmét egy Tudós Társaság számára, amelyből végül a Magyar Tudományos Akadémia lett. Ezt a napot 1997-től ünnepelték az Akadémián, majd egy 2003-as kormányhatározat hivatalosan a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította.

2.    Mi történt azon a novemberi napon Pozsonyban? 

 
1825. november 3-án a kis- és köznemeseket tömörítő alsótábla egy nem hivatalos tanácskozást tartott a magyar nyelv és az oktatás ügyéről. Ezen felszólalt a nagyszerű szónokként ismert Feslőbüki Nagy Pál, soproni képviselő is. Heves hangvételű felszólalásában ostorozta a főnemeseket, hogy nem tesznek semmit a haza ügyének előmozdításáért. Lánglelkű beszéde nem is maradt hatástalan, hiszen mindenki meglepetésére szót kért az akkor még teljesen ismeretlen ifjú Széchenyi István, aki főnemesként hivatalosan nem is vehetett volna részt a tanácskozáson.

3.    Tudjuk-e, hogy mit mondott Széchenyi? 

 
Állítólag Széchenyi szavai a következők voltak: „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”

4.    Miért fogalmaztunk úgy, hogy „állítólag” mondta ezt Széchenyi, nem jegyezték fel pontosan a szavait? 

 
Nem. Alsóház gyűlésén nem vezettek jegyzőkönyvet. A mindenhol jelenlévő osztrák titkosrendőrség is eléggé félvállról vette a gyűlést. Felsőküki Nagy Pál beszédéről például csak annyit jegyeztek fel a titkosrendőrök, hogy az „egzaltált” volt. Nem is tudjuk pontosan, miről beszélt Nagy Pál. Széchenyi szavait is csak egy szatmári követ leveléből ismerjük. Sokan, sokféleképpen emlékeztek később erre a nagyszerű napra. Széchenyi a Naplójában csak annyit írt aznap, hogy „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.” 

5.    Valóban ilyen negatív volt Széchenyi felajánlásának a fogadtatása?

 
Ellenkezőleg. Tudjuk, hogy Széchenyi hajlamos volt a pesszimizmusra, különösen Naplójában írt magáról önostorozóan.  A felajánlását nagy lelkesedés kísérte. Több, szintén jelenlévő főnemes  rögvest kisebb-nagyobb összegeket ajánlott fel, és a lelkesedés a következő napokban sem csökkent.  Két év múlva már 240.000 Ft jött össze, ami bőségesen elegendő volt az Akadémia indításához. Adminisztratív akadályok leküzdése után végül 1830-ban indult el hivatalosan a Magyar Tudományos Akadémia. 

6.    Nézzünk akkor meg egy kicsit a pénzügyeket! Mit tudunk ezekről?

 
Széchenyi néhány nap múlva pontosította felajánlását. Birtokainak értékét 60.000 Ft –ban állapította meg. Tudni kell, hogy messze nem ő volt a leggazdagabb földbirtokos az országban. A 60 ezer Ft mégis óriási pénz volt akkoriban,  ma ez egy  több milliárdos összegnek felelne meg. A felajánlást  Széchenyi és kortársai is úgy értették, hogy egy ekkora értékű birtokának a hozadékát évente átutalja az akadémia céljaira. Ezt Széchenyi hosszú évtizedekig meg is tette.

7.    Kik voltak még nagyobb felajánlkozók? 

 
A legnagyobb jövedelemadományokat tekintve Sina Simon 80.000 Ft-ja, herceg Batthyány Fülöp 50.000 Ft-ja, gróf Károlyi György 40.000 Ft-ja érdemes említésre. Habsburg József nádor ugyan "csak" 10.000 Ft-tal járult hozzá  az alapításhoz, de lényeges szerepe volt abban, hogy bátyjánál, a császárnál, kedvező fogadtatásra talált a kezdeményezés.  Ez erdélyi Teleki József  20 ezer kötetes könyvtárát ajánlotta fel, amivel letette az akadémiai könyvtár alapjait. A szervező munkában is ő jeleskedett. Kiváló történsz is volt, így ő lett 1830-ban az akadémia első elnöke. Innen eredetezhető, hogy nálunk az Akadémia humán beállítottságú volt kezdetben: a magyar nyelv ügyéért jött létre, és első elnökei mind a humán szférából jöttek.  

8.    Az ismerős történelmi családnevek sorából kicsit kilóg a legnagyobb adományozó, Sina Simon neve. Róla mit tudunk? 

 

Sina Simon egy bécsi bankár-kereskedő dúsgazdag fia volt. Ráadásul nem is magyar származású, hanem balkáni. Sina Simon adománya később jött az akadémiának, ebből épült meg a mai székház az 1860-as években. Simon apja,  Sina György -eredeti nevén Georgiosz Szinasz- ,  szoros pénzügyi kapcsolatban volt Széchenyivel, ő finanszírozta Széchenyi gazdasági elképzeléseinek nagy részét, a Lánchídtól kezdve a gőzhajózásig. Hatalmas birtokai voltak világszerte, az övé volt itthon Simontornya és Tolna városa is. Nyaranta ide, Tolna vármegyébe küldte fiát magyar nevelőhöz, aminek eredményként Sina Simon igazi magyar hazafivá vált, aki a hatalmas Sina vagyon nagy részét egész egyszerűen eljótékonykodta. Az akadémiának adott 80 ezer Ft, csak egy csepp volt a számos jótékonykodásából. Bizony, a mai dúsgazdagok közt nem nagyon lát ilyent az ember, igaz akkor sem volt gyakori.

 

9.    Eddigiek alapján eléggé humán jellegű az Akadémia indulása, hiszen a magyar nyelv ápolására jött létre. Mi a helyzet a reáliákkal? 

A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Ekkor hozták létre- egyelőre csak papíron - az Akadémia hat osztályát: a nyelvtudományit, bölcseletit, történetit, matematikait, természettudományit és a törvénytudományit.  A humán túlsúly a 19. század végéig nyomasztó volt. A változás jeleként előbb Stoczek Gyula fizikus lesz alelnök.  Eötvös Loránd elnökké választása (1889-1905) átmenetileg enyhít a helyzeten. Ezt követően azonban kommunista hatalomátvételig, 1949-ig,  gyakran politikai hátszelű humán tudósok töltik be az akadémia elnöki székét.  A korszak  19 alelnöke  közül is mindössze csak hét volt reál végzettségű, köztük a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert, aki két évig volt alelnök. (1946-48). 1949-ben változott az irányvonal. Ekkor a természettudományi osztályt két részre bontják, lesz egy fizikai-kémiai és egy biológiai-orvosi.  Ez az orvosoknak kedvezett.  21 évig egy kommunistákhoz hű orvosprofesszor (mellesleg országgyűlési képviselő is) töltötte be az akadémiai elnöki tisztet. Őt egy sztálinista vonásokat is megőrzött kémikus (nem mellesleg korábban oktatásügyi miniszter is) követte. Őt már az új idők előszeleként egy híres orvosprofesszor,  Szentágothai János váltotta (1976-1985), aki a rendszerváltás idején már az egykori  ellenzéki párt színeiben került be (újra) az országgyűlésbe. Őt egy reformszocialista szellemiségű történész követte ( Berend T. Iván 1985-1990), majd a rendszerváltás megint történészeket hozott helyzetbe ( Kosáry Domonkos 1990-1996) , Glatz Ferenc 1996-2002) . Azóta reál vezetése van az akadémiának. (Jelenleg Freund Tamás agykutató.)    Az alelnökök közt is magasabb már a reál végzettségűek aránya,  az 1949-től eltelt időszak 40 alelnöke közt 31 volt reálértelmiségi. 

Az akadémiai szerveződés hasonló jeleket mutat a többi, volt szocialista országban is. Az angol , az amerikai , de még a német is azonban nagyon más.  Ott markánsan megkülönböztetik a science-t, ők ilyen jellegű akadémiákba is tömörülnek. A humán tudományokat nem a science-be, hanem az arts-ba, a művészetek közé sorolják. Ők a művészeti akadémiáknak lesznek tagjai is. 

TÉR hírek 7.: Így láttam az üstököst; Megint és még mindig az MI-ről; Sűrű történelem Prága falai közt;

1. Így láttam az üstököst

Az idei év egyik látványos csillagász szenzációja volt a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös. Régóta készültem a megörökítésére, ami az utolsó alkalmas pillanatok egyikén, október 21-én este 8 óra körül össze is jött. A felvételt a Szarvas-szurdik déli végétől, csillagász szempontból elég jó helyről készítettem. Bonyhád közvetlen fényeit egy domb kitakarta ugyan, de fényszennyezése a 30 másodperces felvételen így is jelentős. A hely elég sötét volt ahhoz, az üstököst eltolt látással szabad szemmel egyből észrevegyem. A Hold még nem kelt fel.  Így a nagylátószögű objektívemmel könnyen becéloztam és 8 darab különböző érzékenységű felvételt készítettem 30 mp-es expozícióval,  100-as ISO értéktől egészen a 800-asig, természetesen állványról. A 640-es tűnt legjobbnak. A zajszűrést az ingyenes Noiseware C.E. programmal végeztem.  A kép jobb szélén kivehetők a Tejút foltjai. Az üstökös a nem túl látványos Kígyó csillagképben van, a kép tetején a Herkules csillagkép néhány csillaga is bejelentkezik. Az üstökös mellett két repülőgép húzott el, villogó fényük piros pontsort eredményez.  A kép jobb szélén  az Északi Korona csillagkép jellegzetes "gyöngysorát" vehetjük ki. Az éjszaka élvezetét a  távoli dámbikák barcogása és baglyok nesztelen röpülése tette teljessé. 

 

2. Megint és még mindig az MI-ről

• Előző számunkban jeleztem, hogy a  Szekszárdi Léleképítő előadássorozat keretében egy rendhagyó előadásra hívták meg Földi Istvánt, aki a Mesterséges Intelligenciáról beszélt. Az eddig általam ajánlott videókkal ellentétben ez főként gyakorlatközpontú volt, tehát azt mutatja be, hogy a rohamosan fejlődő MI most hol tart, egy sokfelé tájékozódó informatikus milyen  programjait éri el jelenleg a világhálón, és azok mit tudnak.   A jövőt még senki nem látja.
  Az előadása innen megnézhető, az 7:40 körül kezdődik: https://youtu.be/bEtD7x4UQTg?t=451
• Földi István előadásában is érintette az etikai problémákat, és azt, hogy biztos, hogy gonoszságra is fogják használni az MI.  Most a "másik oldalt" is bemutatta a Science nevű nagy tekintélyű tudományos lap egyik cikke. A Google DeepMind MI rendszerén működő chatbot-szerű eszköz  online vitacsoportok  eltérő véleményét szintetizálta és foglalta össze, különböző szempontokat  figyelembevéve. A kísérletek szerint a vitázók a MI  által generált állításokat, közvetítési kísérleteket  előnyben részesítették az emberi közvetítők által írottakkal szemben. Magyarán az MI sikeresebbnek tűnt a viták rendezésében, mint külső, jobbító szándékú emberek. Lehet, hogy hamarosan a békéltető tárgyalásokat is az MI-re bízzák? - kérdezem optimistán. És vajon a politikára nem lehetne ráereszteni ezt a jobbitó szándékú MI-t? - kérdezem nagy  naivan. 
  https://www.science.org/doi/10.1126/science.adq2852

3. Sűrű történelem Prága falai közt

Történelmi, művészeti blogomban sok-sok képpel és merengő kommentekkel mutatom be a prágai Hradzsint, mint olyan helyet, ami a cseh-magyar-Habsburg történelem egyik sajátos közös metszéspontja.  
https://regmult.blogspot.com/2024/10/arany-praga-magyar-szemmel-2-hradzsin.html

TÉR hírek 6. : A BME matematikusainak új felfedezése a Gömböc nyomdokain; Kipróbáltam a Nobel-díjas programot és egyéb MI hírek; Ki is volt Szapolyai György, a mohácsi hős, és vajon miért nem tartjuk annak?

1. A BME matematikusainak új felfedezése a Gömböc nyomdokain

Készítette: Domokos - Áthozva az en.wikipedia projektből a Commonsba., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2135700
Domonkos Gábor és Várkonyi Péter 2007-es felfedezése a Gömböc, a "homogén keljfeljancsi" , hatalmas világkarriert futott be. A lényege az,  hogy ez az egyetlen olyan konvex, homogén, tehát anyagában egynemű test, amit bárhogy teszünk le, visszaáll a képen látható egyensúlyi helyzetébe. (A keljfeljancsi is mindig stabil egyensúlyi helyzetébe tér, de az nem homogén, az alján ólomsúly van.)   Elég róla annyit, hogy a wikipedia is 24 nyelven ír erről. Még középiskolás fizikatankönyvbe is bekerült érdekességként. A gömböccel  ismerkedhetünk meg egy rövid videóban, ahol bemutatják "működését" is.

1. A BME matematikusainak új felfedezése a Gömböc nyomdokain

Domonkos Gábor  most két fiatal magyar matematikussal (Regős Krisztína, G. Horváth Ákos) és egy jó nevű oxfordi professzorral, Alayn Gorely-vel publikált egy komoly visszhangot kiváltó cikket egy oxfordi lapban. Ennek absztraktját közlöm:  

" A geometria központi problémája a tér egyszerű szerkezetekkel, "csempékkel" történő burkolása.   (Lásd erről a TÉR 2.-t, ahol egy Penrose-csempézést érintünk.)  A klasszikus megoldások, -mint a háromszögek, négyzetek, hatszögek a síkban, kockák és egyéb poliéderek a háromdimenziós térben- éles sarkokkal és lapos felületekkel épülnek fel. A természetben azonban a csempéket ívelt élű formák, nem lapos felületek és még kevésbé éles sarkok jellemzik. Fontos kérdés tehát az, hogy a prototipikus éles burkolólapokat puhább természetes formákkal hozzuk kapcsolatba. Ezt a problémát az alakzatok új osztályának, a puha celláknak a bevezetésével oldjuk meg , minimalizálva az éles sarkok számát, és puha burkolólapként kitöltve a teret . Bebizonyítjuk, hogy a poliéder burkolólapok végtelen osztálya zökkenőmentesen deformálható lágy burkolólapokká, és megszerkesztjük az összes pontrácshoz kapcsolódó Dirichlet–Voronoi cella lágy változatát két és három dimenzióban. Figyelemre méltó, hogy ezek a geometriából született ideális puha formák bőségesen megtalálhatók a természetben, a sejtektől a héjakig."

Ennek apropóján az Index közölt nemrégiben egy beszélgetést Domonkos Gáborral és Regős Krisztinával,  amit érdemes elolvasni. Itt tehetjük meg. 

Az eredeti cikk: https://academic.oup.com/pnasnexus/article/3/9/pgae311/7754698?login=false#481507686

A Nature hír: https://www.nature.com/articles/d41586-024-03099-6

Az Index beszélgetés: https://index.hu/tudomany/2024/10/19/gomboc-domokos-gabor-regos-krisztina-lagy-cellak-forma-bme/

2. Kipróbáltam a Nobel-díjas programot és egyéb MI hírek

• A Nobel-díjak páros lábbal rúgták ránk a MI ajtaját! Szerencsére egyre több jó magyarázó videó elérhető a témáról. Most elsőként Csabai István professzor előadását emelném ki. Itt az Atomcsill előadását  nézetjük meg itt pedig az ELTE TTK stúdió beszélgetését.  Nagyon jó, hogy a professzor úr érinti az etikai aggodalmakat is. 
• A kémiai Nobel-díjról is érdekes előadás került fel. Perczel András professzorral és két fiatal kollégájával beszélgetnek.  (Nekünk Tolna vármegyeieknek külön érdekesség, hogy a professzor úr a 48-as honvédtábornok egyenes ági leszármazottja.)  
•  A beszélgetés kapcsán én is kedvet kaptam a Nobel-díjjal jutalmazott AlphaFold mesterséges intelligencia vezérelt program kipróbálására. A legnagyobb meglepetésemre egy magyar vidéki fizikatanárt is  mindenféle hókuszpókusz nélkül felenged a program a szerverre, és ha  értenék hozzá, akár én is megalkothatnám különböző fehérjék térszerkezetét. Így megelégedtem az" ő" (inkább ezt használom már "a gép" helyett) típus példainak megnézésével. Érdemes kipróbálni!    https://alphafoldserver.com/
• Még egy hír, amit még lehet, hogy körbejárunk. A Googel is egy atomerőművel szerződött.A lényege az, hogy az IT óriás a Kairos Power által kifejlesztett, új generációs, több kis moduláris reaktorból (SMR) származó atomenergiát vásárlásáról a jövőben. Az energiára azért van szükség, hogy az támogassa az MI technológiákat.  Itt van a hír róla:

 https://blog.google/outreach-initiatives/sustainability/google-kairos-power-nuclear-energy-agreement/

• Nagy várakozással tekintek régi kedves ismerősöm, Földi István holnapi előadása elé. Tudásával eddig mindig lenyűgözött,  gondolom most sem lesz másként. 

3. Ki is volt Szapolyai György,  és vajon miért csak az élvonalbeli történészek tartják  hősnek? 

Neumann Tibor (HUN-REN Történettudományi Intézet) az idén augusztusban Máré-várában, egy félórás előadásban elő adta kutatásának eredményeit Szapolyai Györgyről. Talán azért is hallhattunk Szapolyai Györgyről  kevesebbet,  mert bátyja a későbbi János király, és Tomori Pál,  a másik fővezér elhomályosította emlékét. Neumann Tibor az utóbbi időben azzal foglalkozik, hogy összeállítja a Mohácsi-csatában részt vettek névsorát. Nyilván ezerszám olvassa el a korból származó eredeti dokumentumokat is, és rengeteg új forrást feltár, ennek mellékterméke volt Szapolyai György portréjának felvázolása. Két nagyon fontos szempontot emelnék ki. Egyrészt, példa értékű az, hogy miként kell forrásokra alapozva felépíteni egy történelmi életrajzot, másrészt nem a korábban szokásos "a csatában eltűnt"  szófordulattal beszél haláláról, hanem "a csatában hősi halált halt" kifejezéssel él, ami azért jelentős különbség. Vettem is a fáradtságot és a 10.-es gimis történelemtankönyvet átnéztem, kit nevez meg az hősi halottnak, vagy hősnek. Íme a lista: Oláh Balázs (1521, Nándorfehérvár) Jurisics, Dobó, Zrínyi Miklós (1566), Szondi, Abdurrahman pasa (Buda védője 1686), Bem, Gábor Áron, Hentzi tábornok (Buda  védője 1849). Látjuk, hogy két ellenség hősiességét is elismeri a tankönyvíró. Ebbe a névsorba Tomori, II. Lajos, Szapolyai György  még nem illik be. Vajon miért? 

A frissen felkerült adást itt nézhetjük meg: 
https://www.youtube.com/watch?v=lYahBId0A3k&t=1017s

TÉR hírek 5.: Forrongások az AI (MI) Nobel-díjak körül; Hogy látja az MI helyzetét a "matematika Mozartja"; Mire elég egy Jagelló-kori oligarcha pénze

1.  Forrongások az mesterséges intelligencia (MI) Nobel-díjak  körül

A fizikus Nobel-díjat természetesen általában fizikusok kapják,  esetleg mérnökök (pl. Simon van der Meer, aki a Philips mérnökeként kezdte, de Krausz Ferencnek, Gábor Dénesnek  is van mérnöki diplomája), elvétve kémikusok. Először fordult viszont elő, hogy egy olyan kutató kapta a díjat, aki "kísérleti pszichológiából" kapta első diplomáját, ő Geoffrey Hinton. De nem ez "verte ki néhány tudósnál a biztosítékot", hanem az, hogy egyes vélemények szerint az idei Nobel-díjak áldozatul estek a MI "hájpolásának".
Mint az előző hírlevelünkben említettük, a fizikai Nobel-díjat John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia (MI) kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért.  A  kémiai díjat pedig David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapta. Hassabis és  Jumper az AlphaFold2 mesterségesintelligencia-modelljük segítségével az összes emberi fehérje szerkezetét kiszámították, sőt emellett gyakorlatilag az összes  (kb.200 millió) fehérje szerkezetét is megjósolták, és folyamatban van a kiszámolásuk. Jumper a Google DeepMind, a Google MI "részlegének" igazgatója, amit sokan egy kémiai díj szempontjából  aggályosnak is tartanak. Sokan a "tiszta tudomány" eszméjét féltik, siratják az emberi kreativitásba vetett hitet is, ha informatikusok által elkövetett "gépi számolások" ilyen magas elismerésben részesülnek. „Nem arról volt szó, hogy elmentünk dolgozni, megnyomtuk az MI gombot, majd mindannyian hazamentünk” – mondta Jumper a fanyalgóknak, miközben védte a "mundér becsületét". A díj támogatói inkább azzal érvelnek, hogy a tudományok fejlődése szükségszerűen átalakítja a hagyományos kereteket, és ma már olyan területek is a fizikához sorolhatók, ami a "klasszikus korszakban" nem. 

2. Az MI "középszerű, de nem teljesen inkompetens” végzős diák

A hírhez kapcsolódik az is, hogy a ma élő talán legnagyobb matematikust, Terence Taot is megszólaltatták a MI-vel kapcsolatban. A The Atlanticban megjelent interjút a Telex közölte magyar fordításban. Az interjú egyik "legütősebb" mondatát a címben kiemeltem. Tao sok minden mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy ChatGDP alapvetően egy nyelvi modell, ami a nyelvtani kapcsolódások alapján építi fel "logikáját". A már létező matematikai alapú modellek valószínűleg alkalmasabbak is lesznek a matematikai problémákra, de nem félti az emberi kreativitás központi szerepét a matematika fejlődésében. 

By either Billy or Grace Tao -  CC BY-SA 2.0, Wikipedia
Erdős Pál és a 10 éves Terence Taonak magyaráz el egy matematikai problémát 1985-ben, az Adelaide-i Egyetemen.
  Erdős Pált a matematika iránt valamelyest érdeklődőknek nem kell bemutatnom. Terence Tao azon kevés csodagyerek egyike volt, aki nem kallódott el. Csodagyerek mivoltára elég legyen annyi, hogy 13 évesen elnyerte a középiskolásoknak szánt matematikai diákolimpia aranyérmét, tízévesen "még csak bronzérmes volt. " 
Erdős sajátos humoráról még annyit, hogy sírjára azt akarta íratni, amit mi nyugdíj felé tartó tanárok is megfogadhatunk:  "Végre nem butulok tovább." (Erdős 83 évesen halt meg.) 

3. Mire elég egy Jagelló-kori oligarcha pénze 

Talán magyarázatra szorul, hogy rendszeresen visszatérek a Máré-vári Tudományos Konferenciákhoz, amiknek jelentősége azért nem mérhető egy Nobel-díjhoz. Ez a konferencia sok mással egyetemben a Mohács-500 rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a 2026-os emlékév tudományos előkészítését szolgálja. Most már lassan egy évtizede foglalkozik a "szakma" az 500 évvel ezelőtti események körüljárásával. Én már régebben "rákattantam" a témára, és igyekszem minden megjelenő tudományos közleményt, népszerűsítő írást és előadást elolvasni, illetve meghallgatni a témában. Teszem ezt azért mert egyfajta modellként szánom. Arra vagyok kíváncsi, hogy a mennyire tárható fel a múlt, mennyire alakítható át a nemzeti emlékezet. Sok pénz, akarat és tudás mire képes a történelmet illetően? -teszem fel magamnak a kérdést, és persze közben állandó összehasonlításokat végzek: Mi a tudomány a történelemben, mi nem? Miként "üli meg" a diákjaink elméjét, mondjuk a matematikával és a fizikával összehasonlítva? Mi a tudományos objektivitás a történelemben, és mi az a fizikában? Szóval sok, szerintem értelmes kérdés feltehető, és ígérem a továbbiakban is 3. pontként szerepeltetem a témát ha ilyenre akadok.
Most az idei konferencia 3. előadása került fel a youtube-re. Nógrády Árpád (HUN-REN Történelemtudományi Intézet) főként a gazdasági kérdésekkel szokott foglalkozni. Most is ezt tette "A jobbágy adója és a katonaállítás költségei" című előadásában, amit itt tudunk megnézni. Az előadásból többek közt megtudtam, hogy mi a magyarázata a XV. század végén tapasztalható nyugat-magyarországi gazdasági hanyatlásnak. (Bécsi dénárban tartották vagyonukat, az pedig III. Frigyes rossz döntése miatt hiperinflálódódott, hasonló történt az egész országban 1521-ben, a (15 éves) II.Lajos pénzügyi manőverénél is.) Nógrády főként a Kanizsai-levéltár anyagának átnézésével arra kereste a választ (legalábbis az én olvasatomban), hogy működhetett-e az a II. Ulászló-féle hadseregszervezési modell, ami a mátyási központi adóbevételekből fenntartott nagy központi sereg (Fekete sereg) helyett a helyben megtartott adók banderiális seregfejlesztésére épített? Kicsit divergáló előadásának végső válasza az igen, nem igaz tehát a történelemkönyveink lapjain visszatérő toposz, miszerint az önző magyar nemesség nem teljesítette hazafias kötelességét, és nem volt képes a mohácsi mezőre egy épkézláb sereget kiállítani. Jelentős részük nem csak életük feláldozásával, hanem anyagi eszközökkel is teljesítette ezt a kötelességét.

Források és ajánlott olvasmányok: 

https://www.nature.com/articles/d41586-024-03310-8

https://www.nature.com/articles/d41586-024-03279-4

https://telex.hu/techtud/2024/10/12/matematika-mesterseges-intelligencia-mi-ai-terence-tao-interju-atlantic

https://www.youtube.com/watch?v=7c8OWPNXAss

TÉR hírek 4.: Nobel-díj forró témáért, hírek a mesterséges intelligencia világából

Készítette: JPxG - DALL-E 3, Közkincs,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=144161107

 

1. Fizikai Nobel-díj a mesterséges intelligenciáért

Nagyon forró témára adtak az idén Nobel-díjat.  Ez a díj is rámutat arra, hogy a fizika mindenhez kell.  John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia (MI) kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért. 

A kutatásaik lényegét az MTA ismerteti röviden, szakszerűen és érthetően is: 
https://mta.hu/tudomany_hirei/mesterseges-neuralis-halozatokkal-lehetove-tett-gepi-tanulasert-iteltek-oda-a-2024-es-fizikai-nobel-dijat-113955

2.  ChatGPT már a tudósokat is legyőzi

A Nature számolt be nemrégiben arról, hogy a ChatGPT fejlesztőjének új nagy nyelvi modellje, az Open AI o1,  jobb eredményt ért el a nagyon nehéznek tartott Graduate-Level Google-Proof Q&A Benchmark tesztsoron, mint a PhD-szintű tudósok. Persze még vannak "gyermekbetegségei."

https://www.nature.com/articles/d41586-024-03169-9

3. Nagy dobásra készül a Microsoft is

Már foglalkoztam azzal,  hogy a Microsoft fogja üzemeltetni az öt éve leállított Three Miles Island atomerőművet. Nagy kérdés, mire kell a Microsoftnak 880MW-nyi elektromos energia? Nos a hírek szerint egy hatalmas mesterséges intelligencia központ  energiaigényeit fogják ezzel fedezni. 

4. Egy professzornő kiakadt 

Egy 20 éve egyetemen kreatív írást tanító professzornő "kiakadt" a mesterséges intelligenciára,  és elhagyja a tanári pályát. Erről írt egy esszét a nagy példányszámú, befolyásos Time magazinban nemrégiben, ami nem maradt visszhang nélkül és kiélezte a MI körüli vitákat, különösen a pedagógia terén.  Az írónő belefáradt abba a hiábavaló küzdelembe, hogy a hallgatók ne állandóan az MI-hez nyúljanak.  Hiába idézte egyik kollegáját:   „A ChatGPT használata a feladatok elvégzésére olyan, mintha targoncát vinnél be a az edzőterembe a súlyemeléshez,  így soha nem fogod javítani a kognitív erőnlétedet."

https://time.com/7026050/chatgpt-quit-teaching-ai-essay

Én tavaly ráeresztettem a ChatGPT-t egy középszintű érettségi feladatsorára,  de csak  4-es szinten tudta megoldani. Persze nyelvi, fordítási gondjai lehettek, hiszen alapvetően nem magyar az anyanyelve,  nyilván azóta sokat fejlődött. 
Még meglepőbb volt, hogy egy tanuló vállalta, hogy a ChatGPT-vel készített egy előadást a "Marslakókról", az USA-ban működő magyar tudósokról.  Ebben röhejes hibák voltak, még olyan szintűek is, hogy tíz évet téved a születési évszámban. Más tapasztalataim nem nagyon vannak eddig az MI iskolai használatáról. 

5. Ha képbe akarsz jönni 

Nyáron kerítésfestés közben hallgattam meg ezt a két előadást a youtube-on, hogy egy kicsit képben legyek a témában. Mindkettőt érdekesnek találtam, jó szívvel ajánlom. 

1. Mesterséges intelligencia: tudomány vagy technológia? — Szegedy Balázs előadása:

https://www.youtube.com/watch?v=qVlGJQIrywM

2. "Mi az a nyelvmodell, és mire használható? Erre a kérdésre adott választ a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésének ünnepi ülésén tartott előadásában Prószéky Gábor nyelvész-matematikus, az MTA doktora, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója."

https://www.youtube.com/watch?v=maHjfj12idg

 

TÉR hírek 3. : Szabadszemes üstökös; A Microsoft és az atomenergia ; Nándorfehérvár három ostroma; Az aradi tizenhat

 1. Szabadszemes üstökös

Kiss László  valamelyik csillagászati vlogjában (amiket ez úton is ajánlok minden érdeklődőnek: https://www.youtube.com/@Kiss.Laszlo.csillagasz/videos ) hallottam az idei év nagy üstököséről, amelyik átjött már az északi féltekére, és hamarosan megkezdi tündöklését minálunk is. Október 15-től szabad szemmel is észlelhető lesz, de nyilván nem úgy fogjuk látni, mint az alábbi különleges felvételen.  Mizser Attila tudósítását itt érhetjük el:
https://www.csillagaszat.hu/a-het-kepe/a-c-2023-a3-tsuchinshan-atlas-ustokos-nyomaban/  

Foto: By C messier - Own work, CC0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=153264471
Így nézett ki a C-2023-A3 Tsuchinshan-Atlas üstökös szeptember végén Kréta-szigetéről. 28 db 8 másodperces felvétel elektronikus összegzésével készült felvétel. 

2. A Microsoft és az atomenergia

Fotó: By Constellation Energy - https://www.constellationenergy.com/our-company/locations/decommissioning.html, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=129077339
A Three Miles Island  atomerőmű a hűtőtornyaival. A hátsó két hűtőtorony az 1979-ben a balesetben megsérült, és emiatt leállított 2. blokkhoz tartozott.  Az 1. blokk 2019-ig termelt tovább 880MW teljesítménnyel. Az erőmű a paksihoz hasonló PWR-nyomottvizes reaktorokkal üzemelt.  (Összehasonlításként a paksi 2000 MW teljesítményű.) 

Az október 1-i első hírlevélben már beszámoltam arról, hogy hogy a Microsoft újraindítja a hírhedt  Three Mile Island atomerőművet. Ehhez az erőműhöz kapcsolódik az USA  eddigi legsúlyosabb balesete, a részleges zónaolvadással járó 1979-es baleset. Ennek következtében az atomerőművek megítélésé nagyot romlott az USA-ban, és különösen rosszhírű lett ez az erőmű. Ennek ellenére a Microsoft fantáziát lát az erőmű újranyitásában. 

Az 1979-es  balesetről

A békés célú, energiatermelő reaktorok történetében lélektani fordulópontot jelentett a Pennsylvania állambeli Harrisburg melletti Three Mile Island szigeten lévő erőmű balesete 1979-ben. Ez az eset eloszlatta a polgári célú atomerőművek abszolút biztonságába vetett hitet. Műszaki hibák szerencsétlen sorozatát emberi hibák tetézték. Ennek következében a hűtőrendszer meghibásodása miatt részleges zónaolvadás történt, a reaktorban lévő üzemanyag mintegy fele megolvadt  Ez a baleset becslések szerint 1,59  PBq  radioaktív kripton-85 gáz kibocsátását eredményezte (körülbelül 11 év felezési idővel), és kevesebb mint 740 GBq jód-131-ét. A jelentős sugárzásnövekedés és a  médiák gyakran hozzá nem értésből adódó  eltúlzott és elferdített eseménytálalása  pánikot váltott ki a lakosság körében. A sűrűn lakott vidéken csaknem egymillió ember igyekezett elhagyni a környéket, ami fejetlenséget és közlekedési káoszt eredményezett. A hatás nem maradt el, 1979-től az atomerőművek iránti egyre növekvő igény visszaesett az USA-ban. Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozási Bizottsága (NRC) jelentése szerint a balesetben nem haltak meg és nem sérült meg senki. A  húsz évig követett epidemiológiai vizsgálatok nem találtak okozati összefüggést a baleset és a rákos megbetegedések számának növekedése között. Egy munkával összefüggő üzemi haláleset történt a helyszínen, amikor a sérült reaktort a leszerelték.  Az 1993-ig tartó leszerelési és "takarítási" munkálatok mintegy 918 millió $-ba kerültek. A baleset az INES skálán 5-ös minősítést kapott. Magyar vonatkozás, hogy a balesetet kivizsgáló bizottság elnöke Kemény János matematikaprofesszor volt, aki családjával 1940-től az USA-ban élt. 

Tovább üzemelés, és bezárás gazdaságossági okok miatt

A nem sérült 1. blokkon a baleset tanulságaiként előálló biztonságtechnikai korszerűsítések után 1985-től, INES-skálát érintő esemény nélkül,  zavartalanul folytatta a termelést. Többször megfelelt az üzemidőhosszabítási feltételeknek, amelyet 2010-ben 2034-ig megkapott, azaz 60 éves üzemidőre. (Paks egyelőre csak 50 évre terjedő hosszabbítást kapott.) Átesett egy-két tulajdonosváltáson, majd 2019-ben mégis bejelentették leállását. Az ok számomra meglepő volt. Mi Európában hozzászoktunk, hogy a java korabeli atomerőmű, már "ledolgozta" építési költségét, így nagyon olcsón, Paks például 12 Ft/kWh-os áron tudja az áramot termelni. Az üzemeltető  Exelon cég szerint az erőmű 44 $/MWh (ez kb. 16 Ft/kWh) önköltsége nem  volt versenyképes a földgázzal üzemelő  erőművek  25 $/MWh ára mellett. 2016-ban az áram átlagos ára a térségben 39 dollár/MWh volt. Így cég  több mint 300 millió dollárt veszített tíz év alatt.
A következő hírlevélben azt fogjuk körbejárni, hogyan is alakulnak az energiaárak Európában, valamint mire kell a Microsoftnak ennyi energia.

Források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Three_Mile_Island_accident

https://de.wikipedia.org/wiki/Reaktorunfall_im_Kernkraftwerk_Three_Mile_Island
https://en.wikipedia.org/wiki/Three_Mile_Island_Nuclear_Generating_Station

3. Nándorfehérvár három ostroma

Humán hír:  Ismét a Máré-vári augusztusi konferenciára hívom fel a figyelmet. Ez a konferencia is a Mohács-500  tematikához kapcsolódott, tehát  a csata környéki történésekkel foglalkozott. Most másodikként Pálosfalvi Tamás (HUN-REN Történelemtudományi Intézet) előadása került fel a youtube-ra, amely a három nándorfehárvári ostrom összehasonlításáról szólt.  A lényege a következő: Az 1440-es sikeres megvédés idején még relatív erőegyensúly volt a Magyar királyság és az Oszmán birodalom közt. 1456-ban a Balkán  még nem állt teljesen oszmán ellenőrzés alatt, a török ostrom amolyan próba-szerencse kérdése volt, nem volt szükségszerű számukra.  Akkoriban a törököknek a várostromok során egy nagy rohamra volt erejük, ezt Hunyadi sikeresen visszaverte.  1521-re a teljes Balkán oszmán ellenőrzés alá került, kisebb részt mert Mátyás hanyagolta a balkáni problémákat, nagyobb részt  az oszmánok folyamatos erősödése miatt.    Ulászló már egy teljesen reménytelen helyzetben örökölte meg a déli front problémáját, jóllehet a  Cseh-Magyar  királyság nem volt gyengébb, mint Mátyás alatt. A Balkán biztosításához ekkor már alapvető szükségük volt Nándorfehérvár megszerzésére a törököknek, úgyhogy nagyon komoly erővel érkeztek. Jól érzékelték azt is, hogy a gyermekkirály II. Lajos alatt az ország permanens válságot élt át, alkalmas tehát az idő a csapásra.  1521-ben az Oszmán birodalom már olyan katonai erővel rendelkezett, hogy több rohamot is tudtak vezetni egy ostrom alatt. Ez történt 1521-ben, amikor a 8. roham (ha jól emlékszem) következtében elesett a vár. 1521-ben tehát alapvetően nem a hanyagság és a gyengeség miatt esett el Nándorfehérvár,  hanem az erőviszonyok végzetes eltolódása miatt. Ilyen módon Nándorfehérvár 1521-es eleste a mohácsi csatavesztés előszele,  ahol az ország kihozta magából a legjobbat, de ez akkoriban már csak ennyire futotta. 

A konferenciáról itt van a tudósítás a helyi sajtóban: https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/08/mare-var-mohacsi-csata-konferencia . A második ellőadás itt tekinthető meg:  https://www.youtube.com/watch?v=nBsjUAeAqjQ

Pálosfalvi Tamás hasonló előadást tartott már a Wosinsky Múzeumban is, érdekes a hangsúlyeltolódásokat észrevenni: https://www.youtube.com/watch?v=ILwe-d5qJgY
  

4. Az aradi 13 valójában 16

Emlékezzünk meg itt is az aradi 13-ról. Azt is megtudhatjuk kiváló történészünk, Hermann Róbert (újabban a Veritas Intézet, a felvétel 2 évvel ezelőtt készült ) előadásából, hogy bizonyos szempontból aradi 16-ról is beszélhetünk, hogy egy kicsit bulvárosan mellékes dolgokat is kiemeljünk:
https://u-szeged.hu/szabadegyetem/aradi-vertanuk/aradi-vertanuk-dr

TÉR hírek 2: Sós vízű Balaton; kovalens kötés egy elektronnal; Penrose és a tudat kvantumfizikai természete

Kép: https://en.wikipedia.org/wiki/Consciousness
Egy Penrose-csempe(3. hírünkhöz)

 1. Egyre sósabb a Balaton

A tudomány felől egyre több jel érkezik, hogy veszélyben a Balaton. Október 1-én  adta ki a  Balatoni Limnológiai Intézet a fenti grafikont, amelyik jól mutatja, hogy az 1970-es évekig semmi baj nem volt a vízzel, azóta azonban meredeken nő a tó vizének ionkoncentrációja olyannyira,  hogy most már nem is tekinthető édesvíznek, hanem átmeneti kategóriába esik. Ugyan még messze van az Adria 35 g/l-es értékétől, de az 1g/l-es értéktől számolhatunk jelentős ökológiai változással, amit párosulhat az invazív fajok megjelenésével, és a nyaranta túlmelegedő és apadó vízmennyiséggel. Az ok egyértelmű: Túl nagy civilizációs nyomásnak van kitéve a tó. A cikket a Telex is szemlézte. 

2. Kovalens kötés egy elektronnal 

Szeptember végén számolt be a Nature arról, hogy a szénatomnál is megtalálták az egy elektronos kovalens kötést. Tankönyveinkben (vagy a wikipedian) a kovalens kötést elektronpárral írjuk le. Az egy  elektronos kovalens kötések elemélete 1931-bőlszármazik, amikor Linus Pauling kémikus kvantumfizikai megfontolások alapján megjósolta ezeket.  Abban az időben azonban a vegyészek nem rendelkeztek olyan eszközökkel, amivel ez megfigyelhető lett volna.  1998-ban a tudósoknak sikerült egy elektronos kötést megfigyelni két foszforatom között, majd 2013-ban  réz és a bór között. Ehhez jött most ez a felfedezés a rendkívül fontos szén atomnál.

3. Penrose és a tudat kvantumfizikai természete(?)

Fotó: By Cirone-Musi, Festival della Scienza, CC BY-SA 2.0,wikipedia

Aligha vitatható, hogy Roger Penrose korunk egyik legnagyobb matematikusa, akinek fizikával kapcsolatos munkássága is Nobel-díjat ért. (2020: A fekete lyukak elméletéért.) Két könyve is lapul szerény könyvtáramban, az egyikben Hawking a társszerző/vitapartner. A másik a híres Császár új elméje, amelynek angol eredetije 1989-ben, magyarul 1993-ban, majd 2011-ben jelent meg.  Ennek végén már szerepel az akkor még új elmélete, miszerint az emberi tudat kérdései nem érthetők meg a klasszikus fizika alapján, ehhez a kvantumfizikára van szükség. Ebből lett a furcsa nevű Orch- OR elmélet, amit egy amerikai aneszteziológussal dolgozott ki. Az elmélet finoman szólva sem lett általánosan elfogadott, és talán el is csendesedett.  Ezért olvastam  Indexben szeptember végén nagy örömmel "Egy kísérlet szerint a klasszikus fizikán túlról érkezik a tudat" címmel, Papdi-Pécskői Viktor tollából azt, hogy találtak arra utaló jeleket, ami alátámasztja Penrose elméletét, ami mégiscsak a kvantummechanikának lenne egy újabb diadala.  A cikkben azonban nem adták meg az eredeti forrást, bár sok linkkel további érdekességek jönnek be. Ha minden igaz, akkor a Index-cikk talán erre a tanulmányra utalt.  Ezzel az a gond, hogy nem mondható trendinek a hivatkozások számát illetően, nem is túl magasan jegyzett szakfolyóiratban jelent meg, nem is nagyon elismert kutatóról van szó, azaz nem tűnik nagyon alátámasztott bizonyítéknak.  Azaz a tudat problémája továbbra is  megoldásra vár, sok mindennel egyetemben. Az viszont szinte biztos már, hogy fizikusok nélkül nem is sikerül majd megoldani. Akit a téma jobban érdekel, az elmélyedhet a wikipedia szócikk alapján is. 

Penrose-ról számos cikk elérhető magyarul is, külön kiemelné Staar Gyula beszélgetését az idős professzorral.