TÉR hírek 2: Sós vízű Balaton; kovalens kötés egy elektronnal; Penrose és a tudat kvantumfizikai természete

Kép: https://en.wikipedia.org/wiki/Consciousness
Egy Penrose-csempe(3. hírünkhöz)

 1. Egyre sósabb a Balaton

A tudomány felől egyre több jel érkezik, hogy veszélyben a Balaton. Október 1-én  adta ki a  Balatoni Limnológiai Intézet a fenti grafikont, amelyik jól mutatja, hogy az 1970-es évekig semmi baj nem volt a vízzel, azóta azonban meredeken nő a tó vizének ionkoncentrációja olyannyira,  hogy most már nem is tekinthető édesvíznek, hanem átmeneti kategóriába esik. Ugyan még messze van az Adria 35 g/l-es értékétől, de az 1g/l-es értéktől számolhatunk jelentős ökológiai változással, amit párosulhat az invazív fajok megjelenésével, és a nyaranta túlmelegedő és apadó vízmennyiséggel. Az ok egyértelmű: Túl nagy civilizációs nyomásnak van kitéve a tó. A cikket a Telex is szemlézte. 

2. Kovalens kötés egy elektronnal 

Szeptember végén számolt be a Nature arról, hogy a szénatomnál is megtalálták az egy elektronos kovalens kötést. Tankönyveinkben (vagy a wikipedian) a kovalens kötést elektronpárral írjuk le. Az egy  elektronos kovalens kötések elemélete 1931-bőlszármazik, amikor Linus Pauling kémikus kvantumfizikai megfontolások alapján megjósolta ezeket.  Abban az időben azonban a vegyészek nem rendelkeztek olyan eszközökkel, amivel ez megfigyelhető lett volna.  1998-ban a tudósoknak sikerült egy elektronos kötést megfigyelni két foszforatom között, majd 2013-ban  réz és a bór között. Ehhez jött most ez a felfedezés a rendkívül fontos szén atomnál.

3. Penrose és a tudat kvantumfizikai természete(?)

Fotó: By Cirone-Musi, Festival della Scienza, CC BY-SA 2.0,wikipedia

Aligha vitatható, hogy Roger Penrose korunk egyik legnagyobb matematikusa, akinek fizikával kapcsolatos munkássága is Nobel-díjat ért. (2020: A fekete lyukak elméletéért.) Két könyve is lapul szerény könyvtáramban, az egyikben Hawking a társszerző/vitapartner. A másik a híres Császár új elméje, amelynek angol eredetije 1989-ben, magyarul 1993-ban, majd 2011-ben jelent meg.  Ennek végén már szerepel az akkor még új elmélete, miszerint az emberi tudat kérdései nem érthetők meg a klasszikus fizika alapján, ehhez a kvantumfizikára van szükség. Ebből lett a furcsa nevű Orch- OR elmélet, amit egy amerikai aneszteziológussal dolgozott ki. Az elmélet finoman szólva sem lett általánosan elfogadott, és talán el is csendesedett.  Ezért olvastam  Indexben szeptember végén nagy örömmel "Egy kísérlet szerint a klasszikus fizikán túlról érkezik a tudat" címmel, Papdi-Pécskői Viktor tollából azt, hogy találtak arra utaló jeleket, ami alátámasztja Penrose elméletét, ami mégiscsak a kvantummechanikának lenne egy újabb diadala.  A cikkben azonban nem adták meg az eredeti forrást, bár sok linkkel további érdekességek jönnek be. Ha minden igaz, akkor a Index-cikk talán erre a tanulmányra utalt.  Ezzel az a gond, hogy nem mondható trendinek a hivatkozások számát illetően, nem is túl magasan jegyzett szakfolyóiratban jelent meg, nem is nagyon elismert kutatóról van szó, azaz nem tűnik nagyon alátámasztott bizonyítéknak.  Azaz a tudat problémája továbbra is  megoldásra vár, sok mindennel egyetemben. Az viszont szinte biztos már, hogy fizikusok nélkül nem is sikerül majd megoldani. Akit a téma jobban érdekel, az elmélyedhet a wikipedia szócikk alapján is. 

Penrose-ról számos cikk elérhető magyarul is, külön kiemelné Staar Gyula beszélgetését az idős professzorral.

TÉR hírek 1. : CERN, újraindul a Three Mile Island atomerőmű, folytatódik Zsigmond király és a Jagellók rehabilitációja

Az NA61 detektor sejtelmes fényei a CERN-ben.

1. Az utóbbi hetekben újra a hírekbe került a CERN. A két hír, amire gondolok, kevésbé tudományos jellegű, inkább politikai, de az intézet szempontjából jelentős.

• Augusztus legvégén Észtország is CERN teljes jogú tagja lett
• Néhány napja számolt be a Nature Briefing arról, hogy az orosz fizikusokat kiutasítják az intézetből november 30-i határidővel. Oroszország nem volt CERN tag, de 1993-ban megfigyelői státuszt kapott. Ennek révén számos kutatásba bekapcsolódott, és jelentős összegekkel hozzájárult a költségvetéshez. Ukrajna megtámadása miatt státuszát 2022 márciusában felfüggesztették, de orosz fizikusok továbbra is dolgozhattak a projektekben. Most ennek is vége szakad. Sokan a tudomány nemzetek- és politika felettisége miatt bírálták ezt a rendelkezést, de mások már hamarabb meglépték volna. A CERN és a dubnai JINR közt a kapcsolat nem szűnik meg teljesen, de mindenképpen új korszak következik be Oroszország és a CERN viszonyában. 

2. Október 1-én írta Nature Briefing, hogy a Microsoft újraindítja a hírhedt  Three Mile Island atomerőművet. Ehhez az erőműhöz kapcsolódik az USA  eddigi legsúlyosabb balesete, a részleges zónaolvadással járó 1979-es baleset. A hírt a jövő héten fogjuk körbejárni. 

3. A humán tudományok kedvelőinek is jut egy hírünk. Most már rendszeresnek mondható a nyári Máré- vári konferencia, amelyet Varga Szabolcs történész szervez a legjobb középkoros és kora újkori történészeink részvételével. Most került fel a Youtube-ra az első előadás az idei nyárról Horváth Richárd: Több kérdés mint válasz? A Mátyás- és Jagelló-kori déli végvárrendszerről címmel. Ez az előadás is abba sorba illik, ami felértékeli a Jagellókat, akikkel még mindig nagyon mostohán bánnak a tankönyvek.  Az előadásban sok szó esik Zsigmond tevékenységéről is. Az előadás itt tekinthető meg. 

A CERN-nel kapcsolatos hírek indítottak el arra, hogy leporoljam egy régi előadásomat. 

2007-ben egy magyar tanárdelegáció  látogatott  a CERN-be. Ennek én is tagja lehettem. Az ott szerzett tapasztalataimat gyűjtöttem akkoriban  csokorba egy előadás formájában. Ennek a 1,5 órás előadásnak a diáit teszem most közé, amik 17 év után is tanulságosak, legalábbis számomra. Az egyes diákhoz a fontosabb 2007 óta  bekövetkezett változásokat is odaírom. A végén rövid kiegészítéseket teszek arról, hogy milyen jelentősebb felfedezések történtek azóta. 

2007 óta teljes jogú tag lett Románia, Szerbia és újabban Észtország is.

A CERN újabb kutatásai szerint talán van egy ötödik kölcsönhatás is. Erről lásd majd talán később.  

2012-ben az LHC-ben megtalálták.

Eddig a Higgs-bozont sikerült megtalálni. Ezen kívül új, összetett kvarkállapotokat is észleltek. Ezekről később lesz még szó. 

Nyilván ezek a pénzügyi számok mára már elavultak, az arányok azonban irányadók.  

Sajnos ez a nominál összeg csökkenés azóta is erőteljesen folytatódik. 

A GRID, amiben akkor még úttörő volt a CERN, ma teljesen általánossá vált. 

A CERN egyik nagy dobása volt hogy 2011-benmár 15 percig tudtak tanulmányozni antihidrogént. 

Itt 2007-ben már együtt partiztak az izraeli és a palesztin fizikusok és fizikushallgatók. Sajnos ez azóta sem lett általános a fizikán kívüli világban, sőt!