TÉR hírek 16.: Európa elrablása, avagy hol tart az európai tudomány

 Európa elrablása 

Tiziano: Európa elrablása (kép forrása) 
A magyarban kicsit finomkodva írják le azt a mitológiai eseményt, mikor Zeusz bika képében elragadta Európét, a föníciai hercegnőt majd, Kréta szigetén magáévá tette. Az angol címe viszont  "The rape of Europa " és az eredeti olasz is "Ratto di Europa" szókimondóbb, amiben a rape és a ratto kifejezést  nem lehet másnak fordítani, mint megerőszakolásnak. (Bővebben lásd a  rape wikipedia szócikket-) 

A grafikon forrása: https://www.stadafa.com/2023/06/is-eu-becoming-irrelevant.html
A világ három nagy gazdaságának és Oroszországnak az összes nemzeti összterméke. Ez a grafikon még egységesen láttatja az EU-t, ami mára már repedezik. Nagy ugrás van 2004-ben,  ekkor lépett be 10 ország, köztük mi is. 2020 a Brexit és a Covid éve. Az EU ekkor elvesztette  második legnagyobb gazdaságát, aminek eredményeként Kína beelőzte őt, és lemaradni látszik az USA-val szemben is. 

A világban ma  négy erőközpont dominál: Az USA, Kína, Európa és Oroszország. Oroszország erejét kizárólag katonai, atomhatalmi státuszának köszönheti. Stagnáló gazdasága mellett nemzeti jövedelmének hosszú évek óta több mint 5%-át (újabban már 6% felett) költi fegyverkezésre, miközben az EU országainak nagy része a 2%-os határt sem éri el, akárcsak Kína.  (Meg kell azonban jegyezni, hogy az EU 2%-a jelentősen nagyobb fegyverkezési kiadást eredményez, mint Oroszország 6%-a.) Az USA is alig van 3% felett. Oroszország sem gazdasági - és mint látni fogjuk- tudományos eredményei sem jogosítanák arra, hogy a nagyhatalmak közt szerepeljen, bár lehetnek titkos katonai projektjei, amik nem jelennek az alábbiakban ismertetendő statisztikában. 

A mindig is széttagolt Európa tovább repedezik, és önzővé váló gyermeke - az USA-  elpártolni látszik tőle, és ennél még sokkal rosszabb forgatókönyvek is vannak. Európa vezető nemzeteiben az állampolgároknak harmada már nem, vagy csak részben az európai kulturális hagyomány  képviselője. Mindezek mögött a több évtizede meglévő súlyos  demográfia helyzet húzódik  Egyre többet hallunk Európa problémáiról, hogy  "Európának lejárt az ideje", hogy "az öreg kontinens teljesen elvesztette versenyképességét" . Európát egyre inkább csak lesajnálni szokás. 

Rövid írásomban azt vizsgálom, hogy mekkora Európa tudományos súlya világban. Ehhez a Nature Indexet használom. A Nature Index egy olyan adatbázis, amely a tudományos intézmények  és az országok tudományos eredményeit követi nyomon,  egy itt most nem részletezett paraméterezés alapján. Az index nevét az általam is sokat idézett tudományos lapcsaládról, a Nature-ről kapta, amely ezt a tevékenységet végzi. A Nature portfolió 2014. novemberre óta figyeli a legjelentősebb természettudományos szakfolyóiratokat, eredetileg csak 64-et, ma már 210-et. Az ezekben megjelenő cikkek száma és súlya alapján készíti el rangsorait, amelyből a legutóbbit,  a 2023. dec. 31-én  lezártat  fogom használni. Összességében több mint 17 000 intézmény szerepel a Nature Indexben. Sokan bírálják módszertana alapján, de nincs jobb. 

a) A tudományos intézmények rangsora      

1. Kínai Tudományos Akadémia
2. Harvard Egyetem
3. Max Planck Társaság
4. A Kínai Tudományos Akadémia Egyeteme
5. Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem
6. Pekingi Egyetem
7. Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ
8. Nanjing Egyetem
9. Zhejiang Egyetem
10. Tsinghua Egyetem
11. Helmholtz Egyesület
12. Szun Jat-szen Egyetem
13. Shanghai Jiao Tong Egyetem
14. Massachusetts Institute of Technology
15. Stanford Egyetem
16. Fudan Egyetem
17. Szecsuán Egyetem
18. Országos Egészségügyi Intézetek
19. Tokiói Egyetem
20. Oxfordi Egyetem
21. Michigani Egyetem
22. Cambridge-i Egyetem
23. ETH Zürich
24. Yale Egyetem
25. Nankai Egyetem

Pirossal szedtem a kínai intézmények nevét, kékkel az USA intézményeit,  fehérrel az európaiakét. Az első 25-nek csaknem a fele kínai intézmény, olyanok, amiről mi európaiak szinte semmit nem tudunk. Mondhatni, ezen a listán Kína leuralja a világot. A Kínai Tudományos Akadémia mutatója több mint kétszerese a harvardinak. Ráadásul a kínai mutatók  növekednek, az amerikai és európaiak legjobb esetben stagnálnak, de inkább romlanak.   Európa 6 intézménnyel képviselteti magát a legjobb 25-ben, ebben viszont csak 3 van az EU területén. Csak 6 intézménnyel szerepel az USA is, a világ egyéb részeit csak Japán képviseli.  A technológiailag fejlett Dél-Koreát hiába keressük a legjobb 25-ben,csak 59. helyen találjuk a Szöuli Egyetemet.  Még kevésbé érdemes orosz intézmény után kutatni,  Orosz Tudományos Akadémia csak a 94. ezen a listán.  A mi régiónkat a Cseh Akadémia képviseli a legjobb helyen, ez is csak a 222.helyre elég. Magyar intézmény tehát nincs a publikált 500-ban.  Összességében ezen a listán Európa, de USA számára is elkeserítő a helyzet. 

b) Az országok rangsora

1.   Kína
2.   USA
3.   Németország
4.   Egyesült Királyság
5.   Japán
6.   Franciaország
7.   Kanada
8.   Dél-Korea
9.   India
10.   Svájc
11.   Olaszország
12.   Ausztrália
13.   Spanyolország
14.   Hollandia
15.   Svédország
16.   Dánia
17.   Izrael
18.   Szingapúr
19.   Belgium
20.   Tajvan
21.   Ausztria
22.   Oroszország
23.   Lengyelország
24.   Brazília
25.   Finnország

2022 óta ezt a listát Kína vezeti. Ez a helycsere abban az évben kisebb sokkot váltott ki az USA-ban, de  az elmúlt két évben csak nőtt a különbség. Ez a két nemzet mesze elszakadva a többiektől vezeti ezt a rangsort.   Oroszország a 25-ös lista vége felé kullog, európai kis nemzetek sora is megelőzi. Itt már nincs szégyenkezni valója az európai nemzeteknek. Magyarország a 36. ebben a rangsorban. Az olimpiai éremtáblázatokon  azért ennél jobban állunk, a Nobel-díjak tekintetében is, legalábbis tudósaink  származását  tekintve. A lista tudományterületenként is lekérhető 5 kategóriára lebontva. Három  területen (fizika, kémia, földtudományok) Kínáé az elsőség, két területen (biológia, egészségügyi tudományok) az USA-é még az első hely.  Különösen jelentős Kína lemaradása az egészségtudományok területén,  amiért alighanem a hagyományos kínai orvoslás visszahúzó hatása  hibáztatható. Érdekes hazánk esetében a tudományterületi rangsor. Míg biológiából a nagyszerű 29. helyen állunk, addig a rokonterületen, az egészségtudományokban csak a 41.-en. Hazánk rossz egészségügyi helyzetét ismerve ez nem túl szerencsés. 

c) Lakosságarányos index 

1. Svájc
2. Dánia
3. Izland
4. Szingapúr
5. Svédország
6. Norvégia
7. Hollandia
8. Finnország
9. Ciprus
10. Észtország
11. Ausztria
12. Izrael
13. Szlovénia
14. Luxemburg
15. Belgium
16. Egyesült Királyság
17. Ausztrália
18. Írország
19. Németország
20. Kanada
21. Új-Zéland
22. USA
23. Csehország
24. Franciaország
25. Spanyolország

A listából kivettem az olyan mikróállamokat mint pl. Vatikánt ,  amelyet  már néhány cikk  a kis lakosságszám miatt az egekbe repít.  (A Vatikáni tudományos teljesítménye egyébként igen magas,  mert kiváló  keresztény -és nemileg talán meglepő módon- keresztyén tudósók dolgoznak az akadémiáján, aminek előző elnöke pont egy Nobel-díjas evangélikus biológus volt. )
Ezen a listán  már egyértelmű az európai fölény. Magyarország a 34. helyen áll, nagyjából tehát mindenki a lakosságarányos GDP-nek megfelelő helyen van, kivéve talán a miniállam Luxemburgot, ami sokkal hátrább.  Mi is messze megelőzzük Kínát, ami  csak az 55. helyen van,  nem is beszélve Oroszországról, ami  csak 74.   Kína  abszolút világelsőségét  főként hatalmas népességének,  az 1,4  milliárd lakosának köszönheti. Ez 2,3-szeresen  múlja  felül az Oroszország nélkül vett Európát. Hiába van tele ez a lista  azonban Európa kis népeivel, az európai nemzetek önmagukban gyengék, kevesek. Erre persze adott a válasz,  az együttműködés. CERN, ESF, COST, ESA, ESO, ITER, ELI-ALPS, ezek az európai tudományos együttműködések jutottak most eszembe, és főként csak a fizika köréből. Európa tehát nem gyenge, ha összetart. Ez az összetartás a tudományban talán még jól működik, legalábbis a "végekről" még így látszik.  

Források: 

https://www.nature.com/nature-index/research-leaders/2024
https://www.stadafa.com/2023/06/is-eu-becoming-irrelevant.html

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_with_highest_military_expenditures

TÉR hírek 15. : 1. Egy lépéssel közelebb az élet rejtélyéhez 2. Nem járunk jól a felmelegedéssel 3. Gondoljuk már újra azt a Habsburg viszonyt!

A NASA OSIRIS-REx (kép forrása) szondája 2016 szeptemberében indult a Kennedy Űrközpontból, és 2017-ben a Föld gravitációját kihasználva pályára állt a Bennu aszteroida körül. Az űrszonda 2021 márciusában hagyta el a Bennu térségét, és  2023 szeptemberében a 60 gramm kőzettörmeléket szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után visszatért a Földre. 

 

1. Egy lépéssel közelebb az élet rejtélyéhez

Mostanában a Nature-ben két cikk is foglalkozott az élet keletkezése szempontjából fontos  Bennu aszteroidával kapcsolatos kutatásokkal. A kutatók a földi  fehérjék alkotóelemeiként ismerhető 20 aminosavból 14-et azonosítottak a kisbolygón.  Azt az öt nukleobázist – citozin, guanin, adenin, timin, uracil – is megtalálták a mintákban, amelyekből a földi élőlényekben a genetikai információkat tároló és örökítő RNS és DNS összeáll.  Az, hogy ezek a vegyületek megtalálhatóak Földön kívüli objektumokban, nem újdonság,  de mind az öt nukleobázist még sosem azonosították egy űrből visszahozott mintában. Ez is alátámasztja azt, hogy a Földön annak keletkezésekor már jelent lehettek azok a vegyületek, amik az élet szempontjából fontosak. 

A Nature-t a Telex is szemlézte: 

https://telex.hu/techtud/2025/02/03/bennu-aszteroida-osiris-rex-urszonda-nasa-urkutatas

https://www.nature.com/articles/s41586-024-08495-6

https://www.nature.com/articles/s41550-024-02472-9

2. Nem járunk jól a felmelegedéssel

A globális felmelegedés számtalan katasztrofális hatását érezhetjük  már a terméshozamok csökkenésétől az egyre sósabbá váló Balatonig. A hétköznapi ember eddig azzal vigasztalódhatott, hogy legalább a fűtés révén a rezsiköltségek csökkenhetnek. Ez sem lesz azonban így, ugyanis a nyári forróság hűtésére több energiát fogunk felhasználni, mint amennyit a téli fűtéssel megspórolunk, állapították meg az ELTE és a HungaroMet kutatói. 

Vizsgálataik eredményeiből látható, hogy más most az alföldi területeken többet költünk hűtésre, mint amennyit nyerünk a fűtésen. A csökkenő rezsiköltségek a hegyvidéki területekre korlátozódnak, de a jövőben ott is megfordulhat a tendencia.  

https://masfelfok.hu/2025/01/29/ne-oruljunk-a-meleg-teleknek-amit-megsporolunk-a-futessel-azt-a-hutesre-fogjuk-kolteni/

3.  Gondoljuk már újra azt a Habsburg viszonyt! 

Tavaly nyári prágai emlékeim folytonos  újragondolásra késztetnek. Prágában ugyanis rendkívül szemléletesen érezheti az ember Habsburg monarchia egységét és kulturális virágzását. A Habsburg viszony újragondolására már több évtizedes kutatási eredmények tömkelege gyűlt össze, főként Pálffy Géza révén. Most a youtube mélyebb rétegeiben ráakadtam egy 2012-ben a Duna Worldon bemutatott filmre, ami még a bemutatásnál is régebben készülhetett, hiszen még nyilatkozik a filmben Kubinyi András (1929-2007),  a magyar későközépkorkutatás mai napig tisztelt nagy alakja is. Pálffy Géza is 2006-2007 körül kezdte el publikálni bécsi kutatásainak eredményeit, tehát a film is már legalább 17 éves. Több mint másfél évtized nem volt elég tehát arra, hogy a magyar történelmi kép megváltozzon  a 16.- 17.századot illetően, és a Habsburgokra még mindig csak a 48-as szemüvegen  keresztül tudunk nézni. 

 A film itt nézhető meg: 
https://www.youtube.com/watch?v=iPA4ossFVOo

Pálffy néhány évvel később újra összefoglalta kutatási eredményeit. Több mint másfél órás, igen komoly előadás a téma iránt mélyebben érdeklődő nagyközönségnek. Címe: 1526. Mi veszett el és mi változott meg Mohács után?
https://www.youtube.com/watch?v=Sb7B0xAxVzA

Néhány  tézis, főként Pálffytól:  
1. A Habsburgok trónra kerülésével nem szűnt meg " Szent István birodalma" (ezt a kifejezést Engel Pál használta), hanem az jogfolytonosan működött tovább Habsburg uralkodókkal, még  jelentős területi veszteségek mellett is. 

2. A Habsburgok büszkék voltak arra, hogy Magyarország királyai lehetnek. Amikor például felsorolták címeiket,  ott előkelő helyen, gyakran az osztrák hercegséget és  a cseh királyságot is megelőzve szerepeltették a magyar királyi címet. Magyarországot nem leigázott területként kezelték, amit koncként odadobnak az oszmánoknak, hanem egy olyan területként, amely kulcsfontosságú az egész keresztény Európának.

A magyar és a cseh címer a prágai Karmelita-templom mennyezetén. 

3. Annak ellenére, hogy Erdély leválásával és az oszmán hódítással " Szent István birodalma" a területének 2/3 részét elvesztette, nem lett jelentéktelen hatalom, mivel gazdasági értelemben a hódoltsági terület jelentős részében - főként a marhakereskedelemben-  megtartotta befolyásos szerepét. Ilyen az oszmán hódítás más területein nem volt. A marha, a bor, a bányatermékek kivitele továbbra is jelentős bevételi forrás maradt, aminek nagyságrendje még a csonka országban  is meghaladta az egykori Mátyás -és Jagelló-kori bevételeket. (Azt már nem kell mondanom, hogy ez a kettő lényegében azonos volt. a különbség csak annyi volt,  hogy a GDP hány százalékát használta fel a központi hatalom, és mennyit hagyott másoknak. Nyilván Mátyás sokkal többet tartott magánál mint a Jagellók.)  

4. Új helyzet volt viszont az, hogy létrejött akkor egy olyan  frontvonal a keresztény Európa és a Oszmán birodalom közt, ami példátlan volt az akkori történelemben. Az 1200 km-en frontvonal fenntartása mindkét részről iszonyatos pénzekbe került. A Habsburgoknak a jelentős magyar jövedelmeket is kétszeresen ki kellett egészíteniük, de még az oszmánok is a birodalmuk más részein megtermelt jövedelmekből kellett ide átcsoportosítaniuk. Ez példátlan volt Oszmán birodalomban is: a magyar hódoltsági területen nem tudtak annyi adót beszedni, ami az itteni csapataik fenntartására elég lett volna.

5. A magyar földön az oszmánok  a hódításaik során példátlan ellenállással találkoztak. Több nagy győzelem ( Mohács, Mezőkeresztes)  és az ország fővárosának elfoglalása sem törte meg az ellenállást,  hanem piszlicsáré kis várakért is öldöklő küzdelmet kellett folytatniuk. Más hódításaik során nem ez volt a helyzet. Varga Szabolcstól kölcsönözve: A nagy Szulejmán szultán idején pár évtized alatt Afrikában és Ázsiában egész birodalmakat kebeleztek be. Magyarországon meg eljutottak 60 km-rel arrébb,  Mohácstól Szigetvárig.  Ha így nézzük, akkor a hódoltság időszaka nem egy kudarctörténet, hanem egy hős ellenállás korszaka egy nagyobb európai együttműködésbe integrálódva. 

6. Az I. Ferdinándtól I. Lipótig tartó 180 év alatt két uralkodó is durván megsértette a magyar rendi alkotmányt. Elsőként Rudolf majd Lipót, mindkettőjük ellen a magyar arisztokrácia fel is lépett Bocskai sikeresen, Wesselényiék sikertelenül. Lipót hosszú uralkodása alatt a török kiűzésével le is zárult a Habsburg- magyar viszony "kvázi egyenrangúságának" a fejezete, amit egy újabb lázadás (Rákóczi-szabadságarc ) és egy újabb korrekció követett ( Szatmári-béke ). Ez azonban már egy másik történet. 

Akit esetleg az engem ért prágai pozitív sokk is érdekel: 
1. A Hradzsin 
https://regmult.blogspot.com/2024/10/arany-praga-magyar-szemmel-2-hradzsin.html

2. A Kisoldal
https://regmult.blogspot.com/2025/01/arany-praga-magyar-szemmel-3-kisoldal.html

TÉR hírek 14. : 1. Hol tart a kvantuminformatika? 2.Mit jelent a Trump 2.0 a tudomány számára?

Egy kvatumkriptográfiával (kvantumtitkosítási) kapcsolatos kísérleti berendezés. (Kép forrása)

2003-ben a genfi ID Quantique cég volt az első, amelyik a kvantummechanikai elvekkel működő informatikai titkosítási rendszert dolgozott ki, és azokat már kereskedelmi forgalomba is hozta. A cég rendszerét 2007-es genfi tartományi választáson is sikeresen használták. A kvantuminformatika tudomány első sikeres alkalmazásai közé ezek a titkosítási eljárások tartoznak.

1. Mi az a kvantuminformatika?

Az teljesen kézenfekvő, hogy a jövő iparágai közé számítódik már a  kvantuminformatika (Erre a Trump 2.0-val kapcsolatban még visszatérünk.)  Mit is takar ez?
Kicsit filozofikusan - vagy inkább bulvárosan -  indítunk. A Bibliában  olvassuk a hegyi beszédnél:  "Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” (Mt. 5.37)  Arisztotelész logikájában is egy kijelentés igazságtartalma vagy igaz, vagy hamis, más lehetőség nincs. Az informatikában is van 0, vagy 1, mint a bit alapegysége, más nincs. Hétköznapi logikánk alapját ismertettük. 

A kvantumfizika azonban más.  Először is a kvantumtechnológia ott kezdődik, amikor egyes, egyedi atomokat vagy azok legfeljebb nanométeres nagyságrendjébe eső "csomagját" (quantum dots , QD-k. magyarul tán kvantumpontoknak fordíthatnánk) mozgatjuk. Ezeknek a QD-nak a viselkedése pedig a kvantumtörvényeket követi, amelyből a határozatlansági reláció és a valószínűségi leírás a legismertebb.  Az atomokkal való kölcsönhatásokat fotonokkal, a fény részecskéjével valósítjuk meg. Ez technológiailag lézereket jelent, a kvantuminformatikában tehát főként  lézerekkel "kommunikálunk" az atomokkal, atomcsoportokkal.  Ennek persze óriási előnye, hogy innen kezdve minden fénysebességgel történik. De hogy jön ide a hegyi beszéd? Hát úgy, hogy a  kvantumállapotok "kevertek" is lehetnek. A "0" és az "1" állapotainak, - kicsit teátrálisabban fogalmazva -,  az igennek és a nemnek  tetszőleges szuperpoziciója létrejöhet a kvantumfizikában, egy kvantumbit (qubit) tehát sokkal több információt tartalmazhat mint az informatikai bit. Technikailag leginkább szupravezető mikoráramkörök ún. Cooper-párt alkotó elektronpárjainak energianívóival, vagy foton polarizációs síkjainak beállításával  lehet ezeket a kvantumállapotokat  elérni. Persze a külső körülmények nem zavarhatnak, ezért alapkövetelmény a tökéletes vákuum és a hőmozgás megszüntetése, azaz a 0 K-hez igen közeli hőmérséklet (nemcsak a szupravezetősnél), ami önmagában is komoly technikai kihívás.

Ha úgy tetszik, akkor a kvantumtudománnyal kapcsolatban a - hegyi beszédre visszautalva- akár azt is mondhatjuk, hogy a "gonosztól van", hiszen a kvantumlogika más mint a mi hétköznapi logikánk. Így a hétköznapi megértéssel is már gondjaink vannak. Álljon itt két nagy klasszikusnak az idézete a helyzet reménytelenségét illusztrálva: Nils Bohr (1885-1962): „Azok, akiket nem sokkol, amikor először találkoznak a kvantummechanikával, valószínűleg nem értették meg.” Richard Feymann (1918-1988):  „Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy senki sem érti a kvantummechanikát.” Nem kell tehát  a "kimaradt láncszemeken" csodálkoznunk, amikor a témakör egyik legkiválóbb hazai szakértőjének általam is ajánlott előadásában Domokos Péter akadémikus a demokritoszi atomfogalomtól 3 perc alatt eljut odáig, hogy az atom nem más, mint egy véges dimenziójú Hilbert-tér.  A kvantummechanikához tehát csak a matematikán keresztül vezet út, és mivel királyi utak itt nincsenek, kevesen tudják ezt végigjárni. 

A lényeg az számunkra laikusoknak,  hogy a kvantuminformatika működik. Nem csak az indító képen ismertetett titkosításoknál, hanem például az atomóráknál is. Az amerikai Mérés- és Szabványügyi Hivatal szuperpontos atomórája ma már az univerzum korának megfelelő időtávlatban sem fog 1 másodpercnél többet sietni vagy késni. Ehhez az órához szinkronizálják a Földünkön az időmérést. 

A  kvantuminformatika  középpontjába az utóbbi években a kvantumszámítógépek építésé került. 2019-ben a Google Sycamore kvantumszámítógépe 200 másodperc alatt hajtott végre egy olyan feladatot, amelyet 10 000 év alatt végez el egy korszerű szuperszámítógép. Nem sokkal ezután, 2020 decemberében a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetemen Jiuzhang névre keresztelt kvantumszámítógépe sikeresen hajtott végre 200 másodperc alatt egy olyan műveletet, amit hagyományos  számítógépeken 2,5 milliárd évbe telne. Ráadásul a kínaiak nem szupravezetőt használtak, hanem fotont.  Itt egyben szemléletes választ is kapunk arra, hogy miért érzik az amerikaiak azt, hogy Kínával versengeni kell.   A Google a tavalyi év legvégén visszavágott, olyam gyors kvantumchipet fejlesztett, amivel 200 másodperc alatt 10³⁶ évnyi hagyományos üzemídőt múlt felül egy speciális feladatnál. (Ez sokkal több, mint az univerzum kora.) A fejlődés tehát exponenciális, a teljesítmények pedig hétköznapi aggyal felfoghatatlanok, a perspektívák beláthatatlanok. 

Szorgos munkával összeszedtem főként a megfelelő wikipedia szócikk alapján, hogy is áll jelenleg a kvantuminformatika ipara, azaz mely cégek képesek jelenleg kvantumprocesszort gyártani: 

 

cég neve	ország	kifejlesztett q processzorok száma	q processzor technikai megvalósítása	megjelenés éve
Atom Computing	USA	2	optikai csapdában lévő atom	2021
Google	USA	3	szupravezető	2017
IBM	USA	38	szupravezető	2016
Intel	USA	3	szupravezető, elektron spinje	2017
IonQ	USA	2	csapdába ejtett ion	2022
Rigetti	USA	12	szupravezető	2018
Xanadu	Kanada	4	foton	2020
Alpine Quantum Technologies	Ausztria	1	csapdába ejtett ion	2021
SaxonQ	Német	1	rácshibás gyémánt	2024
IQM	Finn-Német	1	szupravezető	2023
M Squared Lasers	Nagy-Británia	1	optikai csapdában lévő atom	2022
Oxford Quantum Circuits	Nagy-Británia	2	szupravezető	2022
Kvantinum	Brit-USA	3	csapdába ejtett ion	2020
Quandela	Francia	1	foton	2022
QuTech és TU Delft	Hollandia	3	félvezetőkben lévő töltések spinje	2020
Quantware	Hollandia	3	szupravezető	2021
RIKEN	Japán	1	szupravezető	2023
SpinQ	Kína	1	mágneses magrezonencia	2021
USTC	Kína	4	foton, szupravezető	2020
CAS	Kína	1	szupravezető	2024

A táblázat alapján az USA nem áll rosszul. Kínában kevés helyen folyik még ilyen fejlesztés. A mostanában inkább csak lesajnálni szokott Eu-nak sincs szégyenkeznivalója. Ami meglepő számomra, az Dél-Korea, Tajvan, India hiánya a listán. A listán szerepel egy Magyarországnál kisebb lakosságú ország is, Ausztria. Az osztrák cég az Innsbrucki Egyetem mellett működik. Ez az egyetem pedig kvantummechanikai kutatások egyik fellegvára. Itt dolgozott a 2022-es Nobel-díjas Anton Zeilinger, és itt dolgozik a díj egyik várományosa  Peter Zoller, mindketten ezen a területen tevékenykednek. Zoller a Alpine Quantum Technologies tárasalapítója is. Az Ausztriában Kvantumoptikai és Kvantuminformációs Intézet innsbrucki és bécsi helyszínnel a témakör nemzetközileg elismert kutatóközpontja. (Az intézet a Nobel-díjasai közt Krausz Ferencet is említi, aki München előtt sokáig itt dolgozott. ) Mindez arra is rámutat, hogy ebben a kutatási irányban nem feltétlenül kell nagyon sok pénz a technikához, annál több szellemi háttér.

Hol állunk mi magyarok a témakörben?  A Wigner Központban az Innsbruckot is megjárt Domokos Péter akadémikus vezet egy kutatócsoportot, amely lényegében már képes lenne kvantumprocesszort gyártani. 2020 októberében létrejött Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, amelyik a Wigner Központ, a BME és az ELTE  tevékenységeire épül. A Wigner Központ és a BME közt 2022 óta kvantumhálózat működik. Elméleti képzés a BME-n és az ELTE-n is zajlik. Ott vagyunk tehát, szorosan követjük a nemzetközi trendet. 

Végezetül meg kívánom jegyezni, a hegyi beszéddel kapcsolatban, hogy ugyan "kvantumlogikailag" talán már túlhaladott, de erkölcsi és emberi  mondanivalójában továbbra is nagyon időszerű. 

Ajánlott cikkek előadások: 

Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium honlapja :

https://qi.nemzetilabor.hu/hu/rolunk

Domokos Péter előadása az Akadémián:
https://www.youtube.com/watch?v=RRhQlpxCRAM&t=356s 

Zimborás Zoltán előadása a kvantumszámítógépekről:
https://www.youtube.com/watch?v=mfKmwqpP8Uk&t=984s

Beszélgetés Széchenyi Gáborral a kvantumszámítógépekről:

https://index.hu/techtud/2024/01/04/fizika-informatika-kvantumszamitogep-elte-dr-szechenyi-gabor-interju/

2. Mit jelent a Trump 2.0 a tudomány számára

Miközben Donald Trump az Egyesült Államok második elnöki ciklusát kezdi, a Nature azt vizsgálja, hogy a tudomány és a kutatás mely területei nyerhetnek vagy veszíthetnek Trump évei alatt. Eddig csak a várható vesztesekről jelentek meg tanulmányok. Mi is érintettük az  éghajlat- és a környezettudományra várható nehéz időket, ami a Földünk sorsa számára tragikus lehet. Ezt sajnos elnöki beiktatási beszédében is megerősítette. Ugyancsak terjedelmes cikkek érintették már azokat az aggodalmakat is, amit az ismert oltásellenes és összeesküvéselmélet-hivő Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszteri kinevezése jelenthet. Igaz, itt pozitívumként megjegyzik,  hogy  Kennedynek a krónikus betegségekre és az ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségügyi kockázataira összpontosító szemléletének pozitív hatásai lehetnek. Trump azt is bejelentette, hogy az USA kilép a WHO-ból, az Egészségügyi Világszervezetből. Most új cikkében a Nature kiemeli, mik lehetnek  a nagy  nyertesek a tudománypolitikai váltásnak.  Ezek a következők:

• A „jövő iparágainak” és az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás kulcsának tekintett ágazatok – mint például a mesterséges intelligencia, a kvantuminformatika,  a info-  és kommunikáció- technológia, valamint a biotechnológia (ebben Musknak is komoly érdekeltségei vannak)– várhatóan erős támogatást kapnak.
• Az űrkutatás egy másik valószínű nyertes, hiszen olyan űrmilliárdosok, mint Elon Musk, Trump tanácsadója és pénzügyi támogatója, az emberi űrrepülés szószólója. Mivel a zöld fordulat visszacsinálásának programja az elektromos autóipart is visszavetheti, itt kaphat Musk valamiféle kompenzációt is. 

https://www.nature.com/articles/d41586-025-00052-z?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=790d82fcd4-nature-briefing-daily-20250116&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-790d82fcd4-51760676

TÉR hírek 13.: 1. BUÉK 2. Felgyorsul a globális felmelegedés? A klímaválság alakítja a politikát? 3. Nosztalgia a befagyott Balaton után

Az év első napjaiban a Hold és a Vénusz  "közelállása" tette látványossá a koraesti eget. Vénusz a reménység égitestje volt  a régen. Ezzel a képemmel  kívánok boldog új évet olvasóimnak! 

Felgyorsul a globális felmelegedés?

A Kasztó 2023 augusztusában. Bogyiszló határában lévő híres tölgyfás legelőt legalább száz éve használták legeltetésre a helyiek. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban szinte elsivatagosodik nyár végére ez a korábban vizenyős Duna parti legelő. Ezt a hatást nem csak a globális felmelegedés okozza, hanem a túlszabályzás miatt felgyorsult Duna mederbevágódása is, amelynek következtében folyamatosan csökken a talajvízszint. Ez a folyamat a régről ismert pl. Homokhátságban  (Duna-Tisza köze)  (Lásd pl. Rakonczai János egyik cikkét.)

Kép forrása:https://www.nature.com/articles/d41586-024-04242-z?utm_source=Live+Audience&utm_campaign=1cb8a440c1-nature-briefing-daily-20250107&utm_medium=email&utm_term=0_b27a691814-1cb8a440c1-51760676
A tavalyi év meteorológiai eredményeit összesítette a Nature egy cikke az első 10 hónap adatai alapján. Ezt láthatjuk a fenti grafikonon. Ez azt ábrázolja, hogy az iparosodás előtti (1850-1900) átlagszinthez képest 1940 óta mennyivel nőtt a Föld átlaghőmérséklete.  November 15-én még az volt a kérdés hogy elértük-e 1,5 C fokot? Mint ismeretes, 1,5 C fokot húzta meg Párizsi klímaegyezmény a még elviselhető maximumnak. Most már úgy tehetjük fel a kérdést, felgyorsul a globális felmelegedés?

 Grafika forrása: https://globalcarbonatlas.org/emissions/land-use/

Érdemes megnézni a fenti grafikát is, amit a Global Carbon Atlas alapján ábrázolja azt, hogy 2023-ban mely ország növelte (fekete pont) és mely ország csökkentette (zöld pont) az üvegházhatású gázok kibocsátását. Örvendetes, hogy a  világ messze legnagyobb széndioxid kibocsátója, Kína 2023 óta csökkenti a kibocsátását, ami még így  is messze  a legnagyobb. Hasonló úton jár India is, bár az egységnyi GDP-re eső kibocsátása még így is katasztrofális itt. Az EU élenjár a csökkentésben, leszámítva a szerencsétlen északi országokat, ahol az orosz gáz kiesését nem tudják pl. naperőművekkel megoldani. A világ második kibocsájtójának számító USA-ban a Biden-kormányzat intézkedései nyomán a kibocsátás mértéke csökkenni kezdett, előzetes hírek szerint 2024-ben már ők is zöld pontot érdemelnek ki. A növekedés motorjai az afrikai és a dél-amerikai országok, Indonézia, és a háborúzó  Oroszország.  Nyilván élénken foglalkoztatja a világ tudósait is, hogy mit várhatunk az USA-tól?  Ha a Googel Scholar keresőjét  "megbízzuk" a 2024-ben keletkezett tudományos cikkek összegyűjtésével, igen pesszimista  cikkek tömkelegét kapjuk eredményül. Trump elnök hivatali éveitől ne sok jót remél a tudósok társadalma klímaügyekben.
A beiktatásra váró elnök azonban az elmúlt napokban is tudott meglepetéseket okozni pl. Panama,  Kanada és főként Grönland magának követelésével. A gyors újságírói reakciók közt  különösen érdekesnek találtam Lisa Friedman írását a The New York Times-ban. Ebben a szerző felveti, hogy Trump Grönland iránti igénye éppen a klímaváltozás miatt bír jelentőséggel, hiszen az északi jégsapka visszaszorulásával a tengeri kereskedelem északabbra tevődik át, arról nem is beszélve, hogy a  feltárulhatnak a sziget eddig rejtett ásványkincsei, főként az USA elektronikai ipara számára fontos ritkaföldfémek. Ilyen módon viszont Trump már nem tagadója a globális felmelegedésnek, hanem szinte haszonélvezője kíván lenni. Ez egyébként tipikusan a populistákra jellemző hurráoptimista álláspont, miszerint csak  a  "lúzerek" szoronganak a klímaváltozás-hiszti miatt, valójában ez is csak egy új helyzet, amit az erősek és tehetségesek kezelnek és megoldanak az állandó növekedést is fenntartva. (Erről lásd előző bejegyzésem.)  Bizonyos politikai elméletek szerint a világszerte tapasztalható jobboldali populista előretörések hátterében is hasonló eszmék húzódnak, a klímaváltást más problémákkal, pl. demográfiai helyzettel kiegészítve. 
USA  Grönland iránti érdeklődése nem új. A hidegháború alatt a jégbe telepített rakétakilövő-bázist is teszteltek itt. A szovjet-orosz területek ugyanis Grönland felett elhaladva vannak a legközelebb. Nyilván az orosz rakéták is erre jönnének, itt lehetne  legkönnyebben "leszedni" ezeket.  Ez a rakétabázis volt (vagy inkább lett volna, mert technikai okokból pár év múlva feladták)  a hírhedtté vált Jégféreg-projekt, amiről a szigetet 600 éve birtokló Dánia sem tudott 1995-ig.  Régóta van egy amerikai légibázis is a szigeten, amit újabban Pituffik űrbázisnak kereszteltek át. A II. világháború alatt  egyébként Dánia  náci megszállásának idején, Henrik Kauffman Dánia washingtoni nagykövete kvázi felajánlotta Grönlandot az USA-nak, akik több katonai bázist is létesítettek itt, ennek "maradványa" Pituffik is. A támaszpontot egyébként elég jól megismerhetjük a Googel Maps segítségével.   Trump valószínűleg tehát erre a kauffamani megállapodásra, mint joglapra fog hivatkozni. 2019-ben, előző elnöksége alatt is árajánlatot tett  Dániának Gröndladra. Ekkor a dán korány gúnyos választ adott. Most már nem fognak annyira gúnyolódni. 

3. Nosztalgia a befagyott Balaton után

Az optimista végkicsengés érdekében tegyünk egy rövid balatoni utazást Eötvös Károllyal.  A klímaváltozást azért itt sem hagyhatjuk ki.  2017 óta nem volt a Balaton befagyva, így a Baltikum kárókatonái itt bandáznak egész télen, és kizabálják a tóból a halakat.